A kényszeres gyűjtögetőknél gyakrabban fordul elő elhízás, kardiovaszkuláris probléma és cukorbetegség, mint az átlag embereknél – állapította meg egy új pszichológiai kutatás. Ráadásul azok, akik a kényszerbetegség ebben a formájában szenvednek, kevésbé hajlamosak orvosi segítséget kérni. Csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a betegség már súlyos tünetekkel jár.
Bizonyított összefüggések
A kutatást a Floridai Egyetem pszichiátercsapata végezte, Sarah Nutleya pszichiáter vezetésével, és az eredményeket a Journal of Psychaitric Research című szaklapban publikálták. A kutatás folyamán több mint 20 000 embert kérdeztek ki. A felmérés önkéntes válaszadáson alapult: a 20 000-nél is több felhalmozásra hajlamos megkérdezett közül a kutatók 2616-nál állapították meg a kényszeres gyűjtögetés pszichés zavarának meglétét. Őket vizsgálták aztán tovább, hogy felmérjék az egészségi állapotukat. A válaszok alapján az derült ki, hogy a klinikai esetnek számító gyűjtögetők között jóval több a nő mint a férfi, és hogy gyakoribb náluk az elhízás. A pszichés zavarral küzdők átlagban közel nyolc kilóval voltak nehezebbek az átlagnál. Emellett gyakrabban szenvednek krónikus fájdalomban, alvási apnoeban, szívbetegségben és a koleszterinszintjük is magasabb az átlagnál.
„Mivel a kényszeres viselkedésformák – ez esetben a gyűjtögetés – a hátterében is különféle okok állhatnak, nehéz megmondani, hogy mi vezet mihez – mondta Sarah Nutleya kutatásvezető. –
Az összefüggés, a kapcsolat bizonyított, ám nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kényszerbetegség vezet a többi egészségügyi problémához, vagy fordítva.
Hiszen a rossz egészségi állapot akadályozhatja az illetőt a mindennapos tevékenységek elvégzésben, amelynek következménye lehet a felhalmozás, gyűjtögetés. Ugyanakkor a felhalmozó életmód bizonyítottan mozgásszegény is, és ezek az emberek az élet egyéb területén is nehezebben funkcionálnak, hajlamosak önmaguk elhanyagolására, ami súlyosbítja a problémákat.”
Az már korábban bebizonyosodott, hogy a patologikus halmozók körében gyakoribb az asztma illetve más légzőszervi betegség – ez esetben egyértelmű kapcsolat mutatkozott a lakótérben felgyülemlő por és a megbetegedések között.
A járvány súlyosbította a problémát
A szakértők úgy látják, a kijárási korlátozások súlyosbították a kényszeres gyűjtögetők helyzetét, illetve növelték is a pszichés zavar előfordulásának gyakoriságát is. A Daily Mail cikke szerint Nagy-Britanniában 1,2 millióan élnek ezzel a betegséggel és a helyzet egyre csak romlik. Legalábbis ezt mutatja az online és telefonos segélykérő vonalakat felkeresők számának drasztikus növekedése.
A kényszeres felhalmozás hátterében általában feldolgozatlan stressz, veszteség vagy trauma áll, és a járványhelyzet alatt bőven kijutott az embereknek mindháromból.
Érdekességképp: nem a kényszeres gyűjtögetők voltak azok, akik nagy készleteket halmoztak fel toalettpapírból vagy konzervekből. Akik ebben a zavarban szenvednek, érzelmi és nem gyakorlati okokból gyűjtögetnek. Egyszerűen nehezükre esik bármitől is megválni. A kényszeres gyűjtögetést ugyanúgy egyéni terápiával kezelik, mint más kényszerbetegségeket, de a támogatói csoportok is sokat segíthetnek. Súlyosabb esetekben a kényszeres-rögeszmés betegségekre alkalmazott antidepresszánsok szedése is indokolt. Természetesen ez a zavar nagy terhet ró a beteggel egy háztartásban élőkre is, ám az ő támogatásuk nélkül sokkal nehezebb a gyógyulás.
(Kiemelt kép: Unsplash)
