Ha van a gazdaságnak olyan területe, aminek igazán jót tett a koronavírus-járvány, az mindenképpen az online áruházak világa. Idén minden eddiginél többet rendeltünk tőlük, és még csak most indult be igazán a karácsony előtti vásárlási láz. Az online vásárlások felpörgése már a járvány első hulláma, a tavaszi karantén ideje alatt megkezdődött. Az év első hat hónapjában az összesített belföldi online forgalom meghaladta a bruttó 355 milliárd forintot, ami közel 35 százalékos bővülést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek, a drogériai és háztartási cikkek, az otthonnal, kerttel kapcsolatos és a barkácsoláshoz szükséges termékek, és a számítástechnikai eszközök iránt ugrott meg az online kereslet – derült ki a GKI Digital és az Árukereső.hu kutatásából.
Nem nehéz kitalálni, hogy miért éppen ezek a területek nőttek a leggyorsabban: az idősávok bevezetésével korlátozottabbak lettek az élelmiszerbolti és drogériás bevásárlási lehetőségek, sokan pedig egyszerűen túl kockázatosnak találták, hogy boltba menjenek. Így aztán az élelmiszereket, tisztítószereket, vitaminokat, gyógyszereket is igyekeztek online beszerezni. A műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők felfutását főleg a home office és a digitális oktatás bevezetése eredményezte, a családoknak több eszközre volt szükségük ezek megoldásához.
A kutatásból az is kiderült, hogy ahogy telt az idő a karanténban, úgy jelentkeztek újabb igények, amelyeket szintén elsősorban online elégítettek ki a vásárlók. Elkezdett nőni az interneten beszerzett sportszerek, otthoni, kényelmes öltözékek, lakásfelújításhoz szükséges eszközök, kertrendezéssel kapcsolatos szerszámok forgalma is. Most pedig itt a karácsony, és a vírus második, a korábbinál sokkal erősebb hulláma. Mivel a szakemberek azt javasolják, hogy igyekezzünk kerülni a zsúfolt bevásárlóközpontokat, az online kereskedelem valószínűleg a tavaszinál is sokkal jobban felpörög majd. Ez egyfelől jó a gazdaságnak, és járványügyi szempontból is előnyös, ha kevesebben mennek plázákba, boltokba.
Doboz és dupla nejlon
Ugyanakkor a növekvő online rendelések növekvő szeméthalmokat is jelentenek. Nem nehéz belátni, hogy miért: ha a boltban veszünk például egy ruhadarabot vagy egy könyvet, akkor eldönthetjük, hogy kérünk-e hozzá szatyrot vagy csomagolást vagy sem. Ha kérünk, akkor fizetnünk kell érte, emiatt – és persze környezetvédelmi szempontok miatt is – egyre többen eleve táskával, saját szatyorral mennek vásárolni.
Ha online rendelünk valamit, az be lesz csomagolva, az esetek döntő többségében nem is egyszer. A dobozban kiszállított áru általában még egy nejloncsomagolást is kap, de nem ritka, hogy rögtön dupla nejlonba teszik.
Egy másik, szintén környezeti terhet jelentő aspektusa az online kereskedelemnek, hogy a kiszállítás után, ha a vevő elégedetlen a termékkel, akkor visszaküldheti. Ilyenkor a futár újra kijön a visszaküldésre ítélt termékekért, visszaviszi a raktárba, majd hoz egy másikat. Rengeteget utaznak a visszaküldött, kicserélt áruk – ez szintén komoly környezeti terhet jelent.
Növekvő szeméthalmok
A koronavírus-járvány miatt a karácsonytól függetlenül is eleve megnőtt bizonyos műanyagtermékek, így például az elviteles műanyag ételes dobozok, az eldobható műanyag evőeszközök és a PET palackok iránti kereslet, nem is beszélve az eldobható maszkokról, kesztyűkről és egyéb védőfelszerelésekről. Mindez a korábbi, amúgy is komoly hulladékmennyiség növekedéséhez vezet.
Magyarországon az egy főre jutó havi hulladéktermelés körülbelül havi 30 kilogramm. A WWF Magyarország korábbi becslései szerint ebből az évi 360 kiló szemétből átlagosan 95 kiló papír, ami leginkább a csomagolóanyagok miatt halmozódik fel.
Hiába van ugyanis valami üvegben, tégelyben, tubusban, általában ezek a termékek is kapnak még egy papírdobozt, elég csak az arckrémekre, vagy a fogkrémekre gondolni. A karácsonyi időszak becslések szerint mintegy 10-15 százaléknyi többletet eredményez, decemberben ennyivel több szemét kerül a kukákba. Mindez persze nem magyar sajátosság: egy 2018-as adat szerint az Egyesült Királyságban csak a decemberben elhasznált csomagolópapír-mennyiséggel kilencszer lehetne körbetekerni az Egyenlítőt.
Adományboltok és helyi vállalkozások
Pedig vannak megoldások a webshopos rendelés miatt keletkező szeméthalmokon és a plázás bevásárláson kívül is, állítja Tóth Andi, zero waste szakértő, a hulladeknelkul.hu alapítója, a Dobd ki a szemetest! című könyv szerzője. A legkézenfekvőbb az élményajándék lenne, ami más években működne is, de koronavírus-járvány idején a hagyományos élményajándékok sem bevethetőek, hiszen utazni, színházba, étterembe, sportprogramra menni sem lehet egyelőre.
Működnek viszont az adományboltok, amelyek Tóth Andi szerint jó, ráadásul környezettudatos és etikus alternatívái lehetnek a plázás bevásárlásnak. Az adományboltok lényege, hogy az adományozni vágyók behozzák a már nem használt, de még abszolút használható, működőképes tárgyaikat. Az adományboltban ezeket a tárgyakat raktározzák, ha szükséges, akkor megtisztítják, kisebb javításokat végeznek rajtuk, majd a boltokban eladják. A tárgyakat a vevők kedvezményes áron vehetik meg. Tóth Andi szerint ezekben a boltokban a bevásárlás még biztonságosnak is mondható, hiszen jellemzően kis alapterületűek, egy-két vevőnél általában nincs is bent több egyszerre.
Ugyanez igaz a helyi kisvállalkozók boltjaira. Ha ezekben vásárolunk, akkor egyszerre támogatjuk a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, környezettudatosak vagyunk, hiszen helyben készült dolgokat veszünk, és még vigyázni is tudunk magunkra, hiszen általában ezek a boltok is kis alapterületűek, kevés vevővel.
„Ha mégis az online rendelés mellett döntünk, akkor is vannak olyan webshopok, amelyeknél fontos szempont, hogy minél kevesebb csomagolóanyagot használjanak, vagy amit használnak, az környezettudatos legyen” – mondja Tóth Andi.
Ilyenek például a papírdarálékból készült vagy vízben oldódó csomagolások. Hozzáteszi, hogy a hagyományos webshopokban is jelezhetjük, hogy ez nekünk fontos szempont, és ha tudják, oldják meg meg környezetbarát módon a csomagolást. Olyan helyek is vannak, ahol rákérdeznek a rendelésénél, hogy a vevő elfogadja-e a használt csomagolást. Annál a könyvkiadónál például, ahol Tóth Andi zero waste-tel foglalkozó könyve is megjelent, papírba csomagolják a rendeléseket, méghozzá olyanba, amit újrahasználtak.
A szakértő szerint amúgy sem kell félni a használt dolgoktól. Ő például három gyerekes anya, évek óta vesz használt könyveket és játékokat a gyerekeinek. „Még egyszer sem volt problémája ezzel egyiküknek sem” – állítja.
(Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu)