Talán kevesen gondolnák, mennyi minden kiolvasható egy korszak esküvői ruháiból, ezek miként tárják föl történelmünk egyes pillanatait, miközben számot adnak arról is, hogy milyen volt az adott korszak divatirányzata – hiszen ez az az alkalom, amely mindenki számára kiemelkedő jelentőségű, így megpróbálja az eseményből kihozni mindazt, amit ki lehet. A Magyar Menyasszony elnevezésű Facebook csoport most nem csak a divattörténelmet kísérli meg föltárni esküvői fényképek segítségével, hanem a párok mögött lévő, gyakran szomorú, de gyakran reményt nyújtó történeteket is.

Mi történt?

Augusztus végén egy különleges Facebook csoport alakult. Alig kéthetes működése alatt a Magyar Menyasszony elnevezésű oldalra közel hatszáz menyasszonyi fotót töltöttek fel a tagok.

Miért fontos?

Az esküvői fotóikat az emberek szívesen osztják meg. De nem csak a sajátjukat: a családi fotóalbumból előkerülnek a nagyszülők, dédszülők, ükszülők esküvői képei, amelyeket nézegetve feltárulnak a magyar történelem elmúlt 130 évének tragédiái, drámai pillanatai is. Miközben kirajzolódik előttünk a divattörténelem is.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Az ötletgazda, Simonovics Ildikó, divattörténész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum XX. századi és kortárs textilgyűjteményének vezetője beszél arról, mi is a célja a csoportnak.
  • Bemutatunk néhány képet, és a mögöttük feltáruló történeteket szerelmekről, házasságokról, boldogságról, szomorúságról.

Simonovics Ildikó, a Magyar Menyasszony Facebook csoport éltre hívója. (Fotó: Németh Gabriella)

Életünk egyik legfontosabb eseménye, amikor hosszas készülődés (vagy hirtelen elhatározás) után esküvői ruhát választunk, majd szűkebb-tágabb családi-baráti körben örök hűséget esküszünk annak az embernek, akivel azt érezzük, képesek lennénk egy egész életet is leélni. Aztán a mindennapok eseményei elsodorhatják a legszilárdabbnak tűnő elhatározásokat is, de „az a nap” akkor is emlékezetes marad, ha aztán később a fájdalom homályosítja el, vagy egy másik kapcsolat öröme. Kevés olyan ismerősöm van, aki ne tervezgetné (ne tervezgette volna) akkurátusan, hogy az eskü napján milyen hajjal, sminkkel, és ruhában áll az oltár elé.
Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum XX. századi és kortárs textilgyűjteményének vezetője (sokan ismerhetik tavaly kiadott, Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című könyve és a divat nagyasszonyáról rendezett kiállítása kapcsán) felfigyelt rá, hogy mennyi nő választja a Facebookon profilképének azt a fotót, amely az esküvőjén készült. – Ezekre a fotókra a legtöbb nő büszke. A hölgyek többsége ugyanis rengeteg energiát fordít a külsejére, hogy az esküvőjén a lehető legszebb legyen – idézi fel, hogyan is jutott eszébe a Magyar Menyasszony elnevezésű Facebook csoport megalapítása.

– Ilyenek voltunk. Gyönyörűek. Menyasszonyok régen, menyasszonyok most. Neked milyen volt a menyasszonyi ruhád? És az édesanyádnak, a nagymamádnak? Mutasd meg, töltsd fel, írd meg hozzá az esküvőd történetét! – olvasható a jelenleg már 1600 tagot számláló csoport leírásában, ami tökéletesen ki is fejezi, miért érdemes csatlakozni.

