Egyik kedvenc írómtól, Oscar Wilde-tól származik az aforizma, amelyben a korosztályok közötti különbséget foglalja össze szerintem nagyon találóan. Úgy fogalmazott, hogy a különböző korú emberek között az a különbség, hogy az idős ember mindent elhisz, a középkorú mindenben kételkedik, a fiatal pedig mindent tud.
A saját tapasztalatommal teljesen egybeesik ez a megfigyelés, valószínűleg ezért is gondolom annyira szellemesnek. Ha pedig magamra vonatkoztatom, akkor oda lyukadok ki, hogy én továbbra is a középkorúak kategóriájába tartozom, ugyanis meglehetős kétkedéssel fogadom idősebb családtagjaim és barátaim olykor vadabbnál vadabb (összeesküvés-) elméleteit. De már nem mindet. Ugyanis sokszor előfordult már, hogy amiről azt gondoltam, teljes képtelenség, ilyen biztosan nincs, ezt nem akarhatják, ezt nem engedhetik, arról kiderült, hogy mégiscsak úgy volt. A tapasztalat megtanítja az embernek, hogy maga az élet produkálja a legelképesztőbb dolgokat, és (szinte) minden lehetséges.