Mi történt?

A kormány rendezni kívánja az egészségügyben dolgozók bérét, ezért januártól (fokozatosan) új bértábla szerint kapják az orvosok a fizetésüket. A béremelésnek azonban van ára, például az, hogy a hálapénz adása és kapása is bűncselekmény lesz a jövőben.

Miért fontos?

A hálapénz több évtizede létező káros jelenség, ami több egészségügyi reformkísérletet is elbuktatott. Nevével ellentétben kevés köze van a hálához. Az esetek döntő többségében inkább egyfajta védelmi pénzként funkciónál.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Felvázoljuk a hálapénz ellentmondásos történetét.
• Az új jogszabály valóban kisöpri a hálapénzt?

A szocializmusban gyökerezik, egy nagyon szűk rétegen kívül mindenkinek rossz, számtalan reform kerékkötője volt, még sem tudott tőle megszabadulni az egészségügy, mi az? Igen, ez a hálapénz.
De pontosan mikorra nyúlik vissza a hálapénz története? Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő, számos cikk szerzője, a Róbert Károly Magánkórház volt vezetője segít megismerni az eredetet.

Kezdetek

A 2. világháborúig magánbiztosítókon, magánellátókon alapuló egészségbiztosítási rendszer működött, államilag garantált ellátás nemigen létezett. A háborút követően, amikor a nagy ütemű államosítás elkezdődött, a társadalombiztosítást a lakosság szinte minden tagjára kiterjesztették, de úgy, hogy az ehhez szükséges feltételek hiányoztak. – Járni járt, de nem jutott – utal Lantos Gabriella arra, hogy az intézkedés hatására milyen hiánygazdálkodás alakult ki az egészségügyben. Az ingyenessé tett egészségügyben a dolgozókra hatalmas teher nehezedett, ezt próbálta kompenzálni Gerő Ernő, aki 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága ülésén azt indítványozta, hogy legyen az egészségügy borravalós.

Az ötlet tartalmával nem volt gondja az Orvosegészségügyi Szakszervezetnek, a nevével viszont igen, azt ugyanis túl lealacsonyítónak érezték, így lett a borravalóból hálapénz.

Hiába telt el azóta közel hetven év, a hálapénz ma is része a magyar egészségügynek, lényegében ugyanazért, amiért anno bevezették: sokkal kevesebb orvos és nővér áll rendelkezésre, mint amennyire igény lenne betegoldalról, emiatt a terhelés óriási, miközben az orvosok legális átlagbére nagyon alacsony. A hálapénzről sokszor olvashattunk úgy, mint ami az „egészségügy megmentője”, hiszen ezen a csatornán került be a rendszerbe az a többletpénz, ami végül kiegészítette az egészségügyben dolgozók alacsony bérét, és az állami ellátásban (illetve az országban) tartotta az orvosokat. Ennek a pénznek az útja azonban – más, korrupciós pénzekhez hasonlóan – és átláthatatlan eloszlása – ki kap és ki nem – igazságtalan.
Ennek az évtizedek óta a magyar társadalom mindennapi életében jelen lévő eszköznek üzent hadat a kormány azzal, hogy jövő január elsejétől tilos adni és kapni hálapénzt, ha valaki megszegi ezt a törvényt, akkor akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Miért fizetünk kétszer?

Sikerülhet kiűzni a hálapénzt a rendszerből? – kérdezzük a döntéssel kapcsolatban Lantos Gabriellát. – Ezt a bonyolult folyamatot én is csak lassan értettem csak meg és ennek a tanulságait írtam meg 2016-ban, az orvos bárókról szóló cikkemben. (A kétrészes cikksorozat – itt és itt– alapos elemzést ad arról – a becslések szerint – évente 70 milliárd forint adózatlan jövedelemről, amelyet hálapénzként adunk az orvosoknak. Ez a pénz – túl azon, hogy adózatlanul kerül az orvosok zsebébe, bizonyos területeket nem érint, így például az aneszteziológus, traumatológus, radiológus, patológus nem kap semmit. A cikk leleplezi a hálapénz-hierarchiát, amelynek a tetején az orvosbárók állnak, azaz az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok, „akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne”. Ők az orvosok 20 százalékát teszik ki, de a paraszolvencia 80 százaléka kerül hozzájuk, így az évi nettó átlagfizetésük 25 millió forint körül mozog – a szerk.) A cikkemben leírt adatokat nem légből kaptam. Akkoriban, magánkórház-igazgatóként kíváncsi voltam, hogy a hozzánk forduló emberek miért hajlandóak kétszer fizetni. Hiszen fizetnek egyszer a kötelező társadalombiztosítási járulékkal, és fizetnek a magánellátásban az amúgy államiban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásért. Kiderült, hogy van egy fiatal, középosztálybeli réteg, amely azért nem megy az állami ellátásba, mert nem akar hálapénzt adni.

Felnőtt egy generáció a rendszerváltást követően, amely hozzászokott ahhoz, hogy a rendőrt sem lehet megkenni. 

