– Papa, gyere gyorsan!
Vasárnapi ebéd utáni szendergésemből riasztott fel ez a csöndbe hasító kiáltás. Azonnal felpattantam, és kótyagos fejjel siettem a hang irányába. A 10 éves Johanna lányom ott állt az ablakban, és kifelé mutatott.
– Papa, nézd, milyen szép szivárvány!
Én őszintén hiszem, hogy a nyugodt alvás alapvető emberi jog. Ugyan soha nem beszéltük meg, de a feleségemmel úgy gondoljuk, hogy az alvás sok mindent megelőz a fontossági sorrendben, például a hangos beszédet vagy a zenehallgatást, ezért ha valaki alszik, igyekszünk minél csendesebben létezni. Ugyanakkor a saját magunk számára is elvárnánk ugyanezt.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?