Az utóbbi évek legnagyobb trendje a pro-aging, vagyis az, hogy az öregedést nem megállítani kell, hanem elfogadni. Sőt szeretni, bármilyenek is vagyunk, bármilyenre formált bennünket az idő és az emlékeink. A diverzitás és inkluzivitás a popkultúra hívószavai lettek, a magazinok címlapján egyre-másra tűnnek fel a különböző életkorú és külsejű modellek. Sőt, manapság olyan, évekre, évtizedekre parkolópályára állított nők tértek vissza a rivaldafénybe, akik jócskán túl vannak a hatvanon. Például Isabella Rossellini színésznő, aki a kilencvenes években a Lancôme márka arca volt, és akivel azért bontottak akkor szerződést, mert 42 évesen túl idősnek tartották ahhoz, hogy a brandet képviselje, majd 2018-ban, amikor 66 éves volt, a márka újra szerződtette. De ott van a 83 évesen minden eddiginél menőbb Jane Fonda vagy a divatmagazin történetet író Judi Dench, aki 85 évesen a legidősebb Vogue címlaplány lett. Andie MacDowell 60 pluszosan újra feltűnt a L’Oréal reklámokban, illetve a ma már 50 év feletti egykori szupermodellek is újból tündökölnek. Üdítő tehát a változatosság az egy vagy két évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest.
Ellentmondásos trendek
Közben viszont, teljesen tudathasadásos módon, az Instagram szabadjára engedte azokat a huszonéves lányokat, akik zsenge koruk ellenére hónapról hónapra másként néznek ki, és nem a sminknek, hanem az orvosi beavatkozásoknak köszönhetően. Jó kérdés persze, hogy az olyan huszonéves szupermodelleknek, mint Bella Hadid vagy Kendall Jenner mi szüksége van ilyenekre (hacsak nem az, hogy pont emiatt lett olyan az arcuk, hogy modellekké válhattak)? Milyen példát mutatnak? Bella Hadidnak 36.9 millió, Kendall Jennernek pedig 145 millió követője van Instagramon. Milyen hatása lesz annak, ha a tinik azt látják, hogy idoljaik arca folyamatosan változik, miközben ők váltig állítják, hogy nem feküdtek plasztikai sebész szikéje alá? A teljesen természetellenes arcokat fogják természetesnek érezni, és majd nem lesznek jók a saját vonásaik? Mielőtt globális önképzavar-járványt vizionálunk, inkább higgyünk a szakembereknek, akik szerint ez is csak egy trend, ami előbb-utóbb lecseng. De azért érdemes kicsit a csodálkozó tekintetek és a kiborg-szerű egyenarcok mögé nézni.
Már nem kell szike, ha más arcot akarunk
Valóban nem feküdtek plasztikai sebészek szikéi alá az előbb említett lányok? Ezt-azt biztosan megcsináltattak magukon, de a legtöbbet feltett kérdésre, ti. arcvonásaik változásának miértjére jó eséllyel tényleg nem a szike a válasz, így végülis nem állítanak valótlant, amikor tagadnak. A non-invazív eljárások esetén ugyanis nincs szükség műtéti feltárásra és az ezzel járó kellemetlenségekre, a kívánt hatást tűszúrásokkal is elérhetjük. Ez pedig már nemcsak a kiváltságosok lehetősége, hiszen az áruk is kedvezőbb, így egyre több embert sarkallnak arra, hogy ezek segítségével változtasson az arcán.
„Van most egy olyan, világszerte jellemző trend, hogy az invazív, vagyis sebészeti beavatkozások száma meredeken csökken, a nem-invazív vagy fél-invazív beavatkozásoké pedig rohamosan nő”
– mondja dr. Pónyai Katinka bőr-, nemigyógyász és kozmetológus szakorvos, a Dermart Buda Magánrendelő vezető orvosa és tulajdonosa. De hogy miért alakul ez így? „A lehetőségek tárháza egyre szélesebb, hogy mihez nyúlunk, milyen beavatkozást választunk. Az emberek pedig tartanak a sebészkéstől, könnyebben rászánják magukat egy non-invazív beavatkozásra. Régebben, például a 80-as években mindenki vágatott, de nem is nagyon volt más lehetőség. Emellett pedig az is jellemző, hogy ideális esetben egyre inkább a természetes végeredményre vágynak a páciensek, ami megint csak a non-invazív beavatkozásoknak kedvez.”
