Mi történt?
Egy spanyol tervező kifejlesztett egy eszközt, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy vizeletminta alapján otthon teszteljék magukat emlőrákra. A The Blue Box, vagyis „kék doboz” névre keresztelt fejlesztés 2020-ban elnyerte a fiatal designerek egyik legrangosabb kitüntetését, a nemzetközi James Dyson-díjat.
Miért fontos ez?
A koronavírus-járvány miatt 2020-ban közel egymillió nő mellrákszűrése maradt el egy kimutatás szerint.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Mi inspirálta a fejlesztőt?
- Hogyan működik a Blue Box?
- Miért fontos a betegség korai diagnosztizálása?
A Blue Box – amelyet még nem festettek kékre, mivel jelenleg a tesztelés fázisában van – egy otthoni, orvosbiológiai emlőráktesztelő eszköz, amely vizeletmintát és mesterséges intelligencia (AI) algoritmust használ a betegség azonosítására. A Blue Box létrehozásában Judit Giró Benetet édesanyja inspirálta, akinél korábban emlőrákot diagnosztizáltak – szeretett volna számára egy otthon is használható, fájdalommentes, olcsó alternatívát kínálni a kórházi mammográfiával szemben.
Judit Giró Benet a készüléket azzal a céllal tervezte, hogy hozzáférhetőbb és kisebb járványügyi kockázatot jelentő módszert kínáljon a nők kivizsgálásra.
A mammográfiai vizsgálat eddig megkövetelte, hogy a szűrést végző kórházakat vagy más egészségügyi intézményeket személyesen keressék fel az érintettek. A mammográfiai vizsgálat ráadásul sokszor fájdalmas és – amennyiben magánúton végezzük – költséges is lehet. A fájdalom és a kórházi közeg sokakat visszatart: becslések szerint a nők 40 százaléka kihagyja a szűrést, így minden harmadik esetet későn észlelnek.
Az eszköz technológiáját egy kutya inspirálta, aki képes volt felismerni a tüdőrákot a gazdája leheletének illata alapján.
Benet arra törekedett, hogy egyfajta „elektronikus orrot” készítsen el úgy, hogy a kutya érzékszervét programnyelvre fordítsa le. Készüléke az Ardulino (ami egy nyílt forráskódú számítási platform) segítségével elemzi és azonosítja a vizeletmintákban található különböző anyagokat a rák szagának azonosítása érdekében. Ezt a „szagot” azután feldolgozzák az Arduinoval, az eredményeket ezután elküldik a felhőbe vagy az internetre, ahol egy AI-alapú algoritmus a vizeletben található specifikus metabolitokra reagálva kiadja a diagnózist. Az eszköz egy okostelefonos alkalmazáshoz kapcsolódik, amely az eredményeket közli a felhasználóval, és kapcsolatba is lép egy egészségügyi szakemberrel, ha a minta eredménye pozitív.
„A Kék Dobozban rejlő legnagyobb lehetőség, hogy a rákszűrést a mindennapi élet részévé tudja tenni” – mondta Benet. „Segíthet megváltoztatni az emlőrák elleni küzdelmet, mivel segítségével több nő kerülheti el az előrehaladott diagnózist.” A betegség korai felfedezése pedig kulcsfontosságú lenne:
az időben felfedezett emlődaganatnál 75 százalék esély van ugyanis arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessen az érintett személy.
Egy korábban általunk is ismertetett, friss hazai kutatás eredménye szerint bár a 20 évnél idősebb válaszadók 84 százaléka tudja, hogy az önvizsgálat a korai felismerés fontos módszere, ennek ellenére harmaduk végzi csak el havi rendszerességgel. Évente 6-8 ezer új emlőrákos esetet diagnosztizálnak Magyarországon, halálozást tekintve pedig több mint 2000 életet követel a betegség.
A fejlesztő számára a James Dyson-díj teszi lehetővé, hogy fejlesztését szélesebb körben is szabadalmaztassa, felgyorsítsa a kutatást és a szoftverfejlesztést, amelyet a kaliforniai Irvine Egyetemen folytat. Benet orvosbiológiai mérnökként végzett a barcelonai egyetemen, de most Kaliforniában él, ahol kibernetikai-fizikai rendszerekből szerzett diplomát. 2017 októberében, a barcelonai egyetem utolsó évében kezdte el fejleszteni a The Blue Box első prototípusát. Jelenleg ennek szabadalmaztatási eljárása zajlik, Benet a következő néhány évben a kaliforniai Irvine Egyetem prototípus- és adatelemző szoftverének utolsó szakaszán fog dolgozni, előkészítve a humán és klinikai vizsgálatokat.
(Kiemelt kép: Judit Giró Benet és a Blue box. Forrás: jamesdysonaward.org)