Ki az immunrendszere formában tartását, ki a szépséget vagy több energiát vár tőlük – a különféle étrend-kiegészítők töretlen népszerűségnek örvendenek. De vajon tényleg hatékonyak? És vannak-e veszélyeik? Schmidt Judit dietetikussal ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
1. Táplálék-kiegészítőkről vagy étrend-kiegészítőkről érdemesebb beszélni?
Helyesebb étrend-kiegészítőnek nevezni ezeket a készítményeket, hiszen az étrendet, nem a táplálékot teszik teljesebbé. Ha képletesen szeretném kifejezni magam, nem a kenyérbe tömködünk tablettákat, hanem a napi-heti táplálékaink összességéből esetleg hiányzó összetevőket/tápanyagokat pótoljuk. Az étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozás-élettani hatással rendelkező anyagokat.
2. Kinek van szüksége rájuk?
Ha valakinek a szokásosnál nagyobb vagy megváltozott a napi tápanyagszükséglete, amit normál, étrendi úton nem képes fedezni. Ilyen például a várandósság, a szoptatás, a táplálékallergia vagy -intolerancia, a szigorú vegetáriánus, vegán étrend, a versenysport, a nehéz fizikai munka vagy a hosszú távú szellemi megterhelés, esetleg az egyoldalú étkezés.
3. Mire kell figyelnünk az étrend-kiegészítők beszerzése során?
Az uniós csatlakozás óta e készítmények forgalmazása nincs engedélyeztetéshez kötve, a gyártónak pusztán a termék forgalomba helyezését kell bejelentenie. Ezt jelzi a csomagoláson szereplő OGYÉI-szám (korábbi nevén OÉTI-szám). Ez csupán a termék nyilvántartásba vételi sorszáma, nem jelenti azt, hogy a terméket be is vizsgálták. Ha kételyünk támad, érdemes az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) honlapján (https://www.ogyei.gov. hu/etrend_kiegeszitok) érdeklődni az adott termékről, hatóanyagról.
4. Hallgathatunk a reklámokra, vagy csak orvosi utasításra szedjünk ilyesmit?
Az lenne a legjobb, ha kikérnénk az orvosunk (aki megállapítja, milyen az egészségi állapotunk és az ehhez kapcsolódó tápanyagszükségletünk), a dietetikusunk (aki megmondja, hogy az aktuális étrendünkből mi hiányzik, és az hogyan pótolható) vagy a gyógyszerészünk (aki ismeri a készítmények hatóanyagait) véleményét. Minden ember más, így nem biztos, hogy ami bevált a szomszédnak, az nekünk is be fog. Érdemes elolvasni a csomagoláson található útmutatót, hogy elkerüljük az azonos hatóanyag-tartalmú készítmények párhuzamos szedését, és észrevegyük az ellenjavallatokat. Akik rendszeresen gyógyszert szednek (pl. véralvadásgátlót), orvosi kezelés alatt állnak (pl. daganatos betegek, cukor-, vese-, májbetegek), kérjék ki az orvosuk tanácsát.
5. Milyen étrend-kiegészítők a legnépszerűbbek?
Van olyan, amit nyugodtan szedhetünk? A legkeresettebbek a multivitaminok, a D- és a C-vitamin, a kalcium. A D-vitamin rendszeres szedésére néhány évvel ezelőtt még sokkal kevesebben figyeltek, a tudomány mai állása szerint viszont nagyon fontos. Nehéz és nem is etikus olyan kinyilatkoztatást tenni, hogy melyiket szedheti bárki bármilyen mennyiségben úgy, hogy nem lesz tőle baja.
6. Lehetnek mellékhatásaik?
Igen. Ezek egy része az egyéni érzékenységből ered, például valaki allergiás lehet valamely összetevőre, vagy akár a vivőanyagra. De a túlzott mennyiség is okozhat kellemetlen tüneteket. Egyes készítmények együtt alkalmazva nem kívánt kölcsönhatásba léphetnek más étrend-kiegészítők vagy akár gyógyszerek hatóanyagaival.
7. Mit kell tudni a hamisított étrend-kiegészítőkről?
A hamisított étrend-kiegészítők szedése rövid és hosszú távon is kihathat az egészségünkre (pl. a máj, a vese, a szív és az érrendszer károsítása révén). Kizárólag ellenőrzött, biztonságos forrásból, vagyis gyógyszertárból, drogériából vásároljunk étrendkiegészítőt, kerüljük az ismeretlen helyről származó, hazánkban nem forgalmazott, magyar termékismertetőt nem tartalmazó, túlságosan sok jó hatással reklámozott, nem létező orvosok, szakemberek által javasolt termékeket. Legyünk óvatosak akkor is, ha valamely ismert, népszerű terméket nem a megszokott formában és forrásból (pl. külföldről, telefonon vagy olyan internetes oldalon, ahol a gyártó, forgalmazó nem elérhető), más csomagolásban vagy az eredetinél jóval alacsonyabb áron próbálja valaki eladni.
8. Melyik a jobb: egy multivitamin, vagy többféle étrend-kiegészítő egyszerre?
Ezt az egyéni szükséglet, egészségi állapot és az aktuális étrend, életmód határozza meg, ezért is célszerű orvosi, dietetikusi konzultációhoz kötni a választást. Egy tejfehérje-allergiásnak, akinek el kell hagynia a fontos kalciumforrásnak számító tejet és tejtermékeket, szüksége lehet kalciumtartalmú étrend-kiegészítő szedésére. Míg annak, aki például igen kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, és az étrendjét nehezen tudja megfelelően összeállítani, s egy stresszesebb időszakot él meg, hasznos lehet egy multivitamin kapszula.
9. Túl lehet adagolni őket?
A válasz határozott igen. Bár a köztudatban él az a nézet, amely részben igaz is, hogy például a vízoldékony vitaminokból nem lehet túl sokat fogyasztani, hiszen a szervezet a vizelettel megszabadul tőlük, szükségtelen, felesleges és akár ártalmas is lehet, ha hosszú távon a napi ajánlott mennyiséget meghaladó megadózisokat szedünk. Jó esetben csak némi hasmenés, hányinger lesz a következmény, de akár komolyabb probléma, mérgezés is jelentkezhet. Ha egy várandós nő például a zsírban oldódó A-vitamint viszi túlzásba, az a magzatnál okozhat fejlődési rendellenességet.
10. Kijavíthatók-e velük az étrendünk hibái?
Ne várjunk csodát az étrend-kiegészítőktől. Segíthetnek megszüntetni és megelőzni bizonyos tápanyaghiányokat és az azokból eredő egészségügyi problémákat, támogathatják a gyógyulást, lábadozást, az egyes betegségek megelőzését. Azonban, ahogyan a csomagoláson is olvashatjuk, nem helyettesítik a vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étrendet. Jellemzően akkor érhető el nagyobb mértékű és akár látványos javulás a közérzetben és az általános egészségi állapotban, ha valamilyen komolyabb hiány esetén kezdjük el célzottan, kúraszerűen szedni az adott készítményt, nem csak pár napig, hébe-hóba bekapkodva ezt-azt.
Fotó: Getty Images-David Malan
