Mi történt?
Október a protestánsok számára a reformáció hónapját jelenti, Luther Márton ugyanis 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Miért fontos ez?
A lutheri reformáció változások sorát indította el, nem csak az egyházban, de az oktatásban és a család intézményében is, mivel papok korábban nem nősülhettek. Cikkünkben a reformáció két meghatározó női karakterét, a történelem első lelkészfeleségeit mutatjuk be.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Ki volt Katharina von Bora, a híres reformátor felesége?
- Miért tartotta Luther Márton fontosnak a nők oktatását, és mivel lepte meg leginkább kortársait?
- Ki volt Katharina Zell, a késő-középkorban három nyelven olvasó teológus-lelkészfeleség?
Célratörő, bátor, erős asszony
Katharina von Bora (Forrás: Wikipédia)
Katharina von Bora (magyarul: Bóra Katalin) bencés szerzetesnővérként olvasta Luther Márton futótűzként terjedő iratait. Ismert történet, hogy miután ezekből megtudta, hogy lelkiismeretén túl semmi sem kötelezheti arra, hogy akarata ellenére apáca maradjon, Luther közbenjárásával és a helyi plébános segítségével 8 másik apácával együtt 1523. április 4-én megszökött a kolostorból. Miután sikerült kijutnia János szász választófejedelem területéről Wittenbergben Luther házában helyezték el. Luther segített kiházasítani a szökött apácákat, de ő maga nem akart megházasodni. Katalin azonban kijelentette, hogy Lutherhez kíván feleségül menni. Végül így is lett: Luther elvette feleségül a nála 17 évvel fiatalabb Katharinát. 1525. június 13-án kötött házasságuk általános meglepetést keltett. Luther barátai helytelenítették a házasságot, köztük a reformátor legjobb barátja és társa, Philipp Melanchthon is, aki „szerencsétlen cselekedetként” értékelte ezt a lépést. Von Bora Luthertől nászajándékul megkapta a volt Ágoston-rendi kolostor – későbbi lakhelyük – irányítását. Katharina rendbe hozta a családi kasszát, megélhetésként sört főzött, földet bérelt és kosztosokat fogadott, ellátta és etette azt a rengeteg tudóst és diákot, akik megfordultak a reformátor asztalánál (ezek leírásából született Luther híres, Asztali beszélgetések című kötete). Házasságukból hat gyermek született, öt élte meg a felnőttkort. Az evangélikusok ma is használt jelképe, mondhatni logója, a Luther-rózsa is Bóra Katalinnak köszönhető: ő hímezte a reformátornak meglepetésként.
„Katharina von Bora a maga korában hihetetlenül bátor volt. A húszas évei elején megszökik egy kolostorból, nem megy hozzá ahhoz a férfihoz, akit ajánlanak neki, és maga kezd el keresni megfelelő férjet magának. Ami a mai viszonyok között teljesen normális, az a 16. században elképzelhetetlen volt. Nagyon célratörő, energikus, akaratos és erős asszony volt” – nyilatkozta Karoline Schuch, a reformátor feleségéről 2017-ben bemutatott film főszerepét játszó színésznő, aki ekkor sajnálatát is kifejezte, hogy „bár Luthernek számos hozzá írt, róla szóló levele maradt fenn, Katharina von Bora válaszait már nem tudjuk elolvasni. Csalódást jelentett számomra, hogy valószínűleg nem tartották fontosnak, mit is mondott Luther felesége. Tudjuk, hogy részt vett az asztali beszélgetéseken. De hogy Katharina ott mit mondott, azt nem írták fel. De jelen volt, és ez is teljesen az újdonság erejével hatott.
Lutherék a családon belül is átélték a reformációt.”
Hogy ez mennyire így volt – bár erre a színésznő az idézett interjúban nem tér ki –, azt az is bizonyítja, hogy Luther a kor szokásait teljesen felrúgva, végrendeletében mindent feleségére hagyott. Mindebből egy anyagilag a gyermekeitől független özvegy képe rajzolódik ki, amely egészen rendhagyó dolognak számított akkoriban.
Luther a végrendelet szerint minden vagyonát „kedves és hű” feleségének adja „életfenntartásra szabad tetszése szerinti örök használatra”.
Mindezt pedig ezzel indokolja: „mert először is ő engem, mint derék és hű házastárs mindenkor szeretett, megbecsült és gondozott. (…) öt élő gyermekkel megajándékozott, és fel is nevelte őket”.
„Én ugyanis azt tartom, hogy tulajdon gyermekének az anya a legjobb gyámja, aki a birtokot és hagyatékot nem a gyermekek kárára és hátrányára, hanem hasznára és javára fordítja, hiszen a gyermek az ő teste és vére, akit szíve alatt hordott.”
