Szuper helyzetben vagyunk, hiszen személyre szabottan választhatunk arckrémet – minden bőrtípus és probléma kezelésére készítmények sokasága sorakozik a drogériák polcain. De talán nincs közöttünk olyan, akit ne ért volna már csalódás amiatt, hogy nem a megfelelő krémet vásárolta meg. Fodor-Kassai Mónika írása.

A kozmetikumok nem mindig olyanok, amilyennek elképzeljük őket, és előfordul, hogy csak később, a használat során derül erre fény. Ha már kiadtuk rá a pénzt, és nem azt nyújtja, amit vártunk tőle, az elég bosszantó – különösen, ha drága termékről van szó. Gyakran azért nyúlunk mellé, mert bár nagyon ígéretesek a krémek összetevői, nem a bőrtípusunknak megfelelőt választjuk. Az is előfordulhat, hogy a bőrünk érzékenységgel reagál a krémre, azaz allergia lép fel. Nem ritka, hogy a készítmény elnevezésében bio előtag, illetve a tégelyen natúr vagy növényi jelző szerepel, valójában mégsem természetes krém kerül a kosarunkba. Sőt, az is előfordulhat, hogy a jó marketing mögött nincsenek kellő mennyiségű vagy minőségű hatóanyagok, azaz a krém a várakozásokkal szemben nem megfelelő. Mit tehetünk ezeknek a csapdáknak az elkerülése érdekében? Legyünk felkészültek! Összegyűjtöttük mindazokat az információkat, amelyek segítenek eligazodni a szépség világának dzsungelében.

Fejtsük meg az INCI-listát!

Csak nagyon kevés termékről derül ki egyből, milyen és mennyi hatóanyagot tartalmaz. Leginkább az úgynevezett clean-clinical termékekre jellemző (amelyek kevés, de nagy koncentrációjú összetevőkből állnak), hogy a címke büszkén hirdeti a legfőbb hatóanyagok százalékos arányát. Bár 1997 óta a gyártók kötelesek felsorolni az összes összetevőt, azt azonban nem kötelező feltüntetni, melyikből mennyi van a készítményben.

A dobozon vagy a tégely hátulján olvasható összetétel az úgynevezett INCI-lista (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). Azokat az összetevőket, amelyekből több mint 1%-ot tartalmaz a készítmény, csökkenő sorrendben kell feltüntetni, az 1% alatti mennyiségek a lista végén tetszőleges sorrendben találhatók. A kozmetikumok többségénél az első helyen a víz áll, amelyből egy hidratálókrém legalább 40%-ot, egy tusfürdő vagy sampon akár 90%-ot tartalmaz (vannak vízmentes kozmetikumok is, például az arcolajok, tisztítótömbök). Ha az összetételben elsők közt szerepelnek ásványi olajok, mint a petrolatum vagy a paraffinum liquidum (mineral oil), vagy szilikon is van benne, akkor nem exkluzív és nem természetes összetételű termékről van szó. Hasznos mankót jelenthetnek a gyakran használt tartósítószerek, mint a phenoxyetanol és a benzylalcohol, amelyek maximum 1%-os koncentrációban szerepelhetnek a krémben. Ami a listán mögöttük áll, maximum 1%-ban van jelen a termékben. Tehát ha a sorrendben utánuk találjuk az értékes növényi olajakat (például a mandulaolajat: Prunus Amygdalus Dulcis, vagy a rózsaolajat: Rosa Rubiginosa Seed), akkor ezek valószínűleg csak marketingszempontból kerültek a termékbe, sok hatást nem fognak gyakorolni a bőrünkre.

Kritikus összetevők

Bár nincs egyetértés az engedélyezett kozmetikai összetevők káros mivoltát illetően, azért az alábbi vegyi anyagokat nem árt elkerülni, mivel vagy nincsen semmilyen előnyük a bőrre nézve, vagy nagyobb kárt okoznak a környezetben, mint amennyi hasznot jelentenek a bőr számára. Vannak köztük olyanok is, amelyeknek még nem ismerjük a hosszú távú hatását.

