Mi történt?
Kitüntetést kapott egy gambiai óriáspatkány a taposóaknák felderítésében végzett elévülhetetlen érdemeiért.
Miért fontos ez?
A taposóaknák évente 15-20 ezer embert ölnek meg, az áldozatok zöme gyerek. Ráadásul mindezt főleg békeidőben, akár évtizedekkel a háborús konfliktus után is.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Milyen teljesítmény tette hőssé Magawát?
- Hogyan dolgoznak az aknamentesítő patkányok?
- Kik nem tiltották be eddig a világon a taposóaknákat?
Rangos kitüntetést kapott a Magawa nevű gambiai óriáspatkány, miután karrierje során 39 aknát és 28 másfajta, nem aktiválódott robbanószerkezetet szimatolt ki Kambodzsában. A brit állatorvosi jótékonysági szervezet, a PDSA indoklása szerint Magawa életmentő szolgálatot végzett, ami nem túlzás, hiszen becslések szerint a délkelet-ázsiai országban akár hatmillió felderítetlen akna lehet még.
A PDSA aranyérmén a következő felirat olvasható: „Állati vitézségért vagy a szolgálat iránti elkötelezettségért”. A díjat eddig 30 állat kapta meg, Magawa az első patkány.
A hétéves rágcsálót a Belgiumban bejegyzett jótékonysági szervezet, az Apopo képezte ki. Az Apopo székhelye Tanzániában van és a kilencvenes évek óta azzal foglalkoznak, hogy a HeroRAT program keretében állatokat képeznek ki az aknák, illetve a tuberkulózis (tbc) kiszagolására. A tréning egy évig tart, utána már bevethetőek a terepen.
Mit tud egy kis patkányhős?
Magawa Tanzániában született és nőtt fel, 1,2 kilót nyom és 70 centi hosszú. Ahogy a faj nevében is benne van, a gambiai óriáspatkány nagyobb, mint a legtöbb patkányfaj, de még mindig elég kicsi és elég könnyű ahhoz, hogy ha elsétál egy akna fölött, az ne lépjen működésbe.
HeroRAT patkányait arra képezték ki, hogy kiszimatolják a robbanótöltetekben található vegyi anyagokat – így gyorsabban találják meg az aknákat, mert teljesen figyelmen kívül hagyják a fémhulladékot. Ha aknát találnak, akkor megkaparják fölötte a föld felszínét, hogy így figyelmeztessék az emberi munkatársaikat. Az aknát aztán profi tűzszerészek távolítják el és semmisítik meg.
Magawa képességei önmagában is elég lenyűgözőek, mindössze 20 perc alatt képes átkutatni egy teniszpálya nagyságú mezőt – ez az Apopo szerint fémdetektorral 1-4 napot venne igénybe, írja a BBC. A hős patkány eddig reggelente dolgozott fél órát, lassan viszont a nyugdíjhoz közeledik. A PDSA főigazgatója, Jan McLoughlin szerint viszont a munkája így is kiemelkedő volt, hiszen több mint 141,000 négyzetméternyi területet tisztított meg, ami 20 focipálya nagyságának felel meg. Ezzel egyébként ő a legsikeresebb patkány a csapatában, írta az APNews.
Egy jó ötlet millióknak hozza el a biztonságot
A brit díj ilyesformán a kiképzés elismerése is – illetve felhívja a figyelmet arra, mekkora problémát és mennyi tragédiát jelentenek a taposóaknák szerte a világon.
A HALO Trust aknamentesítő civil szervezet szerint az aknák csak Kambodzsában 1979 óta több mint 64 000 halálos áldozatot szedtek és mintegy 25 000 ezer végtag-amputációt kellett végezni miattuk. Sokan a polgárháború idején, az 1970-es és 1980-as években haltak meg.
A kambodzsai helyzetet nemcsak az nehezíti, hogy ez az egyik leginkább fertőzött terület a világon, hanem ahogy a fenti videóban is elmondják, az aknákat teljesen random, mindenféle rendszer nélkül rakták le. Tehát megtalálni is sokkal nehezebb őket.
A patkányok bevonásával az Apopo csapata az elmúlt öt évben már több mint 700 aknát és egyéb robbanószerkezetet talált meg, és ezzel közel 2,5 millió négyzetméternyi területet tisztított meg Kambodzsában.
A patkányok kiképzésének ötlete Bart Weetjenstől származik, aki a kilencvenes években a hátrahagyott taposóaknák problémájával foglalkozott. Egy napon talált egy tanulmányt, ami arról szólt, hogyan lehet futóegereket kiképezni illatdetektorrá. Weetjens háziállatként tartott patkányt, és tisztában volt vele, hogy ezek az állatok mennyire intelligensek, könnyen szállíthatóak és olcsó őket tartani. A gambiai óriáspatkányokra végül azért esett a választás, mert sokáig élnek (akár nyolc évig is), ráadásul mivel Afrikában őshonosak, jól tűrik a hőséget. Sok előkészítő munkát követően az első éles próbát a mozambiki aknamezők jelentették 2003-ban, a kiképzett állatok pedig hibátlanul teljesítették a feladatokat.
Az alattomos fegyver, ami a civileket öli
A taposóaknák jelenleg a legvitatottabb fegyverek közé tartoznak, mert válogatás nélkül ölnek, ráadásul a háborús konfliktus után sok évvel is veszélyesek. Sőt, az aknák által okozott legtöbb haláleset már békeidőben történik, amikor az emberek visszatérnek a hétköznapi életükhöz, például a földekre dolgozni. Az ENSZ jelentése szerint mintegy 78 ország érintett, a szárazföldi aknák évente 15-20 ezer embert ölnek meg, és rengeteget megsebeznek. Az áldozatok 80 százaléka civil, közülük is a leginkább érintett korosztály a gyerekeké, de a nők és az idősek is a veszélyeztetett csoport tagjai.
Több kampány és szervezet globális nyomására végül 1997-ben nemzetközi egyezmény született, amely betiltotta a gyalogsági aknák használatát, raktározását és előállítását, illetve rendelkezett a már kihelyezett aknák kereséséről és felszedéséről is. Az ottawai egyezményhez a mai napig 164 ország csatlakozott – nem tagja viszont Kína, Oroszország és az Egyesült Államok. Barack Obama ugyan nem csatlakozott az egyezményhez, de egy 2014-es rendeletben megtiltotta a taposóaknák alkalmazását a Koreai-félszigeten kívül. 2020 januárjában Donald Trump feloldotta az amerikai aknák használatára vonatkozó korlátozásokat, és visszavonta az Obama alatt bevezetett tilalmakat.
(Kiemelt kép: az Apopo patkánya kiképzés közben, Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
