Sunniva Sorby és Hilde Fålun Strøm voltak az első nők, akik egy egész telet töltöttek, vagyis átteleltek az Északi-sarkvidéken egyedül, férfiak nélkül. Idén másodszor próbálják meg ugyanezt, de nem öncélúan: az Északi-sarkvidéken töltött időt egyrészt arra használják, hogy tudományos kutatásokat végezzenek, másrészt a klímaváltozás problémájára is szeretnék így felhívni a figyelmet, írja a Ms. magazin.
A kanadai Sunniva Sorby és a norvég Hilde Fålun Strøm kifejezetten spártai körülmények között élnek a sarkvidéken, egy egykor prémvadászok által használt menedéken, elektromos áram és folyóvíz nélkül. Teljes izolációban vannak, egymáson kívül nem találkoznak senkivel, a legközelebbi emberek lakta hely 140 kilométerre van a menedékházuktól.
Hearts in the Ice -5 min Project Trailer for Arctic Citizen Science Expedition from Sunniva Sorby on Vimeo.
Sorby és Strøm az úgynevezett citizen science gyakorlói, vagyis olyan civil kutatók, akik nem hivatásos tudósok, de érdeklődő laikusként mégis részt vesznek, és eredményeikkel segítik a tudományos munkát. „Itt volt az ideje, hogy átírjuk a történelmet, hogy szakítsunk a hagyományokkal, és megmutassuk és megosszuk, hogy erősek, hozzáértőek, találékonyak és sikeresek vagyunk férfiak nélkül is” – mondta a zord körülmények között eltöltött telekről Sorby.
Sorby és Strøm először 2019 októberében érkeztek meg a Bamsebunak nevezett távoli menedékházba, amely a Spitzbergák egyik szigetén található. Első alkalommal egy évet töltöttek itt, ebből kilencven napot teljes sötétségben.
(A Spitzbergák a Jeges-tengeren található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között.) Ezalatt az egy év alatt számos kutatást folytattak a klímaváltozással kapcsolatban, többek között a fitoplanktont (a fitoplankton szervezetek a vízi, elsősorban az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői, emellett fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában) és az aurora borealist, vagyis a sarki fényt tanulmányozva. Az általuk gyűjtött adatokat többek között a British Columbia Institute of Technology, a Scripps Institution of Oceanography és a NASA is felhasználja a kutatásaiban.
Az expedíció egyébként csak egy része Hearts In The Ice (HITI) nevű projektjüknek, amit még 2017-ben kezdtek el. A projekt célja, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás hatásaira a sarkkörökön túl és globális párbeszédet kezdeményezzenek a problémáról. Sorby elmondta, hogy mint két olyan nő, akik évtizedeket töltöttek azzal, hogy kutassák az Északi-sarkvidéket, úgy érzik, hogy hozzá tudnak járulni a klímaváltozás megértéséhez, és egyúttal tesztelhetik képességeik és készségeink határait azzal, hogy áttelelnek ilyen nehéz körülmények között.
Borge Damsgard, az ENSZ Nemzetközi Iskolájának igazgatója, Sorbyék egyik szakmai partne pedig hozzáteszi, hogy Hearts In The Ice sokkal több annál, mint hogy két bátor nőnek sikerül átvészelnie a telet az Északi-sarkon. Szerinte ez a projekt egyben egy modell is arra, hogy miképpen tudnak a tudósok, az ipari szereplők, a felfedezők, a művészek és más civil szereplők találkozni és a sarki éghajlatváltozásra koncentrálva közösen dolgozni.
A nőket a koronavírus-járvány kitörése új helyzet elé állította, hiszen éppen akkor fordult ki a sarkaiból a világ, amikor ők az első telüket töltötték teljes izolációban. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy a pandémia nem változtat a további terveiken, és a 2020-2021-es télre is visszatértek Bamsebuba. „A válsággal együtt jár a változás lehetősége” – mondja Sunniva Sorby, aki szerint a járvány egy hatalmas stoptábla az emberiség számára.
„Mi van, ha ez a válság és az ebből eredő káosz és bizonytalanság lehetőséget teremt arra, hogy a Föld fellélegezzen? Ha ez egy előrelépés lehet mindannyiunk számára? Az ilyen változások persze kollektív erőfeszítéseket igényelnek, de ez a helyzet figyelmeztetés, hogy másként használjuk fel a világ erőforrásait, másként bánjunk egymással és önmagunkkal.“
Januárban megjelenik első könyvük, Hearts in the Ice: The Adventures of the First Two Women to Overwinter in the High Arctic of Svalbard címmel, és nemsokára elkészül az a dokumentumfilm is, ami az első, 2019-2020-as telüket mutatja be.