Természetestől a természetellenesig
Az esztétikai orvoslásnak két iránya van: az anti-aging és a beautification. Az első, amikor az öregedési folyamatokat lassítják a kezelésekkel, a másik, amikor megváltoztatják az arc vonásait. „Mind a kettőt lehet jól használni, óvatosan és finoman, illetve mindkettőnél lehetnek túlkapások. Sok függ a pácienstől, főleg, ha van pénze – fejtegeti a szakértő. – Az esztétikai orvoslás egy új szakma, egyre több orvos csinálja. Viszont, ami hihetetlen, és elég veszélyes is, hogy gyakran engedély nélküli kozmetikusok, tetoválók vagy szempillások valamilyen tanfolyam elvégzése után, valódi tudás nélkül például szájat töltenek. Más országban lehet, hogy tölthetnek nem orvos végzettségűek is, de ott erre van megfelelő képzés, itthon viszont nincs. Országonként más a szabályozás, Magyarországon ma ez teljesen illegális.” A kozmetikusoknak hazánkban nincs ellenőrző szerve, ezért lehet az, hogy akár a Facebookon is láthatunk olyan hirdetéseket, amelyekben kozmetikus szájfeltöltést hirdet. A saját egészségünk érdekében ezeknek soha ne dőljünk be, akkor sem, ha olcsóbban hirdetik szolgáltatásaikat, mint az orvosok. Már csak azért sem, mert biztonságos, ellenőrzött töltőanyagokat csak orvosok vásárolhatnak, egy kozmetikus valószínűleg az internetről rendeli be az anyagokat.
„Az ember arcon gyakorlatilag minden vonás megváltoztatható, csak nagyon eltökélten kell csinálni – mondja nevetve dr. Pónyai Katinka. – Itthon még gyerekcipőben jár ez a dolog, és gyakran nem jól használják a páciensek, főleg a nők. A túlplasztikázott arc manapság már mást jelent, mint a korábbi évtizedekben. A túltöltött száj, a túltöltött arc jellemző inkább, ennek már neve is van: rich face, vagyis gazdag arc. Egyfajta státusz-szimbólum jellege is van: ha akinek úgy áll a szemöldöke, akkora a szája, az azt sugallja, hogy egy bizonyos jólétben él.” A kozmetológus szakorvos azonban rávilágított egy igen fontos dologra azzal kapcsolatban, hogy miért lehet a felszívódó fillerekkel is „túlplasztikázott” arcot elérni.
Ha elkezdünk egy esztétikai-beavatkozás sorozatot, el kell fogadnunk, hogy nemcsak a bőrünk öregszik, hanem minden anatómiai réteg öregszik rajtunk: a bőr elkezd vékonyodni, a csontunk felszívódik, a zsírpárnáink átrendeződnek, az izmaink is megnyúlnak, rugalmatlanná válnak. „Ha egyfajta kezeléshez ragaszkodunk, mert az egyszer már bevált, könnyű eltorzítani az arcot. A legegyszerűbb és legtöbbet látott a példa a botox: a botoxszal lefagyasztott, lárvaszerű arc, ami érdekes módon mégsem tűnik fiatalnak, hanem inkább kortalanul öregnek. A másik a túltöltött arc szindróma, amikor a hialuronsav feltöltő funkcióját használják ki és azzal próbálják meg tölteni az arcot, viszont egy idő után nagyon túlzó és látványos lesz a végeredmény, de nem fog tőle fiatalabbnak tűnik az arc.” És el is érkeztünk az Instagram problémához.
„Manapság viszont a szép, természetes sokszor már nem elegendő – mondja Pónyai. – Egyre többen a természetellenest kezdik természetesnek látni, egyértelműen ebbe az irányba megy el a furcsa divatirányzat.
Ma a magyar hírességek között van olyan, aki szerintem konkrétan pszichiátriai eset, testképzavarral. Vannak nők, akik két-három hetente járnak tölteni, manipulálják a képeiket, és amikor az emberek a saját elgyötört arcukkal szembesülnek a tükörben, akkor azt gondolják, ha ők is töltetnek, biztos így fognak kinézni. Nehéz mentálisan elengedni azt, hogy vannak határok. Például bizonyos életkor felett a szemzugtöltés már nem fog rajtunk segíteni. Vagy választunk új technikát, például vágatunk, vagy belenézünk a tükörbe és elfogadjuk, hogy így nézünk ki.”
Mi lesz a bőrrel ennyi év töltés után?
