Mi történt?
Új-Zélandon minden idők legsokszínűbb kormánya áll fel Jacinda Ardern elsöprő választási sikerét követően. Közben érkeznek az Egyesült Államok eredményei, és ott is egyre változatosabb a képviselőház és a szenátus összetétele.
Miért fontos ez?
Mert egy demokráciában alapvető, hogy a társadalom valamennyi csoportjának szempontjai, érdekei és élettapasztalatai megjelenjenek a döntéshozásban. Ez legközvetlenebbül és leghitelesebben akkor teljesülhet, ha ezek a csoportok személyi szinten, azaz képviselőkként és kormánytagokként is dolgoznak a törvényhozásban.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miért kritizálták azonnal az új-zélandi őslakos külügyminisztert?
- Miben írt máris történelmet a mostani amerikai választás?
- Mivel biztatta Kamala Harris az unokahúgát?
A héten két olyan választással kapcsolatos hírek érkeznek sorozatban, amire érdemes figyelni, mert előremutató érvényű mozzanataik is vannak. Az egyik természetesen az amerikai választás – e sorok írásakor még mindig nem lehet tudni, hogy ki nyerte el az elnökséget. Marad-e a republikánus színekben induló Donald Trump vagy kihívója, a demokrata Joe Biden költözik a Fehér Házba. A másik választás már lezajlott október 17-én Új-Zélandon és magabiztosan meg is nyerte az elmúlt ciklusban kormányzó baloldali-liberális Munkáspárt. Az újraválasztott miniszterelnök, Jacinda Ardern pedig a héten mutatta be új kormányát, ami a valaha volt legváltozatosabb összetételű az ország történetében. Kezdjük ez utóbbival.
Őslakosok és nők dicsősége Új-Zélandon
Ardern újraválasztásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a miniszterelnök vezetésével az ország példaértékűen kezeli a koronavírus-járványt. Az ötmillió fős Új-Zélandon hétfőig 1600 fertőzéses esetet regisztráltak, és 25-en haltak bele a Covid–19-be, ami arányosan sokkal kevesebb, mint más fejlett országokban. Új-Zéland amolyan bezzegország is volt a járványkezelésben, miután nyáron 24 napig egyetlen új esetet sem regisztráltak, és ahogy a számok mutatják, azóta is nagyon hatékonyan lapítják a járványgörbét.
Ardern tehát ismét megkapta a bizalmat a választóktól, új kabinetjére pedig saját bevallása szerint a „rendkívül sokszínűség” jellemző, hiszen ahogy az MTI is tudósított róla,
nyolc nő, öt maori őslakos és három olyan politikus is helyet foglal benne, akik vállaltan LMBTI emberek.
Az ország első, vállaltan meleg miniszterelnök-helyettese az a Grant Robertson lesz, aki Ardern régi szövetségese. Robertson a pénzügyi tárcát is irányítani fogja.
A helyi őslakosok, a maorik közösségéből öt politikus érkezik a kormányba, köztük Kelvin Davis, aki a gyerekek ügyeivel foglalkozó tárcát vezeti majd, illetve Nanaia Mahuta, aki az ország első női külügyminisztere lesz.
Jacinda Ardern és Nanaia Mahuta. Fotó: Getty Images.
Annak, hogy egy őslakos lesz egy gyarmati múlttal rendelkező ország külügyminisztere, erős szimbolikus üzenete van. Ezért is háborított fel sokakat, amikor egy helyi író, Olivia Pierson kritizálta Mahutát. A kritika oka Mahuta hagyományos álldísze. A moko nevű tradicionális maori testdíszítés nem igazi tetoválás, mert a mintákat vésik, nem szurkálják, de a lényeg, hogy fontos és jellemző része az őslakos identitásnak és kultúrának. A moko a férfiak egész arcát, a nőknek csupán az állát díszíti, és a mai őslakosok egy része is viseli.
