Mi történt?
Magyarországon is elérhető a Mosquito Alert nevű applikáció, amellyel az Európában felbukkanó, egzotikusan hangzó fertőzéseket terjesztő szúnyogokat lehet monitorozni. Ehhez minél több felhasználóra van szükség.
Miért fontos?
Mert az éghajlatváltozás igencsak kedvez a paraziták és fertőzéseket terjesztő szúnyogok terjedésének, ez pedig fertőzőbetegség-krízishez vezethet a modern világban.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Hogyan működik a szúnyogfigyelő app?
- Mi az a tigrisszúnyog, és mit keres hazánkban?
- 2080-ig csak Európában 400 millió ember lesz kitéve egzotikus betegségeknek.
A globális felmelegedés és a klímaváltozás számtalan veszélyt hordoz magával – nemcsak a természetes ökológiai rendszerekre nézve, de gazdasági és társadalmi életünk minden szektorára nézve is. Amikor erről olvasol, az eszedbe sem jut, hogy hamarosan a zika vírus, japán encephalitis, a malária, a sárgaláz, a dengue-, a chikungunya- vagy a nyugat-nílusi láz is felbukkanhat hazánkban és nem, nem egzotikus tájakról hazatért honfitársaink szervezetében. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis olyan egzotikusnak, éghajlat- és tájidegennek gondolt szúnyogfajok jelennek meg (és ez már nem csak feltételes mód vagy jövő idő) egyre növekvő számban Európában, amelyek egzotikus, hazánkban eddig ritkaságnak számító betegségeket is terjeszthetnek. „A klímaváltozás, a megnövekedett globális kereskedelem és turizmus kedvez a paraziták és vektoraik elterjedésének, ami fertőzőbetegség-krízishez vezethet a modern világban – nyilatkozta Garamszegi László Zsolt evolúcióbiológus. – Az ember által kiváltott gyors környezeti változások elősegítik az egzotikus csípőszúnyogok invázióját az európai kontinensen. Az általuk terjesztett kórokozók súlyos egészségügyi és nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel, és e problémák hatékony kezeléséhez sürgősen szükség van tudományosan alátámasztott védelmi stratégiákra.” A European Center for Disease Prevention and Control adatai szerint 2020 szeptemberéig Európában 9 helyi dengue-lázas (5 Olaszországban, 4 Franciaországban) és 168 nyugat-nílusi lázas esetet regisztráltak, amiből 77 Görögországban (9 halálos áldozat), 49 Spanyolországban (4 halálos áldozat), 29 Olaszországban, 9 Németországban és 4 Romániában történt. Egy 2019-es tanulmány szerint, ha tovább növeljük a légkör üvegházgáz koncentrációját, fokozva ezáltal a globális felmelegedést, akkor
2080-ig csak Európában 400 millió ember lesz kitéve olyan, szúnyogok által terjesztett egzotikus betegségeknek, amik ilyen mértékben nem voltak eddig jelen a kontinensen.
Ezért nagyon fontos, hogy nyomon kövessük az ezeket terjesztő szúnyogok terjedését, viselkedését, felbukkanási helyüket, hiszen képesnek kell lennünk megfelelően alkalmazkodni. Ezért jött létre a Mosquito Alert nevű mobil alkalmazás (Google Play áruházból és az App Store-ból is letöltheted), amely immáron magyarul is elérhető. Korábban csak Spanyolországban futott az alkalmazás, de most már Európa-szerte (17 európai országban) közvetlenül segíthetik az állampolgárok a tudományos kutatómunkát.
Képernyőkép a Mosquito Alert interaktív térképéről.
Így segít a közösségi tudomány
Az invazív csípőszúnyog megfigyelő rendszer citizen science megközelítésen alapszik. A citizen science, más néven állampolgári vagy közösségi tudomány, esetleg önkéntes figyelés, olyan tudományos kutatás, amelyet részben vagy egészben amatőr (vagyis nem professzionális) tudósok végeznek. Úgy is leírhatjuk, hogy a nyilvánosság részvétele a tudományos kutatásban: az ő közreműködésükön alapuló monitorozás, amely gyakran a tudományos kutatás előrelépését eredményezi, hiszen azzal, hogy a köz beszáll a kutatásba, javítják a tudományos közösség kapacitását. Mit is jelent ez a szúnyogmonitorozásnál? Azt hogy:
meglátod a szúnyogot, lefotózod az applikációval és beküldöd a képet néhány adat kíséretében, (például a helyszín), és máris tudósok vizsgálhatják a vérszívót, akik megállapítják, hogy invazív faj példányáról van-e szó.
Ha megvan az eredmény, arról a beküldőt is értesítik, illetve az adatbázisba és a térképre is felviszik a találatot, így folyamatosan nyomon követhető lesz, hányféle új (olykor bizony betegségeket terjesztő) szúnyog jelent meg Európában. A projekt mögött 27 országból 46 intézet kutatói állnak, akik között magyarok is vannak. A projekt egyébként már 2 éve fut webes felületen: az Ökológiai és Botanikai Intézet (ELKH Ökológiai Kutatóközpont) gondozásában működtetett honlapon a kutatók azt kérték a lakosságtól, hogy ha úgy vélik, hogy tigrisszúnyogot észlelnek, készítsenek róla fényképet, vagy küldjék el magát az állatot a helyszín megjelölésével. Az Intézet munkatársai idén már több mint 1000 fényképet kaptak, és most azt remélik, hogy egy nagyobb tudományos összefogás keretén belül (a PTE és ELTE kutatócsoportjainak közreműködésével), a Mosquito Alert platform innovatív technológiájára támaszkodva sikerül majd jövőre az adatszámot megsokszorozni és a célfajok spektrumát kiszélesíteni. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem a hagyományos mérések kiváltását, hanem kiegészítését szolgálja az alkalmazás.
Közelednek az egzotikus betegségek
Az elmúlt évtizedben hazánkban is megjelent három új invazív faj a mintegy ötven őshonos szúnyogfajta mellett: a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az új betelepülők közül a legismertebb az ázsiai tigrisszúnyog. A zebraszúnyognak is hívott ázsiai tigrisszúnyog egyelőre kizárólag a nyári időszakban található meg Magyarországon, a hideg teleket nem éli túl. Ebből arra lehet következtetni, hogy stabil populáció egyelőre nem alakult ki hazánkban, az állomány nyaranta települ be az országba, vélhetően Olaszországból és Horvátországból, ahol már stabil populációval rendelkeznek. Jó hír: ahhoz, hogy komolyabb kórokozókat is terjeszteni tudjon, stabil populációra lenne szüksége. Ugyanakkor a – akár a horvátországi nyaralásról a csomagtartónkban – behurcolt, invazív szúnyogfajok komolyabb fenyegetést is jelenthetnek, hiszen nincsenek meg a természetes ellenségeik, kórokozóik Magyarországon, agresszívan terjednek és maradnak fenn, miközben az éghajlatváltozással egyre kedvezőbbé válnak a feltételek ahhoz, hogy túléljenek és elszaporodjanak.
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
(Kiemelt kép: Ázsiai tigrisszúnyog. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)
