Mi történt?

November 4-én, 19 órakor, a budapesti Bem Moziban bemutatják az első olyan tibeti játékfilmet Magyarországon, amelyet kizárólag tibeti művészek gyúrtak össze. A Lufi című alkotás a híres tibeti rendező, Pema Tseden bemutatkozása a magyar nézők előtt.

Miért fontos?

A filmnek köszönhetően bepillantást nyerhetünk a hétköznapi Tibet életébe, ami természetesen nagyban különbözik a Hollywood által tálalt kliséktől.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Elmondjuk, miről szól a film illetve azt is, hogy
• a filmben bemutatott társadalmi problémák nem csak a tibetiek számára fontosak.

Pema Tseden (Forrás: Magyarhangya)

Lufi – ez a címe Pema Tseden hetedik nagyjátékfilmjének, amely elérhetővé válik a szélesebb magyarországi nagyközönség számára is. Bár a rendező a világ számos fesztiválján bemutathatta műveit, Magyarországon csak keveseknek adatott meg, hogy „Tibet krónikásának” filmjeit megtekinthesse. Ennek első sorban az az oka, hogy Pema Tseden művészete speciális közönségnek szól, ám e mostani alkotása olyan problémákat feszeget – első sorban a női jogok és az abortusz témájában –, amelyek túllépnek a távol-keleti kultúra határain, és a világon mindenütt érvényesek. Bognár Péter, a film forgalmazójától megtudtuk továbbá, hogy a rendező filmnyelve rokon vonásokat mutat az ünnepelt magyar rendező, Tarr Béla munkásságával. Epikus képeinek forrása lehet az is, hogy Pema Tseden elismert költő és képzőművész.

(Forrás: Magyarhangya)

A film két szereplője, Dargye és felesége, Drolkar állattartással foglalkoznak Tibet egyik eldugott szegletében. Három fiúgyermekük közül még csak egy iskolás, a másik kettőről nagyapjuk segít gondoskodni. Egy apró félreértés azonban megtöri a család harmóniáját, és kínos komplikációkkal kell szembesülniük. A fiatal házaspárnak döntenie kell: a buddhista tanítások vagy a modern társadalom által diktált értékek szerint folytassák az életüket? A Lufi – ahogy a filmről szóló ajánló is írja – „egy költői, filozofikus meditáció a kínai egykepolitikáról, a modern és tradicionális értékek konfliktusáról egy fiatal tibeti pár szexuális életén keresztül”. És hogy mennyire aktuális a mű térségünkben is, annak alátámasztására elég csak egyetlen példát felhozni napjainkból: a lengyel alkotmánybíróság a múlt héten szigorította az abortusztörvényt, ezért tömegek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a döntés ellen.

Visszatérve a bemutatóra: a Magyarhangya nevű forgalmazó cég a tevékenységét annak szellemében végzi, hogy filmjei célközönségét mindig igyekszik bevonni a film terjesztésébe is. – Most, hogy egy tibeti film „hazai útját” gondozzuk, szeretnénk segítséget kérni, hogy eljuttathassuk a film hírét mindazoknak, akiknek Tibet, a tibeti buddhizmus, vagy a reinkarnáció hírére megdobban a szívük – fogalmaz Bognár Péter, a Magyarhangya vezetője, hozzátéve, hogy szívesen levetítik a Lufi című filmet olyan avatott közönség előtt is, amely maga kezdeményezi azt.

(Forrás: Magyarhangya)

A film a 76. Velencei Filmfesztivál Orizzonti szekciójában debütált és elnyerte a Sfera 1932-díjat, majd Shanghaiban, Tokióban, Lisszabonban és Chicagoban is díjazták.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: Jelenet a Lufi című filmből. Forrás: Magyarhangya)