Mi történt?
Színházigazgató nőkkel folytatódik a Csináljunk színházat! beszélgetéssorozat. A havi rendszerességgel jelentkező „színházvezetési szabadegyetem” következő témája azt járja körbe, vajon miért nincs több színházigazgató nő.
Miért fontos?
Kevesen tudják, hogy 1945-ig budapesti színházat nem igazgatott nő. Talán arra sem sokan figyeltek fel, hogy a nemzeti színházak közül csak a debreceninek volt ez idáig női vezetője. Vajon miért lehetséges az, hogy a 11 magyarországi hivatásos bábszínházból jelenleg 5-öt nő igazgat?
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! beszélgetéssorozatának következő, szeptember 8-i alkalmának vendége két színházigazgató nő lesz.
- Kováts Adél tapasztalt igazgatóként osztja meg gondolatait, a másik vendég, Ellinger Edina viszont épp a koronavírus-járvány előtt kezdte meg első igazgatói ciklusát a Budapest Bábszínházban.
- Ha történelmi távlatból nézzük: a két világháború között, illetve a háború után, majd a szocializmusban és a rendszerváltást követő harminc évben is nagyon kevés nő került a színházak élére.
Az európai színjátszás több mint 2500 éves történetének legnagyobb részében kizárólag férfiak léphettek színpadra. Ennek hatása a szerepekben is megmutatkozott: míg a Hamletet játszó színésznek másfél ezer soros szöveget kellett megtanulnia, a Shakespeare színdarabok leghosszabb női szövege (Rosalinda, Ahogy tetszik) ennek csak a felét teszi ki. És természetesen őt is férfi játszotta el, hiszen a 17. századig a női szerepeket sem nők játszották – ennek az abszurditását dolgozta fel a Szerelmes Shakespeare című Oscar-díjas film. Az egyház határozottan fellépett az ellen, hogy nők színészek lehessenek, az operákban még az 1700-as években is kasztráltakat foglalkoztattak, akik a magasabb hangokat is ki tudták énekelni.
A változást Angliában II. Károly indította el, aki 1660-ban elrendelte, hogy a női szerepeket nők játsszák el. A színházmániás királyt egyszer megvárakoztatta a társulat, ő pedig ingerülten érdeklődött, hogy miért nem kezdődik már el az előadás. Az anekdota szerint azt a választ kapta, hogy még borotválkozik az egyik női karaktert játszó színész. Akár így történt, akár nem, 2000 évvel az antik színjátszás aranykora után nők is feltűnhettek a világot jelentő deszkákon.
Magyarországon Déryné Széppataki Rózát tekinthetjük az első női sztárnak, aki a 19. század 20-as éveiben aratta legnagyobb sikereit. Hosszú út vezetett el az ő úttörő munkásságától addig a napig, amíg magyar színház élére nő kerülhetett.
„Tudtad, hogy néhány nem mainstream üzleti színházon kívül 1945-ig budapesti színházat nem igazgatott nő? És azt, hogy a nemzeti színházak közül csak a debreceninek volt ez idáig női vezetője?” – teszik fel a kérdést a Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! elnevezésű beszélgetéssorozatának szervezői, akik felidézik, hogy a múlt század ötvenes éveiben ugyan változott valamelyest a helyzet, de akkor elsősorban a politikai megbízhatóság alapján választottak igazgatót.
A rendszerváltás után sem billentek a helyükre az arányok. „Az igazgatóváltások forgószínpadán az elmúlt huszonkét évben fellépő direktorok elenyésző kisebbsége volt nő, számuk a statisztika szerint az 1, azaz egy százalékot sem érte el” – állapította meg Szabó István 2013-as tanulmányában. (Nők a színházigazgató székben, Színház, 2013. március). Érdemben csak a 2000-es években kezdett javulni a helyzet, azóta egyre több nő kerül magyarországi társulatok élére. Talán az a nap sincs nagyon messze, amikor a Nemzeti Színház vezetői posztját nő töltheti be – mondhatjuk optimistán, bár a Színművészeti Egyetem körüli történések nem ezt sugallják.
Kováts Adél, Csizmadia Tibor és Ellinger Edina
Mindenesetre a Csináljunk színházat! beszélgetéssorozat következő eseményén a színházigazgató nők témáját járja körbe Csizmadia Tibor a meghívott vendégekkel: Kováts Adéllal, a Radnóti Színház igazgatójával és Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház vezetőjével. A meghívó szerint a rendezvényen kiderül majd, hogy milyen magasan van a színházakban az üvegplafon, van-e neme a színházvezetésnek, illetve mit jelent egy, az üzleti életből érkező mentor, vagy egy többéves, az intézmény igazgatóhelyetteseként eltöltött felkészülési időszak.
A beszélgetést szeptember 8-án, 17 órai kezdettel hallgathatod meg a FUGA – Budapesti Építészeti Központban. A nőklapja.hu is ott lesz.
(Fotó: Magyar Színházi Társaság)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
