Hányszor halljuk, hogy minden tökéletlenségünk ellenére szeressük a testünket! Mivel rengeteg olyan kép vesz körbe minket, amelyek a tökéletességet sugározzák, ezért sokszor nehéz elfogadni magunkat. A Szeretest projekt azonban nem csak abban segít, hogy magunkat szeressük, az is célja a kezdeményezésnek, hogy másokat ítélkezés nélkül fogadjunk el. Ez talán még nehezebb feladat.

Mi történt?

Látva, hogy maga körül mennyien küszködnek testképzavarral, egy fiatal lány létrehozta a Szeretest Projektet, ami egy bátor és érzékenyítő kezdeményezés egymás és önmagunk elfogadása érdekében. Szövetségeseket keresett és talált, így most már négy fiatal nő hirdeti, hogy „szeresd a tested!”.

Miért fontos?

Unos-untalan figyelmeztetnek minket a veszélyre, mégis nehéz védekezni a közösségi média nyomása ellen. Számtalan kutatás alátámasztotta már, hogy a közösségi média – különösen azok a platformok, ahol a posztok zömében a vizualitásra építenek –, gyakran közvetít a női testről olyan idealizált képet, amelyet szinte lehetetlen elérni. Az elérhetetlenségből fakadó frusztráció számos pszichés betegségnek, köztük a testképzavaroknak is oka. A Szeretest Projekt az ideálok kergetése helyett a saját testtel való megbékélést hirdeti.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mik azok a gondolatok, amelyek a Szeretest Projektet éltre hívták?
  • Bemutatjuk a számunkra legmegrázóbb két történetet a Szeretest oldalról.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal nő, Czukor-Szabó Anett, aki a koronavírus magyarországi berobbanása előtt kitalálta, hogy olyan speciális fotózásra invitál nőket, ahol kortól, bőrszíntől, testsúlytól, alkattól, identitástól függetlenül mutathatják meg a női test változatosságában rejlő szépséget: „a valódit, igazit, amellyel minden nő azonosulni tud”. Egy olyan fotózást képzelt el, amelyen igazi nők vesznek részt, valódi tartalommal és történetekkel. – Az emberekben kódolt vágy a valahova tartozás. Baráti társasághoz, a hasonló zenét hallgatókhoz, és a többi. Manapság a fiatal tinédzser lányok a huszonéves social media platformokról csücsörítő, szexualizált nőkhöz hasonlítják magukat, rájuk szeretnének hasonlítani és talán már itt elcsúszik az önértékelés és önkritika – ez a gondolat volt az, ami megfogalmazódott 2020 év elején Czukor-Szabó Anettben.

Nincsenek egyedül

A gondolatot tovább mélyítve jutott el oda, hogy rájöjjön: felnőtt, érett nők is irreális elvárásokat állítanak magukkal szembe, amivel saját önbizalmukat tépázzák meg. Ezekből a gondolatokból alakult ki a fotózás ötlete, amelyekhez szövetségeseket szerzett. Először is egy profi fotós, Hajdú Zsófi, majd Visnyei Barbi csatlakozott a kezdeményezéshez, akinek sorait és gondolatait több tízezren követik Instagram oldalán. Így indult útjára a Szeretest Projekt, amelyhez nyáron csatlakozott Gőbel-Szabó Szandra, aki a kommunikációért és az Instagram oldalért felel.
Az első fotózás időpontját ugyan keresztülhúzta a járvány miatt elrendelt karantén, de ez nemhogy kedvét szegte volna a szervezőknek, hanem épp ellenkezőleg: a projekt ezalatt az idő alatt sokkal nagyobb eseménnyé nőtte ki magát. Mára ugyanis a fotózáson jóval túlmutató közösséggé alakult, amelyben a nők kiállnak egymásért, támogatják egymást, és nem szégyellik megmutatni az idealizált képtől eltérő testüket. A közösség abban is segít, hogy a nők érezzék: nincsenek egyedül a striáikkal, megnyúlt bőrükkel, túlsúlyukkal, felemás mellükkel, hegeikkel, bőrhibáikkal.

(Fotó: Szeretest Projekt Facebook-oldal, Nordix Fotóstúdió)

Az Instagramon a Szeretest rövid idő alatt 5200 követőre talált. Az oldalon nemcsak a testképzavarokkal, hanem más, mentális problémákkal illetve elnyomó, bántalmazó kapcsolatokkal is foglalkoznak. A terveik között szerepelnek workshopok és szakmai beszélgetések megszervezése, ahol a nők elindulhatnak az önszeretet, az elfogadás és a mások iránti érzékenység útján.