Ahogy a BBC írta, Olivia Pierson ezt az álldíszt nevezte „csúnyának és civilizálatlannak”. Ami elég problémás, tekintve, hogy az, hogy kinek mi tetszik, egyéni ízlés kérdése. Viszont egy őslakos politikust civilizálatlannak nevezni azért, mert tart egy olyan hagyományt, ami a munkájában semennyire nem befolyásolja – ez a már említett gyarmati múlt miatt is elfogadhatatlan.
Ez azt jelenti, hogy az illető író a civilizáltságot a saját fehér, brit gyökerű kultúrájának a külsőségeivel azonosítja.
Pierson tweetjét olvasók sokasága nevezte rasszistának és kulturálisan érzéketlennek, és követelték, hogy vonják ki a könyvét a forgalomból. A nyomásnak a Migthy Ape nevű vezető online áruház végül engedett is. Nemcsak leveszik Pierson könyvét a kínálatból, de jelen állás szerint később sem kerül majd vissza.
Mindeközben az Egyesült Államokban
Bár azt még nem tudjuk, ki lesz az új amerikai elnök, néhány egyértelmű sikert már elkönyvelhetnek a nők és a kisebbségi csoportok az Egyesült Államokban is.
Új-Mexikó lett például az első az ország történetében, ahol az összes jelöltként induló színes bőrű nőt megválasztották képviselőnek. Egyikük, a demokrata Deb Haaland volt egyébként 2018-ban az egyik első őslakos nő, aki bejutott a kongresszusba. Szintén őslakos a republikánus Yvette Herrell. A demokrata Leger Fernandez pedig az első nő és az első latina, aki Új-Mexikó északi részét képviselheti a kongresszusban.
Az őslakosok mellett az LMBTI embereknek is bizalmat szavaztak a választók. Sarah McBride lett az első vállaltan transznemű szenátor.
#BREAKING: Delaware's Sarah McBride to become nation's first trans state senator #ElectionNight https://t.co/383HAdee57 pic.twitter.com/hFIHCqEz2G
— The Hill (@thehill) November 4, 2020
Ez azért kiemelkedő, mert ugyan tagállami szinten több helyen is dolgoznak már transznemű képviselők,
a 30 éves McBride az első transznemű politikus, aki ezután részt vehet a szövetségi döntéshozásban.
A demokrata McBride Biden államában, Delaware-ban indult, és programjában azt ígérte, hogy dolgozni fog az egészségügyi ellátás és a fizetett szabadság bővítéséért, a minimálbérének emeléséért és az igazságszolgáltatási rendszer reformjáért, írta a CNN.
Szintén tabudöntő eredmény, hogy most először lesz nyíltan meleg fekete képviselője a törvényhozásnak – mindjárt kettő is: Ritchie Torres és Mondaire Jones New Yorkból.
Végül, ahogy azt korábban írtuk, Joe Biden már azzal történelmit lépett, mikor bejelentette, hogy megválasztása esetén alelnöke az indiai-jamaikai származású ügyész, Kamala Harris lesz. Ezzel pedig Harris az Egyesült Államok első színes bőrű alelnökjelöltje lehet. Ebben a portrénkban részletesebben is bemutattuk Harrist, aki azóta egyik popzenész rajongójától dalt is kapott. Igazán nagyot viszont az a videó futott, amin arról beszélt az unokahúgának, hogy igenis lehet majd a kislányból az Egyesült Államok elnöke, de ahhoz előbb 35 évesnek kell lennie.
“You could be president.” pic.twitter.com/akB2Zia2W7
— Meena Harris (@meenaharris) November 5, 2020
A kislány erre azt válaszolta, hogy ő asztronauta elnök szeretne lenni. És ki tudja? Ebben a cikkünkben fiatal nők gyarapodó soráról írtunk, akik különleges, nagy eredményeket értek el, mivel hagyták őket kibontakozni, illetve lehetővé tették ezt a számukra.
(Kiemelt kép: Getty Images)
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
