Mi történt?

November 17. a koraszülöttek világnapja.

Miért fontos ez?

Világszerte évente 15 millió baba születik túl korán, tehát a 37. terhességi hét előtt. Magyarországon minden tizedik csecsemő koraszülöttként látja meg a napvilágot. A korababák túlélési esélyeinek javításában kulcsszerepet játszik az élet első 1000 napján az érintettek – a szakemberek, a szülők és a szakmai partnerek – összefogása. Ezen a napon a KORE, vagyis a Koraszülöttekért Országos Egyesület felhívására számos középület – városháza, templom, egyetemi campus és sportcsarnok – kap lila díszkivilágítást. 

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Milyen a koraszülések aránya hazánkban és világszerte?
• Mi a legfontosabb a koraszülöttek esélyeit?
• Milyen érintkezésmentes figyelemfelhívó akciók lesznek idén?

A koraszülöttek világnapját 2011 óta minden év november 17-én tartják, hogy felhívják a figyelmet a koraszülésre, valamint a koraszülött-ellátás és az érintett családok nehézségeire. Világszerte évente hozzávetőlegesen 15 millió csecsemő születik koraszülöttként, ami azt jelenti, hogy a világszerte született összes csecsemőből minden tizedik – és ez az arány folyamatosan növekszik. A korai születés az öt év alatti gyermekek halálának fő oka világszerte. A túlélő koraszülöttek esetében a fogyatékosság lehetősége és terhe kihathat a családokra és az egészségügyi ellátórendszerekre is. Ezért a világnappal kiegészülve november a koraszüléssel kapcsolatos tudatosság hónapja is.

Minden 10. baba

A világnap színe a lila, amikor a legkisebbek tiszteletére hazánkban is sok épület és érintett vagy támogató családtag lilába öltözik. Ma sötétedés után számos magyarországi épület is lila színt ölt, kivilágításával is egy kis figyelmet irányítva a koraszülöttekre és családjaikra, valamint az ő segítésük fontosságára.

A koraszülöttek világnapja alkalmából lila fénnyel megvilágított Lánchíd 2019. november 17-én. A lila szín a koraszülött babák nemzetközi színe. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hazánkban a koraszülöttek aránya az élve születettek között kiemelkedően magas 8-10 százalék, megegyezik a világátlaggal, és az utóbbi 20 évben sem csökkent. Az egyre korszerűbb neonatológiai ellátás ellenére is a koraszülöttek teszik ki a csecsemőhalottak közel 80 %-át.  Az elmúlt évtizedben ugyanakkor minden egészségügyi mutató közül az újszülöttek gyógyításában sikerült elérni a legnagyobb fejlődést hazánkban: 2013 óta 30 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság.  Mert bár a születések száma 1974 óta folyamatosan csökken, ugyanez a csecsemőhalálozással kapcsolatban is elmondható: Magyarországon 1970-ben 1000 újszülöttre közel 36 csecsemő halott jutott, 1997 óta az értéke 10 ezrelék alatt van, 2011-től pedig 5 ezrelék körül (összehasonlításképpen: az Európai Unió országaiban 2-4 ezrelék körül). Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a különböző országokat vagy hazánkon belüli megyéket, térségeket tekintve is. A különbség az egyes régiók között akár kétszeres, a megyék vonatkozásában pedig háromszoros is lehet, ha a legjobb értéket a legrosszabbal vetjük össze. Ez nem magyarázható az egészségügyi ellátás eltérő minőségével: ennek mély társadalmi gyökerei vannak, a szociális helyzet, az egészségkultúra különbözősége is közrejátszik – olvasható a Melletted a helyem alapítvány demográfiai összefoglalójában. A szervezet korábban felvonulást is szervezett a lilával kivilágított Lánchídon, felhívják a figyelmet a jelenségre és a teendőkre: elsősorban az anyatejes táplálás fontosságára a koraszülött babák esetében.
Bár minden baba számára különösen fontos az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása, a koraszülöttek esetében egyenesen életmentő lehet.

A túlélési esélyek javításában ugyanis kulcsszerepet játszik a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, amely az egyik legfontosabb prevenciós eszköz a koraszülött betegségekkel szemben.

Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, e korai időszak táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak – írták korábban figyelemfelhívó kampányuk során.

Érintkezésmentes kezdeményezések a világnap alkalmából

A koraszülötteket, családjukat és ellátásukat támogató szervezetek azonban az idei világnap alkalmával sem tétlenkednek. A Korábban Érkeztem Alapítvány szervezésében például minden nap ismert színészek olvasnak fel Vadadi Adrienn: Három szülinapi torta című könyvéből. Ebben Szili, egy koraszülött, és ebből adódóan kicsit más képességekkel rendelkező kisfiúnak a történetén keresztül ismerkedhetünk a beilleszkedési nehézségekkel és az arra adható jó reakciókkal a kortársak, a pedagógusok és a szülők részéről. A felolvasott mesék megtekinthetők a Koramentorház Facebook-oldalán.
A világnap alkalmából egy másik kezdeményezésre is érdemes figyelmet szentelni. A KORE több mint öt éve dolgozik azon, hogy minden koraszülött baba inkubátorába bekerülhessen Korip, a kis lila polip. A kis csáposokat ötszáz lelkes önkéntes horgolja szerte az országban, eddig körülbelül 21 ezer példány talált már gazdára. Hogy elérjék céljukat, fonallal támogathatod őket. Szintén a KORE felhívására lehet csatlakozni idén az országos fényfestéshez is, melynek köszönhetően rengeteg városháza, egyetemi campus, templom és stadion öltözik lilába országszerte.

(Kiemelt képünk illusztráció.)