A ma is használt fillerek már a 90-es évek eleje óta piacon vannak, a botox pedig még régebb óta, így tudnánk, ha bármiféle hátránya származna a bőrnek a töltésektől. „Ez alatt a 30 év alatt bebizonyosodott, hogy ez biztonságos töltőanyag, rengeteg klinikai tanulmány, szakkönyv stb. foglalkozik a hatásával, illetve a kései hatásával.” De akkor mégis miért van az, hogy akár a médiában, akár a social médiában gyakran elfuserált arcokat láthatunk? „Nem az anyagban kell keresni a problémát, hanem az emberben. Ha például bármiféle szövődmény van, az nem az anyag miatt van, hanem vagy az orvos technikájában vagy a páciens türelmetlenségében keresendő a magyarázat. A technikaválasztás azt jelenti, hogy az orvos megnézi a problémát, kitalálja, hogy fogja megközelíteni, milyen beavatkozást, azon belül milyen technikát választ az optimális eredmény és biztonság szempontjából. Az anyagválasztás azt jelenti, hogy mást használok, ha mély volument pótlok, mást, ha bőrminőséget javítok vagy szájat, szemzugot töltök.
És ott van a páciensválasztás: ez a legnehezebb, hiszen nem mindenki alkalmas bizonyos kezelésekre. És ez nemcsak mentális alkalmasságot jelent, bár ez jelentős probléma, hiszen sokan a testképzavarukat próbálják ezzel kezelni.
De a páciens bőrének, anatómiájának is meg kell felelni arra, hogy bizonyos beavatkozások szép eredményt hozzanak.”
Rókaszem, az új divat
Ha az ember végigpörgeti a tinik mai kedvenceinek Instagram feedjeit, feltűnik, hogy a legtöbb instacelebnek mostanában igencsak megváltozott a szemformája, szemöldökük pedig már nem lekonyul, hanem szinte egyenesen vagy felfelé áll. Ez az úgynevezett fox-eye, vagyis rókaszem néven futó beavatkozás eredménye, amely már karakterváltoztatásra alkalmas, így a beautification irányzatba tartozik.
Hasonlít ahhoz a felszívódó szálazásáshoz (Fine Thread Contouring, vagyis Felszívódó szálas arcformázás), amit a megereszkedett arc korrigálásra használnak, csak ezzel a szemet és szemöldököt húzzák ki, rókaszerű, egzotikusnak ható tekintetet kreálva. „Ez a fiatalabb generációnak lett kitalálva, erős, vastag szövet kell hozzá, hogy ez az erős szál ne látszódjon át a bőr alatt – magyarázza szakértőnk. – Ez egy pici karmokkal felszerelt felszívódó szál, amit megfelelő vektorokkal kell felfelé húzni, amivel a lefelé konyuló szemöldökből lehet most nagyon divatos felfelé álló szemöldököt kreálni, illetve a szemzugot lehet vele felfelé húzni. De ez már egy túlkapás, mint minden, amivel amikor karaktert akarunk változtatni. Pedig ez a szál jó dolog, hiszen ugyanezt a szálat lehet használni idősödő hölgyek megereszkedett szemöldökének az óvatos megemelésére. Olyan, mint a szájtöltés, az sem arra van kitalálva, amire ma használják sokan, hogy átformálják szájukat egy másik ajakká, hanem arra, hogy a megereszkedett, összeesett szövetű szájat visszahozzuk az eredeti állapotába.”
A szép bőr – mindennek az alapja
Az biztos, hogy mielőtt bármit is meg szeretnénk megváltoztatni az arcunkon, a bőrünk állapotát kell rendbehozni. „Ma már a plasztikai sebészek is hangsúlyozzák a bőrápolás fontosságát, illetve azon az állásponton vannak, hogy a páciensek előbb járjanak kozmetikushoz, próbáljanak ki bőrszépítő kezeléseket, esetleg volumennövelő beavatkozásokat, és csak azután forduljanak plasztikai sebészhez vágatni – mesél dr. Pónyai az új trendről. – Elvégre egy szebb bőrrel sokkal jobb dolgozni. Ha gondoskodunk a bőrünkről, akkor nagyon sokáig ki lehet húzni azt, hogy esetleg plasztikai sebészhez akarjunk fordulni.”
És hogy mely kezelésekkel, beavatkozásokkal tartható fenn legtovább a fiatalos külső?