• Szilikonok (filmképzők): többnyire –one vagy –ane végződésről ismerhetjük fel (pl. Dimethicone, Polysiloxane), károsítják a környezetet, nem szívódnak fel a bőrben, csak filmet képeznek a felszínén.
• Ásványi olajok (filmképzők): nem szívódnak fel a bőrben, komedogének (mitesszerképzők), károsítják a környezetet. Ezeken a neveken szerepelnek: Mineral Oil, Petrolatum, Paraffinum Liquidum, Paraffinum Subliquidum, Cera Microcristallina, Microcrystalline Wax, Ozokerit, Ceresin, Vaseline.
• PEG-ek (tenzid, vízmegkötő, emulgeátor): PEG-gel kezdődnek vagy –eth-ra végződnek (pl. Sodium Laureth Sulfate), nem szívódnak fel a bőrben, erősen szárító hatásúak.
• Szulfátok (tenzid): a sulfate megnevezésű vegyületek erősen zsírtalanítanak, szárítanak, irritálják a bőrt.
• Parabén (tartósítószer): a paraben megnevezésű vegyületek ösztrogénhez hasonló hatást fejtenek ki, a zsírszövetben raktározódhatnak.
• Methylisothiazolinone (tartósítószer): a MI, MIT rövidítéssel szereplő összetevők erős allergének.
• Illatanyagok: bőrirritációt okozhatnak, allergének.
• Festékanyagok: ezeket a vegyületeket CI-vel és számmal jelölik, és nem fejtenek ki hatást a bőrre (pl. CI 77742 Manganese Violet). Azonban előfordulhat, hogy az egészségügyi értékhatárt el nem érő mennyiségben rákkeltő aminokat tartalmazó azofestékanyagokat tartalmaz a kozmetikum, amelyeket nehéz felismerni a hasonló jelölés miatt (pl. CI 60724 Disperse Violet, CI 19140 Tartazin).
• Alkohol: sejtkárosító, bőrirritációt okoz, szárító hatású. Kivételt képeznek a zsíralkoholok, mint a Cetyl Alcohol vagy a Stearyl Alcohol.
• Alumínium: gyulladást, viszketést és lerakódásokat idézhet elő.

A leghatékonyabb bőrápolók

Az, hogy milyen hatékony a krém, elsősorban az összetevők minőségétől és mennyiségétől függ. Fontos, hogy felismerjük bőrünk igényeit és ezekhez keressük a megfelelő hatóanyagokat. Ha nem vagyunk teljesen biztosak a bőrtípusunkat, illetve bőrünk igényeit illetően, kérjük kozmetikus vagy szépségtanácsadó segítségét. Nézzük, melyek a leghatékonyabb bőrápoló hatóanyagok:

• Hialuronsav: Sodium Hyaluronate, természetes vízmegkötő, feltölti a finom ráncokat, növeli a bőr rugalmasságát.
• PGA: Gamma-Polyglutamic Acid, a jelenleg ismert leghatékonyabb vízmegkötő, feltölti a ráncokat, növeli a bőr rugalmasságát.
• Ceramidok: Ceramide 1–9, a bőr védőgátját erősítik, megakadályozzák a nedvességvesztést, regenerálnak.
• A-vitamin (Retinol): Retinyl Acetate, Retinyl Palmitate, Retinyl Propionate, serkenti a sejtmegújulást, enyhíti a ráncokat, regenerál.
• Növekedési faktorok (Growth Factor): EGF, FGF, HGF, TGF-ßI, Interleukin 10, 13, 15 – javítják a bőr állapotát, elősegítik a sejtregenerációt, serkentik a kollagéntermelést, regenerálnak.
• C-vitamin (aszkorbinsav): Ascorbic Acid, Ascorbyl Phosphate, Ascorbyl Palmitate, Ascorbyl Stearate, serkenti a kollagéntermelést, véd a szabadgyököktől (antioxidáns), folthalványító, pórusösszehúzó.
• B3-vitamin (Niacinamide): nyugtató, gyulladáscsökkentő, rugalmasító hatású, erősíti a bőr védőgátját.
• AHA-savak (Alpha Hydroxy Acids): Glycolic Acid, Malic Acid, Citric Acid, Lactic Acid, Tartaric Acid, sejtmegújító, hámlasztó, regeneráló, folthalványító, aknéellenes, ránctalanító hatásúak.
• BHA-savak (Beta Hydroxy Acids): Salicylic Acid, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, regeneráló, folthalványító, aknéellenes, ránctalanító hatásúak. Liposzómák: „kapszulázott” hatóanyagok, növelik az összetevők hatékonyságát, mélyen a bőrbe juttatva azokat.
• Urea: természetes vízmegkötő, elősegíti a sejtmegújulást, sebgyógyító, bőrkisimító hatású.

