Mi történt?
A biztonságos otthon nem mindenkinek adatik meg. A koronavírus-járvány második hulláma idején különösen fontos felhívni a figyelmet a családon belüli erőszakra. A Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjának hónapjában egy ritka összefogásnak lehetünk tanúi: egy bútorvállalat és egy, a témában az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai civilszervezet együtt próbál tenni az erőszak visszaszorítása érdekében és az áldozatok védelmében. Az IKEA Magyarország a Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülettel (NANE) közösen hívja fel a figyelmet erre a sokszor láthatatlan, de nagyon is valóságos problémára, és 35 millió forinttal támogatja a szervezet munkáját és az érintetteket az elkövetkezendő két évben.
Miért fontos?
A saját otthonában elkövetett családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozatai sokszor titkolják elviselhetetlen helyzetüket. Ezért is van jelentősége annak, ha a környezet felismeri a bajt, és segítséget tud nyújtani. Tekintettel a szomorú statisztikai adatokra: az időben érkező segítség emberéleteket menthet.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- A koronavírus-járvány a szokásosnál is nehezebb helyzetbe hozta a családon belüli erőszak áldozatait: hazánkban tavasszal a segélyvonalakra beérkezett hívások száma 50 százalékkal megnövekedett.
- A NANE munkatársának segítségével bemutatjuk, hogyan lehet segíteni, ha azt érezzük, egy ismerősünk családon belüli erőszak áldozata.
Friss hír egy vidéki napilapból: kisgyerekük előtt ölte meg terhes feleségét egy 38 éves férfi Subasán péntek hajnalban. „Hogy miért végzett a nővel, egyelőre nem tudni. A szomszédok szerint a házaspár csendesen élt, visszahúzódóak voltak.” Minden hétre jut hasonló tartalmú szörnyű gyilkosság. Az esetek döntő többségében nyilvánvaló jelei vannak a tragédiáknak, amelyekről a környezet és gyakran a hatóságok is tudnak.
Azért, hogy a családon belüli erőszak áldozatai ne maradjanak hatékony segítség, és támogató társadalmi közeg nélkül, az IKEA Magyarország összefogva a Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülettel közösen hívja fel a figyelmet erre a sokszor láthatatlan, de nagyon is valóságos problémára, és 35 millió forinttal támogatja a szervezet munkáját és az érintetteket az elkövetkezendő két évben.
Az IKEA tevékenységének központjában egy szebb, biztonságosabb otthon megteremtése áll, és ezt a célt nem csak kereskedelmi alapokról szeretné elérni. A NANE-val való közös munkán keresztül azoknak is segíteni szeretne a biztonságos otthon elérésében, akik jelenleg áldozatként, rettegésben, kiszolgáltatva a bántalmazónak élnek. Az együttműködést bejelentő sajtótájékoztatón Tóth Györgyi, a NANE szakértője elmondta, közel 26 éve működtetnek országosan hívható segélyvonalat a bántalmazott nőknek és gyerekeknek, rengeteg tapasztalat gyűlt fel ennyi idő alatt arról, mire is van szüksége az áldozatoknak arra, hogy kimeneküljenek az elviselhetetlen élethelyzetükből.
Mit mutatnak a statisztikák?
A párkapcsolati erőszak a nőket érő leggyakoribb bűncselekmény. Gyakran azt halljuk, hogy az idegenektől félni kell az utcán, miközben a statisztikák szerint a nők az otthonukban vannak a legkevésbé biztonságban. Minden ötödik nőnek lesz olyan párkapcsolata, amelyben a férfi rendszeresen és módszeresen testi erőszakot követ el ellene. Minden második nő tapasztalja meg a lelki erőszakot, azaz azt, hogy a partnere fenyegeti, megalázza, becsmérli mások előtt. Ezekben a pillanatokban is a felnőtt nők 8 százaléka él olyan kapcsolatban, amelyben erőszak éri.
Ez azt jelenti, hogy egy 50 főt foglalkoztató munkahelyen 4 nő jelenleg is retteg hazamenni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez olyan magas arány, ami miatt okkal feltételezhetjük, hogy ismerőseink, barátaink körében is lehet érintett. És miért nem tudunk többet arról, hogy van-e az ismerős körünkben olyan, aki éppen segítségre szorulna? Tóth Györgyi szerint az elrettentő számok ellenére a társadalom sokszor úgy kezeli a családon belüli erőszakot, hogy az magánszféra része, amivel nincs dolgunk.
– Nem kezeljük helyén ezt a jelenséget. Pedig annak, hogy ilyen sok az érintett, közvetett káros hatásai is vannak, amelyek közül az egyik a gyerekekre gyakorolt hatás. Azok a gyerekek, akik ilyen családban nőnek fel, magukkal cipelik a bántalmazás során átélt traumát egész felnőtt életükben.
Az erőszaknak anyagilag is kifejezhető hatása is van, például az egészségügyi költségekben, a kiesett munkaórákban
– világított rá. A segélyvonalra beérkező hívásokból leszűrt egyik tapasztalat az, hogy ha megpróbálnak az áldozatok egy ismerősükkel, barátjukkal beszélni a helyzetükről, az nem jól sül el. – Az ismerősök jobban aggódnak azon, hogy esetleg felbomlik a párkapcsolat. Előfordul, hogy arról győzködik az áldozatot, hogy tartson még ki, esetleg azzal mentegetik az elkövetőt, hogy „biztosan csak rossz napja volt”. Olyan is gyakran megesik, hogy kifejezetten az áldozatot hibáztatja a környezete: „biztosan nem voltál vele elég kedves”, hiszen a nő a felelős a partnere lelkiállapotáért. Sokszor tapasztalják az áldozatok, hogy csak nyugtatgatják őket azok, akiknek meg mertek nyílni – fejtette ki Tóth Györgyi. Az ismerősök gyakran saját, a változástól való általános félelmeiket is kivetítik az áldozatra, ezért az is gyakran megtörténik, hogy lebeszélik az áldozatot arról, hogy lépjen. Az is jellemző, hogy az ismerős nem meri annak a felelősségét felvállalni, hogy esetleg az ő tanácsa miatt megy szét az a kapcsolat. Vagy nem mer konfrontálódnia barátnőjének a partnerével, mert az rá nézve is kockázatos. Éppen ezért a NANE és az IKEA közös kampánya az „ismerősöket” is célozza, hogy segítséget nyújtson az átlag embereknek abban, mit és hogyan kell mondani, ha ilyen problémával találkoznak a környezetükben.
A NANE szakértője egy rövid összegzésben azt is elmondta, mik az intőjelei annak, ha egy kapcsolat bántalmazó. – Lényeges része a fizikai erőszak. De emellett van szóbeli erőszak, vagy szavak nélküli fenyegetés is. Ide tartozik a szexuális erőszak is, amit házassági, élettársi közösségen belül még csak 1997 óta büntet a törvény – magyarázta, hozzátéve, hogy az első pofon elcsattanása előtt már megjelennek a korai jelek.
A bántalmazáshoz vezető út egyik eleme a gazdasági függés kialakítása.
Azon az emberen, aki függ valakitől, könnyebb uralkodni. A COVID-19 járvány miatt sok nő veszítette el a munkáját, ami például egy olyan körülmény, ami nehezíti a bántalmazó kapcsolatból kiszállást, ezért a járvány miatt még több nő szorul be ezekbe a borzalmas élethelyzetekbe.
Egy másik intő jel, ha egy férfi elkezdi a nő társas kapcsolatait leépíteni. „Nem is szeretsz igazán, ha a barátaidat választod helyettem” – hangzik el gyakran. a bántalmazó jól tudja, hogy a barátok olyan támasz lehet az áldozatnak, ami miatt felbomolhat a kapcsolat. – A bántalmazó tudja, hogy amit tesz, az helytelen, ezért azokat, akik az ő cselekedeteiről elitélő visszajelzést adhatnak a partnerének leépítik – tette hozzá.
Mégis, mit tehetünk?
Tóth Györgyi szerint nem szerencsés letámadni gyanúnkkal az érintetteket. – De lehet azt mondani például, hogy „hallottam, az IKEA csinál egy ilyen kampányt, nézd, hátha ismersz olyasvalakit, akit érint”. Lehet anélkül is beszédtémává tenni a családon belüli erőszakot, hogy az ember leleplezné a másikat. Egy ilyen beszélgetés lehetővé teszi azt, hogy ha az illető nyitni akar felém, akkor azt megtehesse – magyarázta. Erre az óvatosságra azért is szükség van, mert a tapasztalatok szerint
az áldozatok folyamatosan azt élik át, hogy nem az történik, amit ők akarnak. Nem hisznek nekik, bagatellizálják a helyzetüket.
Sokszor felmerül a kérdés az átlag emberekben, miért nem hagyja el az áldozat a bántalmazó párját? Például azért, mert élteti a remény az áldozatokat, hogy megváltozik a bántalmazó. A remény a legerősebb faktor, ami bent tartja a kapcsolatban a nőket. A legsúlyosabb bántalmazás (nem ritkán gyilkosság) akkor szokott bekövetkezni, amikor a nő elhatározza, hogy elhagyja, vagy már elhagyta a bántalmazó partnert.
A nők elleni erőszak a nemek közötti egyenlőtlenségekkel is szoros összefüggést mutat. Az EIGE (Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) indexe alapján Európa szerte
Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nemek közti egyenlőség mutatója.
Az uniós ügynökség adatai arra is rámutatnak, hogy a közép- és kelet-európai régióban a nők 1/3-a már tapasztalt fizikai erőszakot 15 éves kora óta. A nők elleni erőszak aláássa a nők azon alapvető jogait, mint a méltóság, az igazsághoz való jog, vagy a nemek közti egyenlőség.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
(Kiemelt kép: nőklapja.hu)