Mi történt?

A Kúria megállapította, hogy diszkriminatív volt a miskolci kórház gyakorlata, amikor pénzért adta a vajúdók hozzátartozóinak az egyszer használatos higiéniás védőöltözetet (zsilipruhát), ami nélkül nem lehet bemenni a szülőszobába.

Miért fontos ez?

Mert hátrányos helyzetbe hozta a mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű anyákat – akik között jelentősen felülreprezentáltak a roma származásúak a miskolci kórház ellátási területén.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Milyen jogot biztosít a törvény minden vajúdó és szülő nőnek?
• Mivel szembesülhetnek a kísérő nélkül kórházban szülő roma nők?

Előremutató döntés született a bíróságon, amely roma és nem roma anyák számára is sokat jelenthet a jövőben.

Magyarországon 1997 óta minden szülő nő joga, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen.

A miskolci kórházban pedig a kísérőknek kezdettől fogva egyszer használatos védőöltözetet (azaz zsilipruhát) kellett viselniük a vajúdás és a szülés során – ezt a kórház eleinte ingyenesen biztosította. 2014 előtt viszont a kórház azt a gyakorlatot alakította ki, hogy ha a hozzátartozók nem hoztak magukkal gyógyszertárban vásárolt zsilipruhát, azt a kórházban is beszerezhették 2-3 ezer forint „alapítványi felajánlás” ellenében – ez az összeg a Borsod Megye Újszülöttjeiért Alapítványhoz került. A zsilipruhát a szülésznők adták a kísérőknek, és az „alapítványi felajánlás” után nyugtát adtak. 2018-tól viszont a kísérők már csak a szülészeten és a nőgyógyászati osztályon megvásárolt zsilipruhában lehettek jelen az anyák mellett. A zsilipruha egyébként egy sapkából, maszkból, felsőrészből, nadrágból és lábzsákból áll, a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó üzletekben és patikákban is beszerezhető.
A Kúria szerint diszkriminatív volt, amikor a miskolci kórház „alapítványi hozzájárulás” ellenében, pénzért adta a kötelező védőruhát a vajúdó nőket kísérő hozzátartozóknak. Az ítélet szerint a kórház ezzel:

• „megsértette az osztályon ellátott szülő nők egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jogát”;
• és “magatartásával közvetett módon megsértette a szülészeti és nőgyógyászati osztályon ellátott roma nemzetiséghez tartozó nők egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jogát”.

A Kúria indoklása szerint a szülés egy élettani folyamat, nem pedig patologikus esemény, ezért garantálja a törvény azt, hogy a vajúdó nő mellett egy általa választott felnőtt is folyamatosan jelen lehessen – ez a lehetőség más betegeknél nem biztosítható. Az egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jog így azért sérült, mert ez a kórházi gyakorlat anyagi helyzet alapján korlátozta a kísérő jelenlétéhez fűződő jogokat. Ezen felül, az indoklás szerint „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagy számban laknak romák, akik meghatározó részben mély szegénységben élő társadalmi csoport részesei, így nem engedhetik meg maguknak a zsilipruha megvásárlását. Ebből következően, ha az alperes (a kórház – a szerk.) a kísérő jelenlétéhez megkövetelte a zsilipruha megvételét a mélyszegénységben élő társadalmi csoporton belül, lényegesen nagyobb arányban hozta hátrányosabb helyzetbe a roma nőket, ezen társadalmi csoporton belül ugyanis a romák felülreprezentáltak.”

A bíróság kötelezte a kórházat a gyakorlat abbahagyására, és eltiltotta attól, hogy térítés ellenében biztosítsa a kísérőknek a védőöltözetet – továbbá kétmillió forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezte az intézményt.

Mi történik, ha egy roma nő kísérő nélkül szül?

A roma anyákat a bíróságon a Európai Roma Jogok Központja (ERRC) képviselte. A szülészeten tett látogatásáról az ERRC-nak adott interjúban Rita, egy 42 éves helyi roma nő azt mesélte: „Nagyon rossz élmény volt. Nagyon ideges voltam, mert nem tudtam bemenni, hogy láthassam a kiskorú lányomat, amikor mellette kellett volna lennem – nagyon rossz érzés volt, hogy nem lehettem mellette, főleg, amikor a telefonon is mondta »Anyu, segíts! Gyere be!« Nagyon rosszul éreztem magamat, úgy döntöttem, hogy felhívom az orvost azzal, hogy fizetek az egyszer használatos védőruháért, csak engedjenek be. Az orvos pedig azt mondta »Nem! ez nem lehetséges!«”
Az ERRC közleményében emlékeztet arra az általa végzett kutatásra, amely feltárta, hogy amikor roma nőket arra kényszerítenek, hogy egyedül szüljenek, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a rasszista egészségügyi dolgozók általi bántalmazás és zaklatás kockázatának. 2016-ban a az ERRC képviselte azt a roma nőt, akinek a szülésznő azt mondta szülés közben, hogy „ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát”. Az orvos pedig azt mondta neki, hogy ha még egyszer kiabál, akkor behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket, és így nem kaphat gyest. Majd ezek után hozzátette, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”.
Januárban kényszersterilizáció elleni tüntetést is szerveztek a miskolci kórház elé, miután kiderült, hogy „egy nő méhét ikerszülés után indokolatlanul távolították el, a beavatkozásnak megváltoztatták a szövettani eredményeit, egy fiatal roma nőnek pedig konkrét egészségügyi indok nélkül távolították el a petevezetékeit.”

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!