Mi történt?

Az amerikai kongresszus elfogadott két törvényt, ami arra kötelezi a bűnüldöző szerveket és a szövetségi kormányt, hogy érdemben is tegyenek az őslakos nők elleni erőszak csökkentéséért.

Miért fontos ez?

Mert az őslakos nők döbbenetes mértékben lesznek erőszakos cselekmények áldozatai az Egyesült Államokban, ennek ellenére a bűnüldöző szervek alig foglalkoznak az esetekkel.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Milyen típusú erőszak éri a leggyakrabban az őslakos nőket?
• Kiről nevezték el a most elfogadott Savanna’s Actet?
• Hogy élték meg az őslakos nők a Me Too mozgalmat?

Helyszín: a wyomingi Wind River Indiánrezervátum. A hegyekben megtalálják egy 18 éves őslakos lány holttestét – a hideg végzett vele, miután megerőszakolták. Az ügy felderítésére egy fiatal és tapasztalatlan ügynöknőt küld az FBI, amin a helyiek felháborodnak, mert a Szövetségi Nyomozó Iroda közönyét vélik felfedezni abban, hogy nem egy rutinos nyomozó érkezik. Így indul a 2018-as Wind River című film, amiben az alaphelyzet – bár fiktív – nagyon is a szomorú valóságot tükrözi.
Az Egyesült Államokban csak 2016-ban 5712 eltűnt őslakos nőt jelentettek a National Crime Information Centernek (Nemzeti Bűnügyi Információs Központ). Közülük mindössze 116-ot regisztráltak az Igazságügyi Minisztérium eltűnt személyeket listázó adatbázisában – áll az Urban Indian Health Institute (Városi Indián Egészségügyi Központ) jelentésében. A valós szám ennél még magasabb lehet, tekintettel arra, hogy a bűnüldöző szervek alig vagy egyáltalán nem gyűjtöttek adatokat, írja a HuffPost. A 2010 óta történt esetek 95 %-áról nem tudósított a média sem, a halálesetek és az eltűnések körülményei pedig továbbra sem ismertek.
A helyzetet még inkább súlyosbítja, hogy hiába ennyire nyilvánvalóan veszélyes amerikai őslakos nőnek lenni, politikai szinten eddig kiábrándítóan kevés intézkedés történt a helyzet kezelésére. Eddig. Talán.
Évekig tartó késlekedést követően az amerikai kongresszus elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami elősegítheti, hogy a bűnüldöző szervek végre érdemben reagáljanak arra a láthatatlan válságra, hogy indián nők tömegei tűnnek el vagy ölik meg őket. A törvény most Donald Trump asztala felé tart a Fehér Házban, hogy aláírja.
A Savanna’s Act törvényjavaslat elnevezése Savanna LaFontaine-Greywindre utal. A Spirit Lake törzshöz tartozó 22 éves őslakos nőt 2017-ben rabolták el és ölték meg Észak-Dakotában. Halálakor nyolc hónapos terhes volt, a magzatot kivágták a hasából.
A törvény lényegében egy kísérlet arra, hogy felhívja a figyelmet a problémára, illetve fokozza a törzsi, helyi, állami és szövetségi bűnüldöző szervek együttműködését és az adatgyűjtést az áldozatokkal kapcsolatos ügyekben. A törvény továbbá megköveteli, hogy a törzsek tájékoztassák a szövetségi ügynökségeket, hogyan növelhető az őslakos nők biztonsága, illetve új irányelveket ír elő arra is, hogyan kell a törzsekkel egyeztetve reagálni a konkrét esetekre.
A jelenlegi adatok szerint az eltűnések és gyilkosságok hátterében gyakran családon belüli erőszak, szexuális zaklatás, rendőri erőszak és a szexkereskedelem áll.

Az őslakos nők 84 %-a tapasztal meg valamilyen formában erőszakot az élete során. És vannak olyan törzsek, ahol a meggyilkolt őslakos nők száma az országos átlag tízszerese.

A szexkereskedelemmel kapcsolatban az alaszkai republikánus szenátor, Lisa Murkowski a Huffpostnak 2019-ben azt nyilatkozta, hogy az őslakos nők a megjelenésük miatt egzotikusabbnak, ázsiaibbnak látszanak, ami azért számít, mert a piacon nagyobb a kereslet az ázsiai nőkre. „Amikor ezt hallottam…. Rosszul lettem tőle”, mondta Murkowski, akinek a támogatása és munkája erősen hozzájárult ahhoz, hogy a 2018-ban benyújtott, eredetileg demokrata törvényjavaslatot idén végre elfogadták.
A pártok képviselői közti összefogás egyébként most példaértékű az ügyben – bár ez szólhat a novemberi választásoknak is. Hétfőn ugyanis a kongresszus elfogadta a Not Invisible Actet (Nem Láthatatlan Törvény) is, ami a Savanna’s Acthez kapcsolódva a szövetségi kormányt kötelezi arra, hogy határozottan lépjen fel az eltűnt, meggyilkolt vagy szexmunkára kényszerített őslakos nők ügyében.
Bree Black Horse, a törzse polgári jogi ügyeit is képviselő ügyvéd még 2018-ban hasonlította az eltűnt és megölt őslakos nők válságát járványhoz, ami mindenkit érint a törzsekben. „Mi, indiánok, mindannyian ismerünk valakit, akit megöltek, vagy eltűnt, vagy erőszak áldozata lett.” Az akkor aktív Me Too mozgalomról azt mondta, hogy az őslakos nők számára is fontos, de nem ugyanúgy, mint a többségi társadalomhoz tartozó nőknek. „Őslakos nőként nehéz az egyenlő bérek vagy a munkahelyi korrekt bánásmód miatt aggódni olyankor, amikor egyszerűen próbálsz túlélni.”
A gyakorlatban persze a bűnüldöző szervek képviselőinek szemléletváltása elengedhetetlen a valódi változáshoz, de reméljük, hogy a törvények elfogadása az első lépés afelé, hogy ez az évtizedek óta fennálló helyzet javulni kezdjen.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!