Mi történt?

Újabb kutatás bizonyíthatja, hogy jól járunk, ha szeretjük a csípőset!

Miért fontos?

Étrendünk nagy mértékben befolyásolja egészségünket, ezt pedig minél szélesebb rétegek körében tudatosítani kellene.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Mire jutott az új kutatás?
• Mire jó még a kapszaicin?

A tudósok már régóta gyűjtik annak bizonyítékait, hogy a csilipaprika jótékony hatással lehet egészségünkre. Azt például már bizonyították, hogy paprikakivonatot tartalmazó spray orrba adagolása (természetesen nem az önvédelmi célokra kifejlesztett paprikaspray-ről van szó) 10-ből 7 embernél enyhíti a fejfájásos panaszokat a szer háromosztatú idegre gyakorolt hatása miatt. De hogy az életünket is meghosszabbíthatja?
Egy átfogó tanulmány már két évvel ezelőtt azt hozta ki konklúziónak, hogy azok, akik 20 éven keresztül havonta legalább egy friss vagy szárított csilipaprikát megettek, azok 13%-kal csökkentették korai elhalálozásuk esélyét. Akkor azt gondolták a kutatók, hogy ez a csípős paprikában lévő tápanyagoknak és gyulladáscsökkentő hatásának köszönhető. A mostani kutatás még nagyobb százalékra tettek azok számát, akik a csili miatt élnek hosszabb életet!

570 ezer ember 

Az ohiói Cleveland Clinic kutatói 570 ezer ember étkezési szokásait és egészségügyi adatait vizsgálták. A kutatásban résztvevő emberek az Egyesült Államokban, Olaszországban, Kínában és Iránban élnek vagy éltek – így a kutatók a világ minden tájáról kaptak adatokat, amiket összehasonlítottak oly módon, hogy a csilipaprikát rendszeresen fogyasztókét vizsgálták a csilit nem fogyasztók adataihoz mérten. Az előzetes eredmények pedig tökéletesen egybecsengenek az eddigiekkel, amik szerint a csípős paprika fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek, a rák és egyéb okok miatti korai elhalálozás esélyét.

Az eredmény számokban így nézett ki: a csilipaprikát rendszeresen fogyasztóknál 26%-kal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás relatív kockázata, míg a rákos megbetegedésekben bekövetkezett halál esetében 23%-kal. Összességében 25%-kal csökkent a különféle egészségügyi okokból bekövetkezett korai elhalálozás a csilipaprika-fogyasztók körében.

„Annak ellenére, hogy az étkezési és kulturális szokások igen változatosak voltak a vizsgált személyek esetében, mind a négy országban hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők – nyilatkozta Dr. Bo Xu vezető kardiológus. – Az eredmények megint csak arra világítanak rá, hogy milyen nagy hatása van étrendünknek az általános egészségre.”

Mi a titok?

Valójában nincs titok. Mint mindig, a kutatók megint csak a kapszaicin nevű kémiai összetevőhöz jutottak. A kapszaicin egy fenolból származtatható alkaloid, ettől érezzük a paprikát erősnek, mégpedig azért, mert ingerli a szájban lévő fájdalom- és hőérzékelő idegvégződéseket.  A kapszaicines kenőcsök, illetve tapaszok régóta bizonyítottan enyhítik a hátfájást, csillapítják a reumás ízületi gyulladás és a szenzoros neuropátia tüneteit, ahogyan a már említett kapszaicines orrspray pedig a fejfájást. Dr. Xu azt mondta, hogy ugyan régóta úgy tartja a népi gyógyászat, hogy a kapszaicinnek gyulladáscsökkentő, rákellenes és elhízást akadályozó tulajdonságai vannak, ez azonban,

noha néhány vizsgálat valóban arra utalt, hogy a kapszaicin megakadályozza a rákos sejtek szaporodását, még mindig nem bizonyított klinikailag, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ezt valóban ki lehessen jelenteni.

Csípőspaprika egy budapesti piacon. (Fotó: Getty Images)

A csilipaprika egyébként káliumot, sok rostot, A-, B6- és E-vitamint is tartalmaz, ezek mind előnyösek lehetnek a vérnyomás normalizálása szempontjából. Illetve a csípős paprika használata mellett általában kevesebb sóra van szükség, ami azért előnyös, mert a túl sok só használata magasabb vérnyomáshoz, így szív-és érrendszeri betegségek kockázatához vezethet. 
Xu hangsúlyozta, hogy a kutatás még túl korai szakaszban van ahhoz, hogy étrendi tanácsokat adhassanak a csípős paprika fogyasztását illetően az egészségügyi eredmények javítása érdekében. A kutatók folytatják az adatok elemzését, és remélik, hogy hamarosan közzé tehetik a teljes tanulmányt. Az előzetes eredményeket a tervek szerint az American Heart Association november 13-17-i virtuális ülésén mutatják be.

(Kiemelt kép: Getty Images)