Mi történt?
A római katolikus és protestáns felekezeteknél a karácsonyt megelőző várakozás időszaka az advent, amely négy hetet ölel fel és idén november 29-én veszi kezdetét. Az azonban talán kevéssé ismert, hogy a görögkatolikusok ilyenkor úgy nevezett karácsonyi böjtöt tartanak, amely két héttel hosszabb a közismertebb adventnél, és most vasárnap vette kezdetét. Szigorúbban tartják ilyenkor a szerdai-pénteki hústilalmat és négy helyett hatgyertyás az adventi koszorújuk.
Miért fontos ez?
Karácsonykor a hívő emberek Jézus Krisztus születését ünneplik, az erre felkészülő időszak az advent. Az idei adventi várakozás nagyon eltér a korábbiaktól.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miben más a görögkatolikus advent? A különbségekről Papp Miklós görögkatolikus pap, három gyermek édesapja, a Sapientia Főiskola docense osztja meg gondolatait.
- Hogyan tehetjük elviselhetőbbé az idei karácsonyt veszteségeinkkel együtt is?
Minden évben november 15-én kezdődik a görögkatolikus karácsonyi böjt. A görögkatolikusok a katolikus egyház részei, de őrzik a keleti hagyományokat. Ezért négy hét helyett negyven napon át készülnek a karácsonyra, hasonlóan a húsvét előtti böjthöz. A böjti időszakban szerdán és pénteken elhagyják a húst és sok családban tipikus görögkatolikus fogások kerülnek az asztalra, mint a mákos bobajka és a savanyított káposztás ételek.
„Az advent arra ébreszt rá, hogy alapállapotunk a várakozás: van a létben még valami több, ne ragadjunk le egy bizonyos szinten. A házasságunkban, a családi életünkben, a szakmai kihívásainkban, kulturális lehetőségeinkben, s főleg a spirituális gazdagodásunkban lehet még valami több, új, színvonalasabb, s a várakozás állapota majd elindítja az aktív megvalósítást is – mondja Papp Mikós. A morálteológus atya szerint arra is fel kell készülnünk, hogy ezen a karácsonyon mindenkinek lesz vesztesége: A gyászolóknak azzal a fájdalmas ténnyel kell szembenézniük, hogy idén karácsonykor szeretett családtagjuk, barátjuk már nem ünnepel a szokott módon velük. Másoknak veszteség lehet a munka kiesése, állás elveszítése, a szorongató hitelek, a családtagok távolsága, a zsúfolt templomi szertartások hiánya, s igen, anyagi vesztesége is lesz valamilyen szinten mindenkinek.”
A pesterzsébeti parókia lelkipásztora szerint az advent a várakozás képessége mellett egyúttal érzékenységet is akar ébreszteni.
„Most, veszteségeink feszültségében különösen óvni kell egymást. Jó lenne nem bántani a családtagjainkat, megóvni a munkahelyeket, reményt adni egymásnak, támogatni a gyógyítás frontvonalában dolgozókat, nem szítani a társadalmi békétlenséget.
Nem elkeseredni a gyászunkban vagy anyagi veszteségünkben. A karácsony ünnepe nem attól ünnep, hogy minden rendben van az életünkben, hanem a legfontosabb van rendben: Krisztus beleszületett a mi sorsunkba, tudunk a nehéz, istállói helyzetekben is szeretettel viselkedni! Ilyen ádventünk még nem volt.”
Papp Miklós szerint az idei adventre rányomja a bélyegét a várakozás a járványidőszak végére, az oltóanyagra is. „Hatalmas várakozásaink vannak: végre találkozzanak a családok, pörögjön fel a gazdaság, lazuljon a halálos fenyegetés a betegeken!
Úgy várjuk az oltóanyagot, mint a Messiást.
S az emberiség jellemző, hogy messiási várakozással fordul egy tudomány, egy új politikus vagy felfedezés felé, majd mindig csalódunk, mert csak rész sikereket képes okozni. A csalódás előre programozott, ha messiási elvárásokkal fordulunk a nem-messiásokhoz. A karácsonyi várakozás ezt is helyre teszi: messiási várakozással csak a Messiás felé forduljunk.”
(Kiemelt kép forrása: Hajdúdorogi Főegyházmegye – Görögkatolikus Metropólia)