Sokan minden idők legnagyobb sakkozójának tartják Garri Kaszparovot, akit játékosok tízezrei bálványoztak több évtizeden át. Az orosz nagymester nem csak a szicíliai védelem terén számít követendő példának: megmutatta, mit jelent a kitartás, ahhoz pedig, hogy egyedül győzzön le ötvenezer embert, meg kellett találnia a harmóniát.

1. Küzdjünk a végsőkig!

Garri Kaszparov először 1984-ben, huszonegy évesen hívhatta ki az addigi világbajnokot, Anatolij Karpovot. A mérkőzést hat győzelemig hirdették meg, a döntetlenek nem számítottak. A címvédő 27 játszma után 5:0-ra (!) vezetett, de az utolsó győzelmet nem tudta megszerezni. A kihívó ekkor stratégiát váltott, ami bevált, mert nem vesztett többet, sőt hármat nyert. Minden idők leghosszabb meccsét fél évvel később, a 48. parti után szakították félbe. A megismételt találkozó hosszát már huszonnégy játszmában korlátozták, akkor Kaszparov nyert. A díjátadón egy korábbi világbajnok felesége azt mondta Garrinak: „Sajnálom önt, fiatalember. Túl van élete nagy napján.” Az asszony arra gondolt, hogy a nagymester ezek után a sakkban nehezen talál olyan célt, amely évtizedekig motiválja.