A középkorban az isteni végítélet volt jelen a közgondolkodásban, később a világháborúk alatt, élhettek meg hasonlót az emberek, majd még később az atom- és hidrogénbombától való rettegés a hidegháború alatt határozta meg a centrum országok közgondolkodását. De a különbésg hatalmas az ökológia- és klímaválság korához képest: azokban az időkben nem merült fel, hogy a természeti környezet is eltűnhet – és ez hatalmas különbség. De vajon ér-e ráterhelni az egyénre a felelősséget?
A megszokott mechanizmusok csak egyre mélyebbre visznek minket a krízisben. De hogyan, milyen technikákkal változtassunk, hiszen nem tudjuk azokkal a technikákkal megoldani a helyzetet, ami a helyzetet magát kialakította.
És vajon az ember természeténél fogva inkább önző vagy inkább közösségi lény? Az adásban ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Kőváry Zoltán pszichológussal, akinek az elmúlt években értek össze a gondolatai a saját, tanult szakmája, a pszichológia és a gyermekkori, ösztönös természetszeretet kapcsán. Fausttól a Black Friday-en át a boldogság alternatíváiig sok témát érintünk. Tartsatok velünk!
Klímaválság, ökopszichológia, klímaszorongás, öko-paralízis? Vajon volt-e már a mostanihoz hasonló helyzetben az emberiség?