Mi történt?
Reprezentatív kutatás készült a magyarok sportolási szokásairól, aminek eredményei nagy részt fedik az EU-s trendeket.
Miért fontos?
Mert annak ellenére, hogy mennyire fontos a sport az egészség megőrzéséhez, sokan arról mondanak le először. Ráadásul a nők nagyobb arányban, mint a férfiak.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Tényleg a férfiak sportolnak többet?
- Ennyi sportot próbál ki az átlag magyar ember élete során.
- Kampányok a sport népszerűsítéséért.
Az emberi jólét és egészség alapvető feltétele a fizikai aktivitás, amit leginkább sporttal tudunk biztosítani. Naphosszat számítógépek előtt görnyedünk, sokan pedig akkor is ülnek vagy fekszenek, amikor kikapcsolódnak. Számos kutatás bizonyította már, hogy a testmozgásnak mindkét nem számára, minden korosztályban egyformán jótékony hatása van mind a testi, mind a pszichés egészségre, ezek mellett pedig szociális készségeket is fejleszt. Most reprezentatív kutatás készült Magyarországon, amely nem fest túl rózsás képet a sporthoz való viszonyunkról. A címben foglalt mondattal összegezhető leginkább a magyarok témához való hozzáállása, de ezen kívül egy sor érdekes dolog is kiderült sportolási szokásainkról.
Sportolunk vagy nem?
Első látásra meglepő lehet, de a magyar felnőttek nagyobb része állítja, hogy szokott valamilyen testmozgást, sportot végezni, legtöbben azt vallják, hogy hetente többször vagy annál is gyakrabban – legalábbis ez kiderül abból az országos kutatásból, amely a Rexona megbízásából készült el. De vajon minek köszönhető ez a magas szám? Annak, hogy a kerékpározás a leggyakoribb mozgásforma, ami a közlekedési célból végzett mozgást is magában foglalja. A második legkedveltebb sport (jócskán lemaradva) a túra és a kirándulás, amelyek főként a rendszeresen nem sportolók körében népszerűek. Ezt követi a futás, a gyógytorna, a konditermi edzések, a jóga és a pilates, a foci (csak a válaszadók 8%-a futballozik), amiket a családi kikapcsolódás, labdajátékok, a korcsolya, a küzdősport, az evezés és egyéb tevékenységek követnek. A válaszadók többsége nem elégedett azzal, amennyi időt sportra/testmozgásra szán – a jelenleginél többet vagy sokkal többet szeretnének testedzéssel foglalkozni. Idén márciusban jött ki az Európai Bizottság által rendelt fizikai aktivitásról szóló Eurobarométer-felmérés eredménye, ami szerint
az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív. Ráadásul gender-szakadék is fellelhető: az EU-ban a férfiak többet sportolnak és fizikailag aktívabbak, mint a nők,
a köztük mutatkozó különbségek a 15-24 éves fiatalok körében a legszembeötlőbbek. A felmérés a társadalmi-gazdasági státusz és a fizikai aktivitás közötti összefüggésre is rámutatott: az iskolát 15 évesen elhagyók 64%-a egyáltalán nem sportol, ezzel szemben az oktatási rendszerből 20 éves koruk után kikerülők körében ez az arány már csak 24%. Tehát lenne mit javítani fizikai aktivitás terén, ez kétségtelen.
Kifogás, az van
Amíg más szemében meglátjuk a szálkát is, addig a sajátunkban a gerendát sem igen vesszük észre, vagyis önmagunkkal szemben megbocsátóbbak vagyunk, míg másokkal szemben kritikusabbak, derült ki a Rexona kutatásából. Azok ugyanis, akik nem mozognak, saját maguk esetében a leggyakrabban időhiányra hivatkoznak, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget?”,
a legtöbben a lustaságot említik indokként, de dobogós még az idő- és az elhatározás hiánya is.
Utóbbi véleményeket támasztja alá, hogy a felmérés eredménye alapján a válaszadók számára jelenleg a sport/mozgás valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. A sport átlagos örömforrás-osztályzata egy 1-től 10-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem okoz örömet, 10: nagyon nagy örömet okoz) a nem sportolók körében mindössze 4,8 volt, a rendszeresen testgyakorlók esetében viszont 7,6.
Sportra hívnak a kampányok
A kutatásból az is kiderül, hogy minden 5. honfitársunk úgy látja, hogy a magyarok azért nem sportolnak, mert még nem találták meg a hozzájuk illő mozgásformát. Ez azért különösen érdekes, mert a válaszadók jellemzően egyetértenek azzal, hogy ha megtalálja valaki a neki való sportot, onnantól nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik. Ezt a vélekedést megerősíti a kutatás azon eredménye is, hogy a gyakorló „testmozgók” – akikről minden bizonnyal elmondható, hogy már ráleltek a nekik való mozgásformára – sokkal inkább megtalálják a sportban az örömöt, mint a többiek. A jelenleg is sportolók háromnegyede számára adott a mozgás örömet, míg a teljes lakosságot tekintve csak minden második emberről mondható el ugyanez. És vajon honfitársaink szenvedélyesen kutatják azt, hogy melyik mozgásforma illik hozzájuk? Nem igazán.
Meglepő lehet, de egy átlag magyar felnőtt mindössze háromféle sportot próbált ki eddig életében.
A kutatást egyébként a Téged mi mozgat? néven futó kampány követi, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy tegyük meg az első lépést és próbáljunk ki minél több sportot, míg nem megtaláljuk azt, amiben örömünk leljük és amiben még jók is lehetünk.
Egyre több márka indít azért kampányt, hogy felhívja a figyelmet a sport fontosságára, ezek közül sokan a nőket célozzák meg, buzdítják őket arra, hogy ne törődjenek azzal, hogy néznek ki, csak edzzenek. A Nike ütős, sokszor megható kisfilmjei, az Always néhány ezelőtti Like a Girl, vagyis Mint egy lány kampánya arra buzdította a nőket, hogy is hasonló önbizalommal álljanak a sporthoz, mint a férfiak, és ne legyen a lányosan csinálni valamit egy pejoratív jelző. A This girl can (Ez a lány képes rá) kampány pedig a nők aktívabbá tételét tűzte ki céljául, arra hívta fel a figyelmet, hogy mindegy, milyenek a testi adottságaink, csak sportoljunk, méghozzá azt a mozgásformát űzzük, amit szeretünk, hiszen nincsen egy bizonyos módja annak, hogy ki hogyan és mikor, milyen sportot gyakorolhat.
(Forrás: Európai Bizottság, Rexona)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
(Kiemelt kép: Unsplash)