Mi történt?

Diákok egy része nemrégiben online petíciót indított, hogy a felsőoktatási intézmények, középiskolák és az általános iskola felső tagozatai zárjanak be – ahogy fogalmaznak: „diákjaink, tanáraink és családjaik életének megóvása érdekében”. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei is zárást követelnek. Ugyanakkor az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete az iskolabezárások káros következményeire hívja fel a figyelmet.

Miért fontos?

A járvány első hulláma alatt a bezárások a legtöbb iskolában nem voltak sikeresek. Az intézmények kis részében, ahol korábban is tere volt a digitális eszközökre építő pedagógiai szemléletmódnak, az új helyzetben is működött az oktatás. (A digitális oktatás nehézségeivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.) De az iskolák többségének komoly gondot jelentett az átállás. A miniszterelnök óvatos becslése szerint is az általános és középiskolai tanulók egytizede – ez 120 ezer tanuló – teljesen kimaradt a digitális tanrend alatt az oktatásból. A szakemberek szerint a valóságos szám ennél is nagyobb: szerintük legalább 200 ezer diákot érintett hátrányosan a tavaszi bezárkózás.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Bemutatjuk az eltérő álláspontokat.

„NEM az iskolák bezárására, NEM a hátrányok növelésére” címmel közleményt adott ki az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME). A szervezet arra reagál, hogy a napokban több aláírásgyűjtés is indult az iskolák újbóli bezárásáért, amelyeket pedagógusok és más oktatási szakemberek is támogatnak. – Az ESZME nem fog értelmetlen petíciókat indítani, csak felhívjuk a felelősséget érző szülők és szakemberek figyelmét néhány tényre. Az iskolák bezárását követelők vagy nyíltan a társadalmi egyenlőtlenségek növelésének pártján vannak, vagy az iskolát kizárólag gyerekmegőrzőnek tekintik – fogalmaznak.

Növekvő szakadék és pszichés veszélyek

Az ESZME szerint az iskolák tavaszi bezárása indokolható volt, hiszen a COVID-19 ismeretlen, új vírusként jelent meg, „mondhatni megelőzte a híre, a pánikkeltés is azonnal elkezdődött a médiában”. Emlékeztetnek, hogy ez az időszak azért is volt más, mert a szülők egy része félt elengedni a gyerekeit iskolába, mert az első időszakban egészséges gyerekeket szakítottak ki a családjaikból és zárták őket két hétre fertőzésveszélyes kórházakba karanténba. – Nálunk szerencsésebb országokban azonnal elindultak a hatásvizsgálatok, és 6-8 hét után újra nyitották az iskolákat. Addigra ugyanis látható volt, amit mára már az UNESCO, a Schoolbarometer vagy a Parents International nagy mintás nemzetközi kutatásaiból biztosan tudunk:

az iskolák bezárása nem egyszerűen azzal növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy a hátrányos helyzetű tanulók kevésbé fejlődnek, mint szerencsésebb társaik, hanem ezek a gyerekek az iskolába visszatérve hátrébb vannak, mint ahol az iskolák bezárásakor tartottak.

Magyarország csak egy szereplője a nemzetközi kutatásoknak, de tudjuk, nálunk kiemelkedően nagymértékben támaszkodtak a tanárok arra, hogy a szülők tanítsák a gyerekeket, ráadásul talán Európában egyedüliként megpróbálták a teljes tananyagot lenyomni a gyerekek torkán. Így okkal feltételezhetjük, az amúgy is kiemelkedően nagy egyenlőtlenségek nálunk nagyobb mértékben nőttek, mint máshol. A hátrányos helyzetű gyerekek így ma szinte kivétel nélkül kevesebbet tudnak, mint márciusban, képességeik, készségeik visszafejlődtek. Ezen a helyzeten egy újabb bezárás tovább rontana, így a most iskolabezárást követelők egyben a hátrányok további növelésére voksolnak – állítják. (A Nőklapja.hu is több cikkben foglalkozott azzal, milyen elképesztő mértékben nehezedett a szülők vállára a gyerekek otthoni oktatása a digitális munkarend alatt – kattints ide és ide!)
Az ESZME arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak a szegény, hanem a magas társadalmi státuszú gyerekeket is veszély fenyegeti az iskolák bezárásával. – Ezeknek a szülőknek hazánkban túlságosan nagy része szabályosan bezárta a gyerekeit, sokan levegőre sem engedték őket, még többen megfosztották őket a barátaikkal, családtagjaikkal való találkozásoktól. Sajnálatos módon a magyar kormányzati kommunikáció sem hívta fel a figyelmet arra, hogy ez nem csak felesleges, de veszélyes is, míg más országokban folyamatosan tájékoztatták erről a családokat. A kutatások szerint az iskolás korosztály lelki egészsége borzalmasan sokat romlott március óta. Rengeteg gyereknél tapasztalható depresszió vagy agresszió – mindkettő intő jel –, az öngyilkosság gondolatával foglalkozó gyerekek aránya pedig három-négyszeresére nőtt. Az iskolák bezárása ezeket a gyerekeket is fenyegeti tehát – közlik. Nehezményezik továbbá, hogy azok, akik amellett érvelnek, hogy csak az alsó tagozat tartson nyitva, mondván, a nagyobbak már el tudnak lenni otthon egyedül, amíg a szülők dolgoznak, lényegében azt üzenik, az iskola csupán gyerekmegőrző, és nem a tanulást, a szocializációt segítő intézmény. – Felelős szülőként kötelességünk azt az elvet követni, amely szerint a gyógymód nem lehet veszélyesebb, mint a betegség, és ezt kell elvárnunk, követelnünk a magukat felelősnek nevező szakemberektől és a kormányzattól is. Ráadásul nemzetközi kutatások továbbra is azt támasztják alá, hogy járványügyi indoka az iskolák bezárásának nincs: a gyerekek igen kis számban kapják el a betegséget, még ha esetleg tesztelésnél pozitívnak bizonyulnak is, ebben a korosztályban a betegség lefolyása általában enyhe, és nem a gyerekek fertőzik meg a pedagógusokat és a nagyszülőket – olvasható a szülői szervezet közleményében.

