Mi történt?

A digitális oktatás az utóbbi időben meghatározó tényező lett az életünkben. Oktatási szakemberek és diákok keresték a válaszokat arra, milyen új igényeket kell kielégítenie a hatékony oktatásnak a jövőben, és ebben milyen szerepe lehet a digitalizációnak.

Miért fontos ez?

Kiderült, hogy a digitális oktatás nem is a technológiáról és annak használatáról szól, sokkal inkább olyan szemléletváltásról, ami a kreativitást és a kritikai gondolkodás képességének átadását állítja az oktatás középpontjába.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Milyen lesz az iskola 2030-ban?
• Milyen képességek válnak elsődlegessé a jövő munkaerőpiacán?
• Tízből hány magyar gyerek képes megkülönböztetni a tényeket a véleményektől?

A távoktatás kényszerű, gyors elterjedése mutatta meg az utóbbi időben, milyen távlatok elé néz az oktatás a 21. században. Az Esterházy Magyarország Alapítvány álta szervezett Utak és lehetőségek a digitális oktatásban – Az oktatás jövőjének felforgatókönyvei konferencia résztvevői a már ma is látható irányvonalakat hosszabbították meg, gondolták tovább és próbálták meg felrajzolni, milyen lesz az iskola 2030-ban.

A mai gyerekek olyan munkakörben fognak dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek

A bennünket érő események és a szemünk előtt kibontakozó tendenciák alapjaiban alakítják át, mondhatni „felforgatják” az oktatás módszertanát – írják a szervezők szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményükben. A változások sebessége az, ami századunkat leginkább megkülönbözteti az előző korszakoktól – hangsúlyozta Veres Rita, az Edisonplatform vezetője, a konferencia egyik előadója. Szerinte az oktatás egyik kiemelt feladata épp az, hogy a gyerekeket felkészítse erre a gyorsan változó világra, hiszen egyes előrejelzések szerint

a mai gyerekek felnőttként olyan munkakörökben fognak dolgozni, amelyek kétharmada ma még nem is létezik, ráadásul korunkban a megszerzett tudás öt év alatt elavul.

„A dobozolt tudás és standardizált oktatás helyett, akár a hatékonyságot is megelőzve, az oktatás alkalmazkodóképessége válik elsődlegessé a jövőben. A motiváció, a lelkesedés és a kreativitás pedig fontosabb lesz a szigorúan vett intelligenciánál és a tárgyi tudásnál – emelte ki a szakember. – A tapasztalat az, hogy nem a nagy szervezetek, intézmények a változások elindítói, hanem a kis közösségek, még inkább a kísérletező egyének” – tette hozzá. Veres Rita szerint már nem vagyunk messze attól, hogy a virtuális valóság is beépüljön az iskolai órákba, hiszen ez mindennél erősebb nyomot hagy a diákokban.

A jó minőségű oktatás digitális

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője szerint nem attól lesz az oktatás digitális, mert digitális eszközöket alkalmaz. Ez inkább ma már alapfeltétel, hiszen a jó minőségű oktatás nem is lehet más, csakis digitális. A szakember szerint az új megközelítés lényege inkább az az új szemlélet, amely a diákokat arra ösztönzi, hogy új problémákat fedezzenek fel és ezekre ma még nem létező megoldásokat kínáljanak.
„A kíváncsiságunk, a komplex problémamegoldásra, csoportmunkára és a kritikus gondolkodásra való képességünk és a kreativitásunk az, amiben az algoritmusok még mindig elmaradnak tőlünk, emberektől. Éppen ezért nekünk, pedagógusoknak az a dolgunk, hogy a diákokat ezekkel a képességekkel vértezzük fel, mert ettől lesznek sikeresek a munkaerőpiacon is – mondta Horváth Ádám. – Hozzátette:

ma tíz magyar gyerekből csak egy képes megkülönböztetni a tényeket a véleményektől, pedig ez egy kulcsképesség már a jelen digitalizáció által meghatározott világában is.”

Tószegi Attila, a Microsoft Innovatív Iskola Program vezető képzője, a Zuglói Hermann Ottó Tudásközpont és Általános Iskola igazgatója pedig azt emelte ki, hogy az érzelmi intelligencia és a kreativitás, a komplex problémák megoldásának képessége már ma is a legfontosabb készségek, amelyeket a munkaerőpiac elvár.

A konferencia előadásait itt lehet visszanézni.