Ildikót régóta foglalkoztatják a menyasszonyi ruhák, már a Rotschild Kláráról szóló könyvben is külön fejezetet szentelt a menyasszonyi ruhainstallációknak. – Igaz az a mondás, hogy ha kiúszik egy gondolat az éterbe, akkor azt gyorsan meg is kell valósítani, nehogy más tegye meg, mert akkor lemaradok a saját ötletemről – meséli a nőklapja.hu megkeresésére. A csoportforma pedig ideális kereteket ad ahhoz, hogy a képeket a tagok fel tudják tölteni, a képek mögött lévő történeteket meg tudják osztani, és beszélgetni tudjanak egymással. – Egyszerre jó közösségépítésre és képgyűjtésre – összegzi Simonovics Ildikó, akinek hosszú távú tervei is vannak a csoportban megjelenő tartalommal. A képekből és a leírásokból új szerelemprojekt formálódik: minden idők legnagyobb menyasszonyi ruha kiállítását, a történetekből pedig izgalmas könyvet álmodott meg. – Augusztus 29-én indultunk és már közel hatszáz képet töltöttek fel a tagok. Van persze, amikor egy ruháról több fotó is megjelenik. A legrégebbi kép 1850-ből való, ez még dagerrotípia, de van fotó 1870-ből, egy családi albumból. Az 1920-as évektől felfelé egyre több a feltöltött kép, és persze sok az egészen friss is – meséli.

Galéria | 12 kép

Fotóalbumok esküvői kincsei a Facebookon

E sorok írója is tagja a csoportnak, és alátámaszthatjuk Ildikó állítását, miszerint a képek egyszerre meghatóak – pozitív és negatív irányba is. Hol a képek mögött húzódó szomorú események csalnak könnyet a szemünkbe, hol ellenkezőleg: a boldogsággal végződő történetek. – Egy fiatal lány nagyanyja esküvői ruhájának felső részét felvéve fotózkodott és elmesélte szülei végül is boldog véggel záruló Rómeó és Júlia történetét. A kép és a történet együtt nagyon megindító. Olvastunk egy olyan menyasszonyról is, aki annyit táncolt az esküvőjén, hogy tüdőgyulladást kapott, és a betegség egy héttel az esküvője után elvitte. Egy másik fotó két gyengén látó fiatal párt ábrázol, akik a Vakok Intézetében találtak egymásra. Ha a férfin nem lenne szemüveg, éppen úgy néz ki, mint Orson Welles, a nő is egy nagyon finom szépség. Két gyengén látó fiatal egymásra találásának boldogsága sugárzik át a fotón, amit a pár ma már felnőtt gyereke osztott meg a csoportban – meséli, hozzátéve, hogy öröm nézegetni ezeket a képeket. Még sikersztori is született: valaki azzal tette fel az esküvői fotóit, hogy sajnos, akkoriban, amikor oltár elé állt, nem volt pénze a ruhára, ezért azt kölcsönözte, de most úgy megvenné. És láss csodát: meg lett a ruha, és visszakerülhetett hozzá. – Amikor felkerültek a képek, némi közvetítéssel kommentben jelentkezett az a kölcsönzős hölgy, akitől anno bérelte ruhát. Kiderült, hogy még mindig megvan az ominózus darab, épségben megőrizte. Erre a lány lecsapott rá, és visszavásárolta. Madarat lehetett vele fogatni, annyira boldog volt– osztja meg Simonovics Ildikó a csoportban keletkező megannyi, színes történet egyikét.
A múzeumok gyakran keresnek úgy tárgyakat, történeteket egy-egy kiállításhoz, hogy gyűjtőkampányt rendeznek: megszólítják az embereket, hogy egy-egy adott témában osszák meg emlékeiket. A Magyar Menyasszony is illeszkedik ebbe a gyakorlatba: az itt fellelhető történetek, kincsek várhatóan kiállításban és könyvben élnek majd tovább. (Természetesen az ehhez szükséges adatvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával.)
A képek nézegetése kapcsán a csoportban rengeteget kommunikálnak az emberek egymással: egy olyan közösség formálódik, ahová jó benézni.
– Csatlakozz, oszd meg, hívd meg a barátnőidet! Legyünk minél többen, legyen egy átfogó körkép hajdan volt és mai menyasszonyokról! Az egész országból, sőt a határokon túlról is várjuk az elmúlt bő évszázad fotográfiáit és elbeszéléseit – szól mindenkihez Simonovics Ildikó.

Kérünk, segítsd a munkánkat, és szánj pár percet a kérdőívünk kitöltésére, mert tudni szeretnénk a véleményedet a Nők Lapjáról és a nőklapja.hu-ról!

(Kiemelt kép: Getty Images)