Az Oscar-díjas Diane Keaton Hollywood egyik legnagyobb ikonja, aki a filmtörténet legfontosabb filmjeiben szerepelt. Ő Annie Hall, a Keresztapa Kay Adams Corleonéja, Woody Allen egyik legfontosabb múzsája. Ezt talán mindenki tudja róla. De van egy sor érdekesség, amit csak a legnagyobb rajongók ismernek a színész-rendező életéből: például, hogy többször is rákos volt, hogy rendez is, hogy Woody Allennen kívül két hollywoodi ikon is a párja volt, vagy éppen azt, hogy miért gyűjti a kalapokat.
Pályája során számos alkalommal formált meg érzékeny, okos és humoros, ugyanakkor excentrikus, szabad szellemű, független gondolkodású nőket, a kritikák elsősorban átváltozóképességét emelik ki. Négyszer jelölték Oscar-díjra, egyszer kapta meg (az Annie Hall-ban nyújtott alakításáért), két Golden Globe-díj tulajdonosa, emellett pedig megkapta a Brit Filmakadémia díját és több életműdíjjal is elismerték.
A kezdetek
Diane Keaton Diane Hall néven született Los Angelesben, 1946. január 5-én. Apja mérnök, anyja félhivatásos fényképész, és korábbi Mrs. Los Angeles (ez egy olyan szépségverseny volt, amelyet háziasszonyok számára hirdettek) volt. Diane ötévesen már a templomi kórus tagja, később szólistája volt. Konzervatív nevelést kapott, de erős egyénisége és különc stílusa nem tűrte a korlátokat. Mindent kitalált, hogy magára vonja a figyelmet, fekete neccharisnyával és fehér ajakrúzzsal botránkoztatta meg szüleit. Kaliforniában tanulta ki a színjátszás elméletét, majd egy kis New York-i színházban a gyakorlatát, ekkor vette fel anyja családnevét, mert a színész céhnek már volt egy Diane Hall nevű tagja.
Pályatársai közül Buster Keaton és Michael Keaton csak névrokona, a Michael Douglas néven született utóbbi azért választotta a Keaton művésznevet, mert tetszett neki Diane.
Arcát reklámokból ismerte meg a széles közönség. Mint színésznő, 1968-ban debütált, amikor beugróként bekerült a Hair című musicalbe a Broadwayn. Nemsokára eljátszhatta Woody Allen Játszd újra, Sam! című darabjának egyik főszerepét, alakításáért a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjra jelölték. Felvevőgép elé 1970-ben állt először a Lovers and Other Strangers című filmben, ami után néhány kevésbé fontos alkotás következett. 1972-ben a Woody Allen által rendezett Játszd újra, Sam! filmváltozatában is szerepelt, kettejük között a színfalak mögött románc szövődött. Még abban az évben jött az igazi filmes kiugrás: Francis Ford Coppola A Keresztapa című mozija, amelyben Michael Corleone második feleségét, Kay Adams Corleonét játszotta (ahogyan a trilógia többi darabjában is), és amellyel be is írta magát Hollywood történetébe.
Egy divatikon születése
1977-ben előbb a Nappalok és éjszakák című drámában cáfolt rá az őt komikaként elkönyvelőkre, majd ugyanabban az évben Woody Allennel leforgatta az Annie Hallt: a pár nyíltan önéletrajzi ihletésű filmje keserédes, lélekmelengető vígjáték, a cím a színésznőre utal: a Hall eredeti neve, az Annie pedig a beceneve. Sokak szerint ebben nyújtotta élete legnagyobb alakítását, ráadásul a filmben viselt ruháival és frizurájával divatot teremtett – azóta is divatikon, egy ideje például kalapokat gyűjt, amelyeket roppant szórakoztató Instagramján gyakran meg is mutat. A színésznő egyébként imádja ezt a social média platformot és egyszer azt is bevallotta, hogy nemcsak olvas kommenteket, de válaszol is rájuk. De hogy honnan a kalapok iránti vonzalom? „Mindig is szerettem a kalapokat – mondta egy interjúban. – Mert olyan jól keretezik a fejet. De egyébként szerintem senki más nem gondolja rajtam kívül, hogy a kalapok annyira nagyszerűek lennének. És persze az is jó bennük, hogy megvédenek a naptól” – mondta a színésznő, aki többször is bőrrákkal küzdött, először egész fiatalon, mindössze 21 évesen. Azóta is a napvédelem és a bőrgyógyászati szűrések szószólója, aki minden lehetséges fórumon emlékeztet arra is, hogy mindig használjunk naptejet.
