Ha tökélyre fejlesztetted már az esti relaxáló meleg vizes kádfürdőzést, felfedezted a benne rejlő rejlő összes lehetőséget, és úgy érzed, szintet lépnél, próbálkozz a jeges zuhannyal. A hideg fürdőzés, amely több A-listás sztár és sportoló napirendjében is szerepel, nem mai találmány – már az ókori egyiptomiak is használták különféle tünetek enyhítésére. Köztudott, hogy az északi népek előszeretettel mártóznak meg a hóban vagy a jeges vízben szaunázás után, de a Sebastian Kneipp által a 19. században kifejlesztett és a mai napig alkalmazott vízkúrákban is fontos szerepe van a hideg víznek. Mindezek ellenére, nem sok tudományos kutatás született a hideg fürdőzés, a hideg zuhanyok élettani hatásairól. A módszert alkalmazók tapasztalatai alapján azonban bizonyos tünetekre, problémákra pozitív hatással van a rendszeres hideg fürdőzés, és a meglévő kutatások is alátámasztanak ezek közül néhányat.
Pozitív tapasztalatok
A beszámolók szerint a rendszeres hideg fürdők javítják a vérkeringést, csökkentik a gyulladást, erősítik az immunrendszert, energikusabbá tesznek, javítják az alvás minőségét és pozitív hatással vannak a depresszióban szenvedőkre is. A módszer elkötelezett hívői szerint azonban még ennél is többet tud a jeges víz: Wim Hof extrémsportoló szerint – aki saját módszert dolgozott ki a hideg terápia alkalmazására – a szervezet öngyógyító folyamatait indítja be olyan mértékben, hogy nem leszünk betegek és jóval tovább élünk majd tőle. De lássuk, mit tudunk a hideg fürdő pozitív hatásairól.
Segíti az izmok regenerálódását sportolás után
A jeges fürdő egyik kutatásokkal alátámasztott jótékony hatása a rendszeresen sportolók számára lehet igen hasznos. A jeges merülés ugyanis bizonyítottan csökkenti az izomláz mértékét és gyorsítja az izmok regenerálódást azáltal, hogy leveszi a gyulladást. A hidegtől ugyanis összehúzódnak az erek, kevesebb vér áramlik a hideggel kezelt területre, ettől pedig lehúzódnak a duzzanatok és a kevésbé tud begyulladni az izom.
Az idegvégződések is lezsibbadnak, ezért azonnali fájdalomcsillapítóként is alkalmazható.
A hidegterápia ennél is extrémebb formáját, a krioszaunát nagy fájdalommal járó gyulladásos mozgásszervi betegségeknél, sportsérüléseknél és bizonyos gerincproblémáknál is sikeresen alkalmazzák.
Enyhíti a depressziós tüneteket
Egy 2007-es kutatás kimutatta, hogy a hideg zuhany emelte a kutatásban résztvevő alanyok béta-endorfin szintjét és csökkentette a depressziós tüneteket. Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy a kutatásban résztvevő alanyok nem rendelkeztek elég tünettel ahhoz, hogy orvosilag megállapítható lett volna náluk a depresszió fennállása. Azt viszont igazolta a felmérés – és a sokéves megfigyelések, tapasztalatok is ezt támasztják alá –, hogy a hangulatunkra általánosságban véve is jó hatással van a pár perces hideg vizes kádfürdő vagy zuhany. Nem csak a kedvünk lesz jobb tőle, de energikusabbnak, aktívabbnak, tettre készebbnek is érezzük magunkat utána.
Serkenti az immunrendszert
A holland Radboud Egyetem a Wim Hof által kidolgozott módszer gyakorlóin végzett felmérése vizsgálta, hogy a légzőgyakorlatokból, hidegterápiából és meditációból felépülő módszer valóban képes-e az immunrendszer erősítésére. A kutatásban résztvevők közül azok, akik rendszeresen részesültek hidegterápiában, erősebb immunválaszt és sokkal kevesebb tünetet produkáltak, amikor kapcsolatba kerültek kórokozókkal, mint a kontrollcsoport résztvevői.
Felgyorsítja az anyagcserét, ezáltal elősegítheti a fogyást
A kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres, nagyjából 4-5 percig tartó hideg vizes (15°C vagy annál alacsonyabb) fürdő vagy zuhany felgyorsítja az anyagcserét. Ezek a kutatások azonban nem elég kiterjedtek és alaposak ahhoz, hogy teljes biztonsággal ki lehessen jelenteni, hogy a módszer megkönnyíti a fogyást. Egy 2012-es teszt eredményei viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a jeges, hideg fürdő rendszeres alkalmazása akár 80%-kal is felgyorsíthatja az anyagcserét. A gyorsabb anyagcsere – tudatos táplálkozás mellett – pedig minden bizonnyal elősegíti a fogyást is.
A módszerről egyvalamit talán teljes bizonyossággal kijelenthetünk: nagy akaraterő kell hozzá, minden egyes alkalom egy-egy újabb kihívás, amikor legyőzzük önmagunkat, épp ezért minden egyes alkalom hatalmas sikerélményt jelent.
Már ettől is emelkedettebb lesz a hangulatunk és valószínűleg az élet többi területén is segít összeszedettebbnek, fókuszáltabbnak lennünk. Hideg fürdőzéssel az akaraterő garantáltan fejleszthető, a többi pozitív hatás pedig csak hab a tortán!
Kockázatok
A jeges vízben fürdőzés jótékony hatásai mellett kockázatokkal is járhat. Ezekről