Fájó mondatok másoktól

Végül a kora tavasszal megálmodott fotózás is megvalósult: egy szeptember végi délutánon anyukák, túlélők, hősök érkeztek a stúdióba. – Valaki kapcsolatot élt túl, valaki komoly betegséget, vizsgálatok és megaláztatások sorát, szüléseket vagy épp vetéléseket, és talán ami közös mindegyikükben, fájó mondatokat másoktól. Mert mind kaptak már ilyet, akár szemtől szembe, akár a hátuk mögött. De pont ez az, ami összehozta őket itt ezen a helyen, hogy felül tudjanak kerekedni és meg merjék mutatni másoknak is, hogy a szép nem feltétlenül esik egybe a különböző médiumokból ránk zúdított ideállal – fogalmaznak a Szeretest Projektet bemutató közleményben az ötletgazdák.

A Szeretest Instagram oldalán már láthatóak az elkészült fotók. Az oldalon megismerhetjük a képek mögött lévő sorsokat. „2019 november végén diagnosztizáltak nálam mellrákot. Ekkor 28 éves voltam, ilyen fiatalon ez egyáltalán nem gyakori, de mégis előforduló. A történetem itt az Instagramon osztom meg, hogy azok, akik ugyanezen vagy hasonló úton járnak, erőt meríthessenek belőle, valamint szeretném felhívni a figyelmet is arra, hogy bizony nagyon fontos a szűrővizsgálat, az önvizsgálat, és az, hogy ismerjük a testünket. Hiszen mi vagyunk a felelősek a saját testünkért. Én szerencsés vagyok, mert időben kezelni tudtuk Diót, jól reagált a kezelésekre, és mára már sikeresen eltávolították. Sok mindent talnultam Diótól, de talán a legfontosabb az, hogy a nőiesség nem külsőségeken múlik, nem a hajunktól, a szempillánktól, vagy a vékony derekunktól vagyunk ízig vérig nők. Az belülről kell hogy jöjjön és semmi nem fontosabb az egészségnél” – olvasható egy olyan kép alatt, ahol egy fiatal lányt látunk, felemelt karja láttatni engedi vart hegét.
Alnour Sheima történetét is a Szeretesten ismerhetjük meg. Ő azzal a céllal jelentkezett a projektbe, hogy képviselje a színes bőrű embereket. – Hiszen mi is nők vagyunk, és sajnos sokszor nem csak a női lét és abból eredő előítéletekkel találkozunk, hanem a bőrszínhez köthető nehézségek sokaságával. Szeretném, ha máshoz is eljutna az üzenetem, hogy ne csak toleráljuk, hanem szeressük a különbözőségeket. És hogy legyen belelátásotok abba, mit éltem meg 22 év alatt színesbőrű lányként az országban – fogalmaz a gyönyörű fiatal nő, aki az Instagramon elmeséli, hogy már oviban is éreztették vele bántó szavakkal, hogy ő más. – Amíg más gyerekek egymás közt a testi jegyeket hangsúlyozták csúfolódáskor, hozzám mindig elsőként a bőrszínem vágták, „ (…) / néger baba / majom „Voltam már kiközösítve, megalázva, csúfolva, bántva. Leniggerezve 8 évesen az által, akire legjobb barátnőmként tekintettem. Ez olyan fájdalom, amit csak az érthet meg, aki volt már „más”. Én az voltam egész életemben. Majd gimis koromban elköltöztünk egy másik városba. Ez a megbélyegzés pedig nem csak osztálytársak, hanem tanárok részéről is előfordult többször. Ezek közül a legfájdalmasabb az volt, amikor 12-ikben a történelemtanár – aki minden órát „néger poénokkal” kezdett – egy téli napon, amikor az egész osztály nevetett egy ettől független viccen, én pedig csak elmosolyodtam, felém fordult , és azt mondta „Ha megint meglátom nevetni, kidobom az ablakon, és kifehéredik”. Nem tudtam visszatartani a könnyeim, amikor óra végén odamentem megkérdezni, mivel érdemeltem ki ezt a mondatot. Rengetegszer előfordult, hogy általános iskolás és gimis koromban könnyes szemekkel hajtottam álomra a fejem, újra és újra megkérdezve magamban, hogy „miért ebbe a bőrbe születtem?” – olvasható a fájdalmas történet a képek mellett.

A Szeretest szervezői arra kérnek: ha ti is érzitek magatokban a tettvágyat, hogy küzdjetek a női szépség változatosságának elfogadásáért, keressétek őket az Instagramon, vagy a szeretest@gmail.com címen.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: Czukor-Szabó Anett, Gőbel-Szabó Szandra, Visnyei Barbara, Hajdú Zsófia Fotó: Szeretest Projekt Facebook-oldal, Nordix Fotóstúdió)