Azt, hogy ez mennyire kivételes döntés volt, a végrendelet záradéka is bizonyíthatja, melyben feleségét igyekszik bebiztosítani a rosszakaróktól és egyben kéri minden jó barátját, hogy „legyenek tanúi az én drága Käthémnek, és keljenek védelmére, ha őt bármilyen haszontalan rágalmazó vádolná vagy gyalázná, hogy ő talán eltitkol valami készpénzt, hogy szegény gyermekeit attól megfossza vagy elüsse”.
Luther Márton és Bóra Katalin portréja, Lucas Cranach. (Fotó: Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images)
Tanítónők és hercegnők, mint Luther szövetségesei
Arról, hogy Katharina von Bora valóban határozott és meghatározó személyiség lehetett, az is tanúskodik, hogy Luther rendszerint Herr Käthének szólítja őt leveleiben. Katalin nem egyszer férfiasan jelenik meg (többször például „gazduramnak” szólítja), aki nem csak a háztartást vezeti, de sört főz, pénzügyeket intéz, emellett Luther gyakran az asszonyi szív aggódó, ijedező jelleméről számol be vele kapcsolatban és megfeddi, hiszen az aggodalom csakis annak jele lehet, hogy Katalin nem olvassa körültekintően a kátét.
Luther leveleiből alapvetően az derül ki, hogy meglehetősen felvilágosult volt bizonyos kérdésekben. A nők oktatását, hitéleti nevelését (Biblia- és kátéolvasást) rendkívül fontosnak tartotta, csakúgy, mint a tanításban és a gyülekezeti életben való aktív részvételüket. Írt levelet Katharina egyik egykori (szökött) apácatársának, Else von Kanitznak, hogy munkát – cserébe kosztot és kvártélyt – ajánljon neki: a lányok hitoktatását bízta volna rá. Ez a felajánlás meglehetősen komoly ajánlat lehetett egy olyan korban, amikor egy nőnek sem önálló munkája, sem keresete nem volt. Olyannyira meglepő volt ez a gesztus, hogy Else von Kanitz végül el sem fogadta.
Írt levelet Katalin szász hercegnőnek (1539. július 28-án), közbenjárását kérve egy elkövetkező lipcsei vizitációval kapcsolatban. Henrik szász herceg feleségéről van szó, akit következetesen Fejedelmi Kegyelmességednek nevez, levelét pedig doktorként írja alá, tehát igencsak igyekezett megnyerni Katalint. György szász herceg halála után utóda, Henrik szabad utat engedett a reformációnak, de Luther helyzetértékelése szerint ebben szüksége volt felesége, Katalin támogatására is.
„Krisztusban szeretett barátném” – Katharina Zell, az első lelkészfeleség
Katharina Zell (Forrás: Wikipédia)
„Meggyőződésem, hogy ha mindenben egyetértenék a papokkal, akkor engem neveznének a legkegyesebb nőnek Németországban. Mivel azonban nem értek egyet velük, arrogánsnak és önhittnek neveznek.” Az idézet Katharina Zelltől, Matthias Zell strasbourgi lelkész feleségétől származik, aki a reformáció egyik elfeledett, sokak szerint zseniális női karaktere volt. Katharina Schütz néven 1497-ben született Strasbourgban. Szülei nagy hangsúlyt fektettek a taníttatására, folyékonyan írt és olvasott németül és értett latinul. Már a reformációt megelőzően is foglalkoztatták komoly teológiai kérdések, és kritikusan tekintett a középkori egyház ellenmondásos gyakorlataira.
Nem csoda, hogy fogékony volt Luther Márton tanítására, amivel – Matthias Zellnek, Strasbourg lutheri elveket valló lelkipásztorának köszönhetően – már 1518-tól kezdve megismerkedett. A lelkész és az éles eszű fiatal lány kapcsolata hamar elmélyült. Össze is házasodtak, ami közfelháborodást váltott ki, hiszen az ő esetük volt az első példa arra, hogy egy pap megnősüljön. Házasságuk a kölcsönös megbecsülésen és férfi-női egyenrangúságon alapult. Ez teljesen elképzelhetetlennek tűnt egy olyan korban, ahol a társadalom egy jó feleségtől azt várta el, hogy csendben maradjon és alázatos legyen, függetlenségre pedig csak akkor tehet szert, ha megözvegyül. Katharinát éppen egyedi írásai és személyes hite miatt tartják számon. Nyitott volt kora szellemi áramlataira, ez tükröződött cselekedeteiben és írásaiban egyaránt. Tisztában volt azzal is, hogy nőként ilyen erős személyiségjegyekkel és egyedi nézetekkel veszélybe is kerülhet. Írásai azonban Katharina von Bora válaszaival ellentétben fenn is maradtak – elsősorban pamfleteket írt, amelyek eljutottak Lutherhez is, akivel szintén élénk levelezést folytatott.
(Kiemelt kép: Karoline Schuch a Katharina Luther című filmben. Forrás: IMDb)
