Mi történt?
Ma este köszönt be a zsidó vallásban az új év.
Miért fontos?
Magyarországon a becslések szerint közel százezer zsidó ember él, közülük sokan megünneplik az 5781. év beköszöntét.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miért pont ma van az ünnep?
- Az ünnep nem a bulizásról, vigadalomról, hanem a megtérésről szól.
- Mit kívánnak ilyenkor az emberek egymásnak?
Ma este köszönt be a zsidó vallásban az új év. De miért pont ma? Ennek összetett okai vannak, hiszen a zsidó naptárban a hónapok a holdciklusokhoz igazodnak, a lényeg azonban az, hogy a zsidó újév az ember teremtésének napjához kapcsolódik. Mivel a zsidó vallásban az időszámítás nem Jézus születésének évével indul, ezért ma nem a 2021-es, hanem az 5781-es esztendő veszi kezdetét.
A héberül Ros Hásánának nevezett ünnep alapvetően nem a bulizásról és a vigasságról, hanem a megtérésről és a számvetésről szól. Oberlander Báruch rabbi így ír erről: „A zsidó újév lényege a megtérés (tsuvá). Még aki egész évben nem jár templomba, az is elmegy ezen az ünnepen, hogy meghallgassa a sófárfújást, számba vegye az elmúlt év eseményeit, hisz ez a számadás már a megtérés kezdete. Bölcseink a megtérést úgy értelmezték, hogy az két részből áll: egyrészt a múltban elkövetett rossz megtagadása, másrészt az az ünnepélyes fogadalom, hogy a jövőben jobb leszek, mint voltam. A Talmud-bölcsek szerint Ros Hásánákor az égi bíróságon három nagy könyvet nyitnak meg. Az egyikbe az igazak iratnak be, hosszú és jó életre. A másodikba azok, akik ennek épp az ellenkezői. Végül a harmadikba az úgynevezett közepesek kerülnek, akiket se ide, se oda nem lehet besorolni. Ezekkel – mondja a Talmud – Jom Kippurig vár az égi bíróság és ha érdemesnek találtatnak arra, hogy elfogadják megtérésüket, akkor beíratnak ők is az első könyvbe.” Ez az idézet megmagyarázza azt is, hogy a zsidó közösség tagjai a BÚÉK helyett miért azt kívánják egymásnak ezekben a napokban, hogy „Legyél beírva az élet könyvébe!” vagy azt, hogy „Jó bepecsételést!”
A leggyakoribb köszöntés azonban a „sáná tová”, ami egyszerűen csak jó évet jelent.
Persze az ünnepi lakoma, a jókívánságok elmondása a zsidó közösségben sem marad el ilyenkor. Az asztalra a barhesz (kalács) mellett olyan szimbolikus ételek kerülnek, mint a méz és az alma. A mézbe mártott alma azt a reményt fejezi ki, hogy az új év édes lesz.
A zsidó újév egyik legjellegzetesebb kelléke a sófár. (Ebben a videóban megnézhetitek a sófár megfújásának trükkjeit.) A kos szarvából készült kürtöt az ünnep során több alkalommal megfújják. A hagyomány szerint ez a szokás arra a bibliai történetre vezethető vissza, amelyben Ábrahám Isten parancsára feláldozni készült fiát, Izsákot. Miután Ábrahám tanúbizonyságot adott hitéről, Isten angyala leszállt, hogy megakadályozza a tett végrehajtását. Ábrahám végül egy kost áldozott fel a fia helyett. Mivel ez a bibliai történet éppen az újév napjára esett, így vált a kos szarvának megfújása az ünnep egyik parancsolatává.
Érdekes, nőket érintő motívum, hogy ezen az ünnepen a zsinagógákban felolvassák Cháná imáját. A bibliai prófétanő azért fordult Istenhez, hogy gyermekáldásban részesüljön, és a kívánsága meghallgatásra talált éppen Ros Hásáná alkalmával. Ezért terjedt el az a szokás, hogy a gyermekáldásra váró asszonyok gyertyagyújtás idején az ő imáját mondják el.
(Kiemelt kép: Gránátalma, alma, méz. A mézbe mártott alma azt a reményt fejezi ki, hogy az új év édes lesz. Fotó: Getty Images)