Mi történt?
Létrehozták minden idők legnagyobb környezetvédelmi díját.
Miért fontos?
Az Earthshot Prize egy hatalmas összegű díj, amellyel kapcsolatban az alapítók azt remélik, hogy idővel a környezetvédelem Nobel-díjaként fogják emlegetni.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Kik alapították a díjat?
- Milyen célra lehet fordítani a díjjal járó összeget?
Sir David Attenborough, a világ egyik legismertebb környezetvédője és Vilmos brit herceg megalapította az Earthshot Prize elnevezésű díjat, amelyről azt remélik, hogy a környezetvédelem Nobel-díja lesz. A hírt a BBC-re hivatkozva a Qubit szemlézte. A díj alapja egy ötvenmillió fontos (közel kétmilliárd forint) pénzügyi keret, ebből az összegből öt kategóriában jutalmazzák majd a leginnovatívabb környezetvédelmi projekteket.
A díj a John F. Kennedy által meghirdetett Moonshot-programról kapta a nevét, csak itt nem az a cél, hogy embert juttassanak a Holdra, hanem az, hogy megtartsák az embert a Földön. Vilmos herceg szerint, ha minden változatlanul marad, visszafordíthatatlan károkat okozunk a bolygónak, ha viszont az emberiség kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, a következő tíz évben megváltoztathatjuk az emberiség és a Föld jövőjét.
A baj nagyságát jól érzékelteti, hogy a díjat egy mindeddig példátlan nemzetközi összefogás finanszírozza. A támogatók között szerepel Jack Ma alapítványa és a Marc és Lynne Benioff jótékonysági alapja is, illetve a WWF és a Greenpeace is. A díjat öt kategóriában osztják majd ki tíz éven keresztül, mindegyik nyertes egymillió fontot fordíthat majd a nyertes projektre. Az öt kategória:
- A környezet védelme és helyreállítása
- A levegő védelme
- A tengerek védelme
- A környezetszennyezés visszaszorítása
- A klíma védelme
A díj ismertetése kapcsán Attenborough elmondta, olyan projektekkel is lehet majd pályázni, amelyek elsőre meglepőnek vagy hülyeségnek tűnnek: könnyen lehet, hogy hosszabb távon ezek is hasznosnak bizonyulnak majd globális szinten. Vilmos herceg szerint a díj ösztönözheti azokat is, akik szeretnének valamit tenni a bolygó megmentéséért, de eddig nehezen indultak neki. Vilmos szerint az utolsó pillanatban vagyunk: a korallzátonyok pusztulnak, az őserdőt kivágják, a sarkvidék pedig soha nem látott mértékben olvad. Kérdés az, hogy akár a leginnovatívabb környezetvédelmi kezdeményezések is hová jutnak akkor, ha egyébként nincsenek olyan világpolitikai döntések, amelyek fékeznék a környezetromboló tevékenységeket, például az őserdők kiirtását.
A díjakról egy vegyes összetételű zsűri dönt, amelynek tagjai között van környezetvédelmi szakember, üzletember, elkötelezett filantróp, illetve a sport és a szórakoztatás világának kiemelkedő alakjai a világ minden tájáról. A 11 fős grémiumban helyet foglal Cate Blanchett színésznő, Shakira énekesnő, Rania jordániai királynő, a volt űrhajós, japán Naoko Yamazaki, a brazil futballista Dani Alves, a kosárlabda sztárja, Yao Ming és a díj éltre hívója, Attenborough is.
A The Guardian idézi Cate Blanchett színésznőt, aki elmondta, „a díj egyik célja az volt, hogy az éghajlatváltozásról szóló narratívákat a reményre és a cselekvésre” lehessen fordítani. Alves pedig azt mondta: „A természet a legfontosabb hatalom a világon. Ha jó dolgokat adsz neki, akkor a természet jó dolgokat ad vissza neked. Együtt jó csapatot fogunk alkotni.” A díjra november már november elsejétől lehet nevezni, az öt nyertest pedig jövőre tüntetik ki Londonban. A következő tíz évben minden alkalommal máshol rendezik meg a díjátadót, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem lokális, hanem globális problémákra keresnek megoldásokat.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
(Kiemelt kép: Vilmos herceg és Sir David Attenborough részt vesz az RSS Sir David Attenborough sarkkutatóhajó névadó ünnepségén, 2019. szeptember 26-án, Birkenhead-ban, Angliában. Fotó: Mark Cuthbert / UK Press via Getty Images)