A leggyakoribb allergének

Elméletben a kozmetikumok bármelyik összetevője kiválthat allergiát. Becslések szerint a kontaktallergia a népesség 15–20%-a esetében fordul elő. Minél inkább károsodott a bőr (például agresszív tisztítás következtében), annál nagyobb a valószínűsége az allergiás reakciónak. Egy ilyen reakció jelei lehetnek a bőrpír, a hámlás, a viszketés, az égés vagy a hólyagképződés. Amennyiben ilyet tapasztalunk, érdemes bőrgyógyásszal allergiatesztet végeztetni, hogy kiderítsük, pontosan mi okozta, hiszen csak így tudjuk elkerülni az anyaggal való újbóli érintkezést.

A leggyakoribb kozmetikai allergének a következők: perubalzsam (illatanyag), lanolin, propolisz, bergamottolaj (illatanyag), árnika, kamilla, körömvirág, varázsmogyoró (hamamelisz), nikkel-szulfát (festék), timsó (tartósítószer), kobalt-klorid (festék).
Különösen gyakoriak az allergiás reakciók az emulgeátorokkal, festék- és illatanyagokkal (a természetes illóolajokat is beleértve), valamint a tartósítószerekkel szemben.

Melyik jobb: A természetes vagy a hagyományos? 

Ezt a kérdést nem lehet egyértelműen megválaszolni, mivel mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. A natúrkozmetikumok a természetes eredetű anyagok komplexitásán alapulnak. Egyetlen növényi összetevő számos különféle nyomelemet, aminosavat, vitamint, olajsavat, enzimet vagy akár fitohormont is tartalmazhat. Ennek a komplexitásnak köszönhető a sokoldalú hatékonyság. A hagyományos kozmetikumokra ennek éppen az ellenkezője jellemző: kevés, de célzott hatóanyagot vetnek be egy adott probléma kezelése érdekében, nagyobb koncentrációban. Ez teszi lehetővé a célzott hatékonyságot, a látványos eredményeket. A szintetikus anyagok előnye, hogy stabilabbak, tartósabbak a természeteseknél. A hagyományos kozmetikumokban továbbá olyan molekulaméretet vagy szállítórendszereket tudnak alkalmazni, amelyek mélyebbre viszik a hatóanyagot a bőrben. Viszont a minősített biokozmetikumokban található összetevők tisztaságában, magas minőségében biztosak lehetünk. Válasszuk akár a natúrkozmetikumokat, akár a hagyományos krémeket, a fő szempont a minőség, a márka által nyújtott garanciák, a termékről hozzáférhető teszteredmények. Olvassunk utána és mérlegeljünk, mielőtt egy újabb tégely kerülne a fürdőszobapolcunkra. És ezentúl – így, hogy már kiigazodunk az INCI-listán – fordítsunk egy kis időt és energiát az összetétel elemzésére.

Fotó: Getty Images