10-ből 6 tanár fél

Nem értenek egyet ezzel az állásponttal azok a diákok, akik egy héttel ezelőtt kezdtek aláírásgyűjtésbe. Petíciójukban arra kérik a kormányt, hogy sürgősen tegyen a tavaszihoz hasonló lépéseket a vírus oktatási intézményekben való terjedésének megfékezése érdekében. – Függesszék fel a személyes oktatást a felsőoktatási intézményekben és középiskolákban, valamint az általános iskolák felső tagozatában, az alsósok számára pedig biztosítsanak megfelelő biztonságú oktatást, amennyiben számukra nem megfelelő a digitális tanrend! – áll a követeléseik között. A bezárást a jelen járványhelyzetben a diákok, tanárok és családtagjaik megóvása érdekében tartják indokoltnak. A petíciót néhány nap alatt közel 30 ezren írták alá.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hetek óta követeli azt, hogy a kormány beszéljen nyíltan arról, „mit tesz a krónikus beteg tanárok, oktatásban dolgozók védelmében az őszi iskolai szünet után, a koronavírus-járvány egyre erősödő második hullámában”. Hozzáteszik: négy, korábban krónikus betegségben szenvedő tanár halt meg koronavírus miatt. A PSZ a járvány miatt a pedagógusokat védő jogi háttér kidolgozását is követeli, ami leginkább a betegállományra, táppénzre vonatkozó rendezetlen kérdések tisztázását jelenti.

Jelenleg például nem világos, hogy a vírus miatt táppénzre kényszerülő tanárok megbetegedése tekinthető-e munkahely által okozott megbetegedésnek.

Szeptember végén ugyan Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy nyilatkozott, hogy „minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy az intézménybeli történés miatt kényszerül karanténba”, de az érdekvédelemhez beérkező panaszok szerint a gyakorlatban ez nincs így.
Ugyanezekre a problémákra hívja fel a figyelmet a kisebb tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely október közepén kérdőívben mérte fel, milyen a hangulat a tanárok között. Felmérésünk szerint 10 oktatásban dolgozó közül több mint 6 meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől. Kiderült az is, hogy a kérdőívet kitöltő munkavállalók több mint 80 százaléka úgy érzi, hogy munkahelyén nincsenek meg a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei.
Az iskolák bezárásával kapcsolatban egy friss felhívás is köröz: sárga alapon piros és kék betűkkel a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért elnevezésű csoport arra biztatja a szülőket, hogy 2 hétig ne engedjék gyermekeiket iskolába, „mert az esetszámok soha nem látott módon EMELKEDNEK, megteltek a kórházak, mert ezt tartom az egyetlen FELELŐS szülői magatartásnak, (…)”. Emellett követelik a digitális oktatást annak érdekében, hogy a gyerekek ne maradjanak le. – A későbbiekben pedig a hibrid oktatást támogatjuk. Követeljük, hogy bizonyos fertőzöttségi szint fölött az iskola igazgatója dönthessen a tanítás módjáról!
Rendkívül nehéz döntés előtt áll a kormány, a tavaszi zárás negatív következményei most kezdenek mélyülni a gazdaságban, a legfrissebb adatok szerint szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma. Sok szülőnek már a tavaszi iskolazárás alatt elfogyott a szabadsága, egy újabb zárás sok családnak fenyegető egzisztenciális veszélyt jelent.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.