Dr. Pónyai szerint nincs biztos recept, hiszen sok mindentől függ, kinek melyik megoldás az ideális. „Én próbálok mindig a legkevésbé agresszív kezelésekkel kezdeni és onnan menni tovább. Szeretek a bőr felől indulni: legyen rugalmas, legyen szép fénye, ne legyen pigmentfoltos. Ha ez megvan, akkor esetleg el lehet kezdeni egy minimális töltést, egy kis botoxot. A bőrminőségjavító kezelések nagy kedvenceim, például a Skinbooster: ekkor a hialuronsav-cseppeket a bőr irharétegébe helyezzük el, ahol a kötőszöveti, rugalmas rostok vannak. Ennek van egy mechanikai hatása, de nagyon erős stimuláló hatással is bír az ellustult sejtekre. Egyébként Photoshop kezelésnek is nevezik, mert valahogy élettelibb lesz tőle az arc. Ugyanaz a nő lesz a páciens, ugyanazokkal a vonásokkal és ráncokkal, de valahogy egyöntetűbb, szebb lesz az összhatás utána. Ez a kezelés már 30 éve a piacon van, nem véletlenül kedvelik a páciensek. De a lézeres kezelések is jók, feszesebb lesz tőlük az arc, hiszen a bőrben lévő kollagént és rugalmas rostokat tartalmazó sejtek újra aktivizálódnak és fokozott termelésbe kezdenek.”
Mielőtt orvoshoz fordulunk
Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta is hasonló véleményen, mint dr. Pónyai Katinka. „Szakemberként hiszek abban, hogy az otthoni bőrápolás, a szalonkezelések, illetve szükség szerinti bőrgyógyászati vagy orvos esztétikai beavatkozások egymást segítik és kiegészítik – mondja. – Az egészséges bőrkép fenntartására prevenciós vagy problémamegoldó jelleggel érdemes már egész fiatalon, sőt kiskorban odafigyelni, valahogy úgy, ahogyan a helyes szájápolási higiéné jelentőségét is megtanuljuk. A tudatos bőrápolásra és életmódra való odafigyelés később meghálálja magát.”
Akárcsak egy ház építésénél: ha megvannak az alapok, úgy építkezhetünk tovább: „Az egészséges, egyenletes, tiszta bőrkép elérése mellett/után a következő, amire odafigyelhetünk, az a tudatos „anti-aging” életmód, ennek alapja az ásványi anyagokban, vitaminokban és aminosavakban gazdag egészséges táplálkozás, rendszeres aktivitás (sport) és a pihentető alvás. A bőrünket a mindennapi ápoláson felül (a két lépéses arctisztítás, majd hidratálás, szükség esetén lipidpótlás) aktív hatóanyagokkal is kezelhetjük. Például benzoil-peroxiddal, cinkkel, C-vitaminnal, glikolsavval, szalicilsavval, A-vitamin származékokkal (retinol), peptidekkel. Ezek kiválasztásához már érdemes szakemberhez fordulni.” Ha ez már nem elegendő, még mindig választhatunk otthoni megoldásokat is azelőtt, hogy az esztétikai orvoslás által kínált lehetőségekhez fordulunk. De hogy miket is? „Sokat segíthet, ha például otthoni arcmasszázzsal, arctornával/arcjógával mozgatjuk át az arcizmokat – mondja Szűcs Ági. – Ezáltal tonizáljuk, rugalmasítjuk az izmokat, felélénkül a vérkeringés, amelynek köszönhetően javul az oxigénellátás. Emellett ma már rengeteg kisgép is elérhető a szépségápolási rituálé kiegészítésére, amelyek használatával, ha szakítunk rá időt (akár hetente kétszer, háromszor pár percet) egészségesebb, üdébb bőrképet érhetünk el. Így a szalonkezeléseknél kiléphetünk a különböző tisztításos kezelésekből és főszerepbe kerülhetnek a bőr regenerációs folyamatainak serkentését, a sejtek stimulációját célzó kezelések.” És hogy milyen eszközöket, kezeléseket kedvel leginkább az esztétikai terapeuta?
„Biztonságosan alkalmazhatók a rádiofrekvenciás eszközök a bőr tónusosságának javítására, feszességére, de akár az arc vonalainak a kontúrosabbá tételére is.
A különböző lézeres kezelésekkel gyulladásokat csökkenthetünk, ránctalaníthatjuk, vagy akár egyenletesebb tónusúvá varázsolhatjuk a bőrt, míg a peelingek segítségével a pigmentációt halványíthatjuk, tisztább bőrképet érhetünk el. De ott vannak a mikrotűs kezelések is, amelyekkel lehetőségünk lesz speciális hatóanyag-koktélokat célzottan a bőr mélyebb rétegeibe juttatni, pórusméretet minimalizálni, sőt ránctalanítani. Vannak ultrahangos készülékek a sejtek aktivizálására, anyagcsere folyamatok fokozására, LED-es eszközök gyulladáscsökkentésre, regenerációra vagy kollagénstimuláció céljából. A lehetőségek tárháza kis túlzással végtelen, attól függően, hogy mit szeretnénk elérni.”
(Kiemelt kép: Unsplash)