Mi történt?
A Szülői Hang Közösség november 5-én publikált széleskörű online felmérése szerint az iskolai járványkezeléssel kapcsolatban a válaszok 90 százaléka jelez problémát a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően.
Miért fontos?
A járványhelyzet egyre súlyosabb, ami az iskolákat sem kíméli. Egyre több gyerek és tanár kerül karanténba, vagy azért, mert megfertőződött vagy azért, mert fertőzött személlyel érintkezett. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nyár vége óta egyre hangosabban követelnek megelőző intézkedéseket, például a tesztelést a tanári karokban. De mit szeretnének a szülők? A tavaszi iskolabezárás egyáltalán nem volt sikersztori: a szülőkre óriási teher nehezedett, sok helyen az iskolák nem tudtak az új helyzethez alkalmazkodni. Sok családban már tavasszal egzisztenciális válságot okozott a járvány miatti lezárás, hiszen egyes ágazatok – így a turizmus és a vendéglátás – azonnal megroggyant, ami miatt több tízezer ember lett munkanélküli.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Bemutatjuk részletesen, mit válaszoltak a szülők, ebben az nem reprezentatív, de a válaszadók magas száma miatt figyelemre méltó online kutatásban.
Szülői Hang Közösség elindított egy online kérdőíves felmérést az iskolai járványkezeléssel kapcsolatos problémákról. A kérdőív 2020 szeptember végétől október végéig nyitva állt, ez alatt 10071 szülői visszajelzés érkezett az ország minden megyéjéből. Fontos megjegyezni, hogy akik ilyen kérdőíves kutatásokon önként részt vesznek, azok általában jobban érdeklődnek az oktatás témája iránt, mint az átlag. A Szülői Hang azonban úgy véli, a nagy számú adat és a többféle fenntartóra és iskolatípusra kiterjedő adatgyűjtés jól mutatja a szülők által érzékelt problémákat és azok nagyságrendjét, tendenciáit.
A szülői válaszok 90 százaléka jelez problémát a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően. – A leggyakoribb problémák a rendelkezések érdemi betartásával kapcsolatban a tanórai távolságtartás illetve maszkviselet hiánya (71%), a nem megfelelő kontaktkutatás és teszt (70%), a fertőzés esetén a távoktatás, karantén elrendelésének elmaradása az érintettek körében (57%), a kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartott tanórák (40%) – tudjuk meg a közösség honlapján olvasható kutatási összefoglalóból.
Zsúfolt ebédlő? Tumultus az iskolai öltözőkben?
Kapcsolódó
Mikor kell maszkot adni az óvodásokra?
Ritkábban ugyan, de szintén problémának írták le a válaszadók, hogy a tornaórákat korlátozás nélkül tartják meg a tornateremben (26%), a belépéskor kötelező lázmérés során pedig sorban állás alakul ki (20%), de megjelent az is, hogy az ebédeltetésnél túl sok gyermek van együtt (21%), illetve, hogy nincs elegendő kézfertőtlenítő (14%).
A válaszadó szülők 27 százaléka jelezte, hogy az iskolában a tanárok a tanórán is rendszeresen maszkot hordanak, 39 százaléka, hogy elmarad az éneklés az énekórán, 16 százalékban pedig az állami tesztelés hiányában saját önköltséges tesztelést is végeznek.
– Vegyes a kép a szülő és az iskola kommunikációja tekintetében, vannak pozitív visszajelzések is, de 31 százalék kifejezetten elégedetlen. A szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást – összegzi a Szülői Hang, hozzátéve, hogy a nem kielégítő kommunikáció okai között szerepel még, hogy a szülők és az iskola között nincs párbeszéd a járványvédelmi intézkedésekről, valamint hogy a tanulmányi ügyekben a szülők nem kapnak választ a kérdéseikre.
A kutatás egyik legérdekesebb része az oktatás minőségéről szólt, amely leginkább a tavaszi karantén tapasztalataira épült. A legtöbb válaszadó arról számolt be, hogy a távoktatás jelentős többletterhet jelent. A kérdőívet kitöltő szülők majdnem fele (49 százalék) jelezte, hogy a távoktatás hosszú távon nem összeegyeztethető a munkájukkal, 18 százalékuknak már rövid távon is gondot jelent. Azt ugyancsak 48 százalék jelezte, hogy anyagi gondot okoz számára a munkahelyről való kimaradás. Mindennek ellenére 59 százalék azt válaszolta, támogatja a szélesebb körű távoktatásra való áttérést.
A tavaszi távoktatás után a tanulók 51 százalékánál tapasztaltak lemaradást valamilyen tárgyból, 16 százalékban súlyos lemaradást.
Súlyos lemaradások
– Az idei tanévben az osztály vagy iskola szintű távoktatásban résztvevők véleménye alapján 33 százalék kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, 18 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás. Az idei tanévben a járvány következményei (sok tanulói és tanári hiányzások, helyettesítések, túlterheltség, távoktatás) miatt 30 százalékban keletkeztek lemaradások. Sajnos az iskola csak az esetek kb. harmadában (29%) tud legalább részben segíteni a lemaradások behozatalában. A tanulói hiányzások száma jelentős, de a tanulók nagyrészt magukra maradnak a hiányzások pótlásával. Az esetek felében (53%) a gyermeknek önállóan kell gondoskodnia a pótlásról, nem kap a család segítséget az iskolától – olvasható a felmérés összefoglalójában, kiemelve, hogy csupán 5 százalékban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az otthoni karanténból a tanuló online bekapcsolódhasson a tanórába.
És ott tartunk, ahol már évtizedek óta: a szülők túlnyomó többsége (71%) szerint a járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt megtanulandó tananyag mennyiségét.
Ez az, amit hiába szajkóznak oktatási szakértők, gyermekpszichológusok, a tananyagcsökkentést egyszerűen nem sikerül átverni a magyar közoktatáson. (Az új Nemzeti alaptanterv bizonyos tárgyakban minimális csökkentést írt elő, de összességében a tanulói terhek változatlanok.)
Összességében a szülők szerint változtatni kell a járványügyi intézkedéseken ahhoz, hogy a jelzett számos problémát kezelni lehessen. A szülők által szövegesen is jelzett problémák közül kiemelkedik a nem megfelelő kommunikáció a szülő és az iskola között, a távoktatás gyenge minősége és a járványügyi szabályok be nem tartása.
Pár napja beszámoltunk arról, hogy az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete is közzétett egy állásfoglalást, amelyben az iskolabezárás és a távoktatás káros hatásaira hívta fel a szervezet a figyelmet. Nemzetközi kutatásokra (UNESCO és a School-Barometer) hivatkozva érveltek amellett, hogy „az iskolák bezárása nem egyszerűen azzal növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy a hátrányos helyzetű tanulók kevésbé fejlődnek, mint szerencsésebb társaik, hanem ezek a gyerekek az iskolába visszatérve hátrébb vannak, mint ahol az iskolák bezárásakor tartottak”. A bezárások nem csak a szegényebb, hanem a szerencsésebb sorsú gyerekek lelki egészségére is káros hatással vannak: „rengeteg gyereknél tapasztalható depresszió vagy agresszió”, illetve „az öngyilkosság gondolatával foglalkozó gyerekek aránya három-négyszeresére nőtt”.
(Kiemelt kép: Getty Images)
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
