Mi történt?
Ahogy minden évben, idén novemberben is megnézhetünk egy adag megrázó, felkavaró és megdöbbentő dokumentumfilmet a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon. A koronavírus-járvány miatt ezúttal otthonról, online nézhetjük a filmeket egészen november 22-ig.
Miért fontos?
A Verzió immár 17. alkalommal segít nekünk abban, hogy megismerjünk olyan világokat is, ahova egyébként nincs bejárásunk. Idén a kényszerű bezártság miatt talán még fontosabb, hogy kilépjünk néhány órára a saját életünkből, és belelássunk másokéba.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Milyen volt az élet Vuhanban a lezárás alatt?
- Milyen esélyei vannak egy Down-szindrómás lánynak a divat világában?
- Milyen volt Greta Thunberg élete, mielőtt világhírű klímaaktivista lett belőle?
A 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon összesen 39 ország 50 filmjéből választhat a közönség. Külön szekciót kaptak a magyar alkotók filmjei, a diák- és elsőfilmek, a klímaváltozással és a környezetszennyezéssel vagy a társadalmi igazságtalanságok elleni harccal foglalkozó filmek. Egyes dokumentumfilmek rendezőitől kérdezhetünk is, ugyanis a fesztivál alatt online interjúkat adnak, ahol a nézők kérdéseire is válaszolnak. A filmek közül választani nem könnyű, ráadásul sok film Magyarországról csak ezen a fesztiválon látható. Hogy megkönnyítsük a döntést, ajánlunk öt filmet a programból.
76 nap
A kínai Vuhan városáról 2019 végéig a legtöbben soha nem hallottunk. Mostanra viszont nemigen akad olyan ember a Földön, aki ne lenne tisztában azzal, hogy mi is történt Vuhanban. Innen indult a világot letaroló koronavírus-járvány, amitől most is szenvedünk, és amelynek egyelőre nem látjuk a végét. Vuhanból mostanában ugyanakkor számunkra megdöbbentő módon olyan hírek érkeznek, hogy az emberek már együtt bulizhatnak, kocsmába, színházba, uszodába járhatnak, mintha mi sem történt volna. A mostani nyugalom ára egy 76 napos totális lezárás volt, melynek során 2020. január 23-tól teljes karantén alá helyezték a 11 milliós várost.
A 76 nap ennek az időszaknak a krónikája, annak a heroikus küzdelemnek a bemutatása, amelynek köszönhetően Vuhanban mostanra már viszonylag normális az élet. Egy kórház életét követhetjük a lezárás ideje alatt, ahogy elképesztő erőfeszítéssel küzdenek az egyre szaporodó betegek megmentéséért. Meglepő, de a kamerák mindenhol ott lehettek: látjuk, ahogy egy nő, nem mellesleg maga is egészségügyi dolgozó, hiába könyörög, nem búcsúzhat el haldokló apjától. Látjuk, ahogy a nővérek megállás nélkül hívogatják az áldozatok családjait, hogy elmondják, nem tehettek értük többet, elmentek. És látjuk a folyamatosan csörgő mobilokat, amelyeket már nem vesz fel senki, a végtelenül fáradt, ülve elalvó orvosokat, és a kórházon kívül várakozó, egyelőre ellátatlan betegeket. A 76 nap iszonyúan megrázó, mégis segít abban, hogy a mostani helyzetünk minden kényelmetlenségét jobban elfogadjuk, hiszen megmutatja, ami a mi kórházainkban is zajlik.
Én vagyok Greta
A világhírű kamasz klímaaktivista, Greta Thunberg 2019-ben elérte, hogy az egész világ róla, és az általa felvetett klímakatasztrófáról beszéljen. A Greta által kitalált pénteki klímasztrájkokban a világ minden táján részt vettek a diákok, Gretát a világ legnagyobb hatalmú vezetői fogadták Ferenc pápától Emmanuel Macron francia elnökig, a Time magazin pedig az Év Emberének választotta tavaly. Nathan Grossmann rendező azonban még jóval ezek előtt, Greta híressé válását megelőzően kezdett forgatni vele.
