Nemrég még leáldozóban volt a használata, ma viszont kimondottan sikk, ha szappan díszeleg a fürdőszobában. Mi az újdonsült népszerűség titka?
Miközben életünk összes szegletét behálózza a csúcstechnológia, növekvő nosztalgiával sóvárgunk minden után, ami kevéssé feldolgozott és természetes. Ez a trend a tisztálkodószerek területére is begyűrűzött. A szappan több ezer éves karrierjét a tusfürdő megjelenése törte meg. Míg a huszadik század szappanja unalmas, kötelező kelléke volt a személyes higiéniának, a tusfürdő kényeztetésre született, mert színes, illatos, bőrbarát, és jól mutat a zuhanyzóban: nem csoda, hogy sláger lett.
Megtisztulás egészség- és környezettudatosan
A csábító tulajdonságoknak azonban ára van. A tusfürdő bőrbarát pH-értéke és dús habzása szintetikus összetevők kombinációjának köszönhető. Ezek az anyagok irritálhatják a bőrt, más kozmetikumok használatával együtt pedig a mennyiségük a megengedett szint fölé is emelkedhet, komolyabb egészségügyi kockázatot jelentve. Magas víztartalma miatt a tusfürdő tartósítása általában további mesterséges adalékok hozzáadásával történik, például a hormonrendszerre károsan ható parabénekkel.
Az egészségtudatosság erősödésével mind nagyobb jelentőséggel bír, hogy a bőrünk milyen anyagokkal találkozik nap mint nap. Ma már nemcsak az élelmiszerek, hanem a kozmetikumok összetevőit is kritikusan bogarásszuk: igyekszünk kerülni a kőolajszármazékokat, a szintetikus adalékokat. A környezet védelme is forró pont lett: tisztálkodószereinktől is azt várjuk, hogy ne növeljék az ökológiai lábnyomunkat.
Ezekre az igényekre ad választ a szappan – újragondolva. Alapesetben mindössze elszappanosított növényi olajokból, zsírokból áll, a kényeztető élményről a hozzáadott természetes illóolajok és fűszerek gondoskodnak. Vastag műanyag flakon helyett vékony papírba csomagolják, a dizájnos megjelenést pedig egyedi megformálása biztosítja. Előállításához lényegesen kevesebb energia szükséges. Felesleges folyadék híján szállítása és tárolása gazdaságosabb, ráadásul a szappanból kevesebbet is használunk, emiatt pénztárcabarát megoldás.
Szappankészítés otthon
Egyre nagyobb divat hazánkban az otthoni szappankészítés. Receptek keringenek a neten, olvashatunk szappanblogokat, és szappankészítő tanfolyamra is beiratkozhatunk, akár online is. A szappankészítés azonban nem játék: az összetétel kiválasztása és a készítés folyamata is gondos tervezést igényel, a megfelelő óvintézkedések megtétele nagyon fontos. Sokan úgy gondolják, ha egy összetevő természetes eredetű, akkor csak jótékony hatása lehet. Ez azonban nincs így: natúr illóolajok, fűszerek is okozhatnak irritációt, és a különböző összetevők egymásra hatásával is számolni kell.
Szappankészítés lépésről lépésre a galériában!
Melyik az igazi?
Nem minden szappanra igaz azonban mindez. A nagy gyártók termékei általában tartalmaznak szintetikus adalékokat, és a „természetes” vagy „natúr” jelző sem jelent garanciát: ezen kifejezések használata ugyanis nem egységesen szabályozott. Ha nem kémiai kisenciklopédiával járjuk a boltokat, a minősítő szervezetek emblémái segíthetik az eligazodást. Bár különbözően értelmezik, hogy mit tekintenek natúrnak, biónak, bizonyos összetevők mindegyik tanúsítónál tiltólistásak, kritériumrendszerük pedig átlátható. Európában az egyik legelismertebb minősítő a BDIH: logójuk azt jelzi, hogy a termék nem tartalmaz szilikont, paraffint és egyéb kőolajszármazékot, szintetikus színezéket és illatosítókat, továbbá nem tesztelték állatokon. A valóban natúr szappanok között is nagyok a különbségek a felhasznált alapanyagok minősége, eredete, fenntarthatósága szerint. A bioszappanok összetevőinek egy része mindenképp ökológiai gazdálkodásból származik, ezek elvárt aránya azonban minősítőnként változik.
Bár több nagy gyártó is elindult a natúrszappan-vonalon, a legnagyobb népszerűség a kézműves szappanokat övezi, melyek gyártási technológiája eltér. Ezek a szappanok általában túlzsírozással készülnek: a felhasznált olajok egy részét nem szappanosítják el, így ezek olajként megmaradva a kész szappanban ápolják a bőrt. A kézműves szappanok tartalmaznak egy kevés glicerint is, mely hidratáló hatású. Így, bár lúgos pH-júak, ezek a szappanok mégsem szárítják a bőrt: használatuk mellett sokszor testápolóra sincs szükség.
A natúr szappanokon belül az egyik fő irányt az állati eredetű összetevőktől mentes, vegán szappanok képviselik. A választék óriási a felhasznált olajok, illóolajok és gyógynövények szerint. Népszerűek a sheavajas, olívaolajos, levendulás, körömvirágos termékek, de az olyan különleges összetevők használata sem ritka, mint a holt-tengeri iszap. A sószappanok gyulladáscsökkentő, pórusösszehúzó hatásúak: többnyire himalájai só hozzáadásával készülnek, és nem keverendők össze a szappan alakú, bőrradírozásra szánt sótömbökkel. Az extra kényeztetésre vágyókat célozzák a luffaszivacsot magukban rejtő szappanok, melyek nemcsak tisztítják, hanem masszírozzák is a bőrt.
A natúr szappanok másik jelentős csoportja a kecsketejes szappanok. Előállításukkor az olajok lúgosítása során szükséges vízmennyiséget vagy annak egy részét kecsketejre cserélik. Ezek a termékek jótékonyan hatnak a száraz, ekcémás bőrre: a bennük található AHA-sav finoman hámlasztja és megújítja a bőrt, továbbá A-vitamin- és ásványianyag-tartalmuk is magas. Szintén sokféle és különböző olajokból készülhetnek, és további gyógynövényekkel, illóolajokkal gazdagíthatók.
Funkció szerint is választhatunk a kézműves szappanok közül. Léteznek kimondottan arctisztításra szánt termékek, mint amilyen az aktív szenet tartalmazó feketeszappan, de borotválkozásra, masszázsra, intim mosakodásra is terveznek szappanokat. Egyre népszerűbbek a samponszappanok is. Bármilyen szappannal is szemezünk azonban, a bőrtípusunkat mindenképp vegyük figyelembe: érzékeny, száraz bőrre például a magas kókuszzsírtartalmú szappanok nem ajánlottak.
Fertőtlenítésre is kiváló
Számos kutatás bizonyítja, hogy a szappanos kézmosás éppolyan hatékony a kórokozók ellen, mint a fertőtlenítőszeres. A közös használat sem probléma: a szappan felületén esetlegesen megtalálható kórokozók nem kerülnek át a használók bőrére. A szappan ugyanakkor nem tartalmaz olyan, potenciálisan rákkeltő vegyületeket (például triklozánt), melyek a fertőtlenítő mosakodók gyakori összetevői, és a baktériumok rezisztenciájának kialakulásához sem járul hozzá. Aki extra fertőtlenítő erőre vágyik, antibakteriális hatású illóolajokkal, például teafaolajjal, levendulaolajjal gazdagított darabot is választhat.
Fotó: Getty Images
