Galériánkra kattintva ízelítőt kaptok a Nők Lapja 2020/43. számának tartalmából:
Karanténvirágok
Az árvácskákat egy szép tavaszi reggelen pillantottam meg a Városligetben. Bánatosan hevertek a komposztdombon, ahová nyilván szorgos kertészkezek hajították őket, az alul lévők már feladták a küzdelmet, a felülre kerültek viszont legyőzhetetlen életerővel emelték a fejüket a nap felé, próbáltak hozzájutni még egy korty levegőhöz, még pár csepp vízhez, még néhány napi élethez. Az ártatlan, szemétre vetett virágok láttán összeszorult a szívem. Óvatosan leemeltem egy liláskéket a kupac tetejéről, megitattam a közeli kútnál, hazavittem, és elültettem az erkélyen.
Mindez március végén történt, a legszigorúbb karantén idején, amikor az egész napi home office ellensúlyozásaként reggelente a Városligetbe jártam sétálni, talpig maszkban és kesztyűben. Negyed nyolc tájékán legföljebb néhány kutyasétáltatóval meg futóval találkoztam, csend volt, és napsütés, a buldózerek csak nyolc körül láttak munkához, lankadatlan buzgalommal változtatva át a Ligetet aszfalttal, térkővel, kaviccsal, rekortánnal borított utak sűrű hálózatává. Másnap megint a komposztdomb felé kanyarodtam, és újabb árvácskákat szállítottam haza, ezúttal néhány sárgát, fehéret meg bordót. Végül annyi palántát sikerült újrahasznosítanom, hogy az enyém lett a legszebb erkély az utcában. Valahányszor végigfutott a szemem az árvácskákkal teli ládákon, arra gondoltam, ha a világot nem is tudom megmenteni, ezt a néhány virágot igen.
Hasonló gondolat járhatott azoknak az amatőr karanténkertészeknek a fejében is, akiket e heti számunk képriportjában mutatunk be. Bizonyára vezérelték őket praktikus szempontok, miközben a bezártság hónapjai alatt padlizsánt neveltek, magaságyást fabrikáltak, paradicsomot ültettek az ablakban, vagy veteményeztek az udvaron, elvégre a szabad levegőn kapálni kimondottan egészséges, a saját termés meg garantáltan bió. Emellett azonban a tudatuk mélyén ott munkálhatott a meggyőződés, hogy a pusztulás ellen nyernek csatát, amikor létrehoznak valamit, ami eleven, és szemet gyönyörködtetően növekszik. Ahogyan jó hírek érkeztek világszerte sok koraszülöttosztályról is, ahol – mint erről szintén mostani számunkban olvashatnak – azt tapasztalták, hogy a karantén hónapjai alatt jelentősen csökkent az idő előtt világra jött, kis súlyú babák száma. Győzött az élet.
Mörk Leonóra, vezetőszerkesztő