Hiszen trafipaxok rögzítik a gyorshajtást és nem emberek döntenek önkényesen a büntetésről, vagy az elengedéséről. A hétköznapi korrupció elkezdett kikopni az életükből, és azt tapasztalták, hogy egyedül az orvosnál kell paraszolvenciát adni, ezt viszont nem akarták. Eközben felnőtt egy fiatal orvosgeneráció is. Ők azt akarták, hogy kapjanak tisztességes fizetést, és ne legyenek kiszolgáltatva a hálapénz intézményének. Őket ebben az időszakban a Magyar Rezidens Szövetség akkori elnöke, Dénes Tamás képviselte. Úgy harcoltak a hálapénz ellen, hogy kitűzték a köpenyükre a kék szalagot jelezvén: ők nem fogadnak el pénzt a betegektől. Dénes Tamásék harcolták ki azt a százezer forintos rezidens ösztöndíjat, amelynek köszönhetően rengeteg fiatal orvos választotta mégis azt, hogy nem megy el külföldre – fogalmaz Lantos Gabriella, aki emlékeztet arra is, hogy e mostani szabályozást megelőzően a kormány még a hálapénz legalizálást tűzte ki célul. 2012-ben például módosították a munka törvénykönyvét: az akkori szabályozás a kórházak hatáskörébe rendelte annak eldöntését, hogy engedélyezik-e a hálapénz utólagos fizetését. (A Büntető Törvénykönyv szerint ugyanakkor több évnyi szabadságvesztés járhat azoknak az orvosoknak, akik jogtalan előnyt kérnek, vagy a jogtalan előnyök ígéretét elfogadják. Híres eset volt, amikor éppen e jogszabályok megsértése miatt vontak felelősségre szülészeket, akik az Állami Egészségügyi Központban dolgoztak és pénzt kértek az ellátásért.) Többek között ez a 2012-es szabályozás vezetett az 1998-ban megnyílt, a rendszerváltás utáni első magánkórház, a Telki Magánkórház csődjéhez is. A tulajdonos akkori nyilatkozatai szerint a magánintézmény nem tudta felvenni a versenyt a „fizetős” állami egészségüggyel.

Nincs több összekacsintás

Lantos Gabriella azt mondja, a 2012-es szabályozás azért is volt váratlan, mert éppen ekkor a magyar társadalomban már nagyjából kialakultak a hálapénz-ellenesség csíráit. 2015 fontos év: ekkor jött létre az „1001 orvos a hálapénz nélkül” nevű Facebook csoport, amely azóta is aktív. Néhány évvel később, 2019-ben ennek a közösségnek a magjából alakult meg az Újratervezés orvoscsoport, amely az orvosi kamara megújítását tűzte ki célul. Programjukat sikerre vitték a kamara tisztújító küldöttgyűlésén. – Míg korábban az orvosok egyénileg keresték a hálapénztől sújtott egészségügyből a menekülő utakat, ki a magánellátásba ment, ki pedig külföldre, ez a 2019-es kamarai tisztújítás volt az első alkalom, hogy az orvosok összefogtak és megválasztották a reformokat képviselő elnökséget. Ezzel az új vezetésű kamarával tárgyalt a miniszterelnök akkor, amikor az orvosok bérrendezéséről szóló jogszabályt a kormány megalkotta. A kamara javaslatainak nagy részét elfogadta a kormány – fejti ki a szakértő, aki szerint szerepet játszott a bérrendezés elindításának folyamatában az is, hogy a járványügyi veszélyhelyzet miatt nagy elégedetlenség alakult ki az egészségügyi dolgozókban. – Muszáj volt valamivel lehűteni az orvosokat – magyarázza, miért éppen most hozták tető alá az egészségügyben a szolgálati jogviszonyt, és alkották meg az új bértáblát. A hálapénz nélküli világ papíron tehát január elsejétől beköszönt Magyarországon is. – Nem azt mondom, hogy azonnal kiveszik a rendszerből a paraszolvencia, de megszűnik az az összekacsintós jellege, hiszen törvénytelenül lehet csak adni is és kapni is – fűzi hozzá.

Elkülönülés

Az új szolgálati jogviszonynak többek között lesz egy másik fontos eleme is: annak az orvosnak, aki aláírja az emelt béréről szóló új szerződést, vállalnia kell, hogy csak külön engedéllyel folytathat a magánegészségügyben munkát. Ezt az engedélyt a kórház-főigazgatók adhatják majd ki, mérlegelve azt, hogy a kérelmező orvosnak valóban vannak-e üres órái, amelyek megengedik neki a másodállást. – Ez strukturális átrendeződéshez vezet majd: a nem műtétes szakterületek dolgozói, például az endokrinológusok, diabetológusok, egyes belgyógyász szakorvosok egytől-egyig átmennek majd a magánellátásba, míg a műtétes orvosok, például a szívsebészek, onkológusok, ortopédsebészek maradnak az államiban – magyarázza Lantos Gabriella. A szakértő szerint érthető a kormány azon törekvése, hogy az állami ellátás váljon el a magántól, ez a rendelkezés ezt a tisztulást elhozhatja. Pozitív következménye lehet az új szabályozásnak az is, hogy a szakorvosok koncentrálódni fognak az állami ellátásban a nagyobb kórházakban, amelyek így valóban képesek lesznek komoly beavatkozásokkal sok életet megmenti. És csökkenni fognak az orvosok terhei is. Az új bértábla pedig olyan fizetést fog garantálni, amely lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen három-négy másodállást vállalni. – Egymillió forint bruttót vihet haza majd egy néhány éve pályán lévő orvos, ami versenyképes fizetés más szakmákban elérhető jövedelmekkel – összegzi.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)