Grossmann egy véletlennek köszönhetően, amolyan családi ismerősként került Thunbergék közelébe, és kezdte kamerájával követni a svéd parlament elé kiülő 15 éves lányt. Eszébe sem jutott, hogy milyen messzire jut Greta, és hogy az általa készített személyes felvételek milyen értékesek és érdekesek lesznek. Ezekből született meg az Én vagyok Greta, amely az első klímasztrájktól több mint egy éven át követi a Thungberg család életét, egészen addig, amíg Great egy vitorlással elindul New Yorkba, a klímacsúcsra.
Maddy, a modell – Minden lehetséges
Madeline Stuart az első Down-szindrómával élő modell a világon, fellépett a New York-i divathéten, Facebook- és Instragram-oldalát több százezren követik. A története másfél éve kezdődött, amikor az édesanyja elvitte egy divatbemutatóra, és Maddy beleszeretett ebbe a világba. Bár szinte semmi esélye nem volt, az édesanyja elképesztő kitartással, szívósan dolgozni kezdett azon, hogy a lánya munkát kapjon a divatszakmában. Így került Maddy a kifutókra, így lett belőle lassacskán sztár.
Ugyanakkor a karrierje egy csomó kérdést felvet a divatszakmáról, olyan dilemmákat, amelyekkel nemcsak neki, hanem bármelyik másik modellaspiránsnak is szembesülnie kell. Milyen elvárásoknak kell megfelelni, ha valaki modell akar lenni? Mennyire reálisak ezek? Miért pont ilyennek kell lenni? Nem lehet más külsővel, másképp is bemutatni ruhákat? Ezekről a kérdésekről is beszél a Maddy, a modell megindító története.
Barta Tamás – Siess haza, vár a mama
Hajdú Eszter korábban olyan filmeket készített, mint a romagyilkosságok perét dokumentáló Ítélet Magyarországon vagy a politikai megosztottságot családi szinteken bemutató A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció. Legújabb filmjében az LGT zenekar egyik alapító tagja, a magyar rocktörténelem egyik legtehetségesebb gitárosa, Barta Tamás rejtélyes életének és halálának körülményeit járja körül. Barta 1974-ben, karrierje csúcsán barátait és családját is megdöbbentette, amikor a zenekar amerikai turnéjáról nem jött vissza Magyarországra. Amerikában zenészként nem sikerült befutnia, mégis jutott neki valami az amerikai álomból, anyagi biztonságban élhetett, míg máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták.
A Siess haza, vár a mama Barta és az édesanyja rendkívül szoros és ellentmondásos viszonyát helyezi a középpontba. A zenész édesanyja, Edit szörnyű traumák után, egyedül élt Budapesten, és soha nem adta fel a reményt, hogy viszontlátja a fiát. Magnókazetták segítségével tartották egymással a kapcsolatot, ezek adják a film keretét. Edit mindvégig meggyőződéses kommunista, míg Tamás az amerikai álom kergetője volt, így bőven voltak köztük vitás kérdések, miközben mindvégig a legfontosabbak maradtak egymás számára.
Hűség
Szekeres Csaba filmjének főhősei, Anna és Antal negyvenöt éve házasok. Mindketten középiskolai tanárok voltak, mindketten a történelem és az irodalom szerelmesei, sokat utaznak. Egy nap azonban Annánál Alzheimer-kórt diagnosztizálnak. Antal eleinte mindent elkövet, hogy az otthonukban maradhassanak, itt próbál gondoskodni a feleségéről. Később eladják a lakásukat, és beköltöznek egy otthonba, de Anna állapotának romlása itt is egyre nagyobb feladatot jelent a férjének.
A Hűség 2017 decemberétől nyolc hónapon keresztül követte a házaspár mindennapjait. A forgatás ideje alatt két mozgás- és táncterapeuta segített nekik az emlékek felidézésében, a demencia folyamatának lassításában. Eközben a film stábja szinte együtt élt a párral, dokumentálva Antal elhatározását, amely szerint „mellette maradok, még ha már nem is fog megismerni”. Antal dilemmája valamennyi Alzheimer-beteg hozzátartozójának ismerős lehet, és mivel a betegség Magyarországon is sokakat érint, a Hűségben látott élethelyzet sem ritka.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
(Kiemelt kép: Jelenet a 76 nap című filmből. Forrás: Verzió)