Az Oscar-díjjal jött siker nyomán a legnagyobbak közé emelkedett Keaton a következő két évben csak két filmet vállalt el, ezeket is Woody Allen rendezésében: a Belső terek bergmani lélektani dráma, a Manhattan pedig az Annie Hall-téma variációja. Útjaik ezután a szakmában és a magánéletben is szétváltak, jóllehet később is többször, összesen nyolc filmben dolgoztak együtt. Allen helyébe mindkét téren Warren Beatty (15-szörös Oscar-díj jelölt színész, rendező, Shirley MacLaine bátyja) lépett, akinek Vörösök című filmjében egy újságírónőt alakított, és 1981-ben ismét Oscarra jelölték. 1987-ben újra Woody Allennel dolgozott A rádió aranykorában, majd a Baby Boom című filmben alakított egy menedzsert, akinek életét az változtatja meg, hogy „örököl” egy gyereket. Szerepelt A Keresztapa harmadik, az Örömapa mindkét részében és az Elvált feleségek klubja című vígjátékban, a fajsúlyosabb Marvin szobájáért 1996-ban újra Oscar-díjra jelölték.
Woody Allen és Warren Beatty után összejött Al Pacinóval, akivel se veled, se nélküled kapcsolatban volt és akivel a Keresztapa harmadik részének forgatása után szakítottak végleg.
És hogy mit mondott Keaton Al Pacinóról 2004-ben? „Al a legszórakoztatóbb ember volt. Számomra neki van a leggyönyörűbb arca. Warren bámulatos volt, nagyon csinos, de Al arca, wow, valami elképesztő.”
Diane Keaton és Al Pacino A Keresztapa II-ben (Fotó: FilmPublicityArchive/United Archives, Getty Images)
Hamarosan új filmben láthatjuk
Az Egyesült Államokban megvolt már a bemutatója a Szerelmek, esküvők és egyéb kataszrófák című vígjátéknak, és talán már itthon sem kell sokáig várnunk, hogy megnézhessük. Dennis Dugan filmjében több szálon fut a történet, a szereplők életkortól függetlenül mind a tökéletes, tündérmesébe illő befejezést keresik, de mindannyiuknak rá kell döbbennie, hogy a szerelem ugyan csodálatos, de közben bonyolult és kacifántos dolog. A filmben Keaton egy vak nőt (Sara) alakít, aki a Jeremy Irons által megformált roppant nehéz jellemű, legendás étkeztetővel, Lawrence Philipsszel kezd randizni.
12 filmet rendezett
Keaton a kamera másik oldalán először 1986-ban próbálta ki magát, amikor megrendezte a Mennyország című dokumentumfilmet.
Később ő rendezte a Twin Peaks című nagysikerű tévésorozat egyik epizódját és több zenei videót is.
1995-ben készítette első egész estés játékfilmjét, az Álmok hősei című filmdrámát, 2000-ben a parádés szereposztású Női vonalak munkálatait irányította. Játszott Allen Rejtélyes manhattani haláleset című alkotásában, hangját adta a Nicsak, ki beszél most! című filmhez, és több animációs alkotáshoz. Közel a hatvanhoz elbűvölő asszonyként csavarta el Jack Nicholson fejét a Minden végzet nehéz című romantikus drámában, alakításáért negyedszer jelölték Oscarra. Az utóbbi másfél évtizedben romantikus vígjátékot (Kőkemény család; Férjhez mész, mert azt mondtam, Ébredj velünk; A nagy nap, Szerelem a végzetem, Káosz karácsonyra, Hampstead) és filmdrámát (Egy drága társ, Ruth és Alex) egyaránt forgatott. Nagy sikerrel szórakoztatott a négy hatvanas éveit taposó barátnőről szóló vígjátékban (Könyvklub), majd a Pompon klubban egy nyugdíjas otthon lakójaként egy idősekből álló pomponcsapat tagjaként komédiázott önfeledten. Legutóbbi munkáját Szerelmek, esküvők és egyéb katasztrófák címmel tavaly fejezte be, és szerepet vállalt olyan népszerű sorozatban is, mint Az ifjú pápa.
Az 50-es éveiben lett édesanya
Több kollégája volt társa a magánéletben, de soha nem ment férjhez, ötvenévesen örökbe fogadta lányát, az akkor egyéves Dextert, 5 évvel később pedig fiát, az akkor szintén egyéves Duke-ot. És hogy miként vélekedik Keaton a házasságról?
„Nem gondolom, hogy csak azért, mert nem mentem férjhez, az életem bármennyivel is kevesebbet érne. Ez az öreg cselédmítosz kukába való”
– nyilatkozta egyszer. A színészet és a rendezés mellett érdekli a fotózás és díszlettervezés. Önéletrajzi könyve 2012-ben magyarul is megjelent. Woody Allen egyszer így jellemezte: „A való életben Keaton hisz Istenben. De abban is hisz, hogy a rádió azért működik, mert kis emberkék vannak benne.” A színésznő maga 2017-ben az Amerikai Filmintézet életműdíjának átvételekor így nyilatkozott: „Számomra ez az esküvőm, amely sohasem volt és a nyugdíjazási bulim, melyet soha nem akartam.”
(Forrás: MTI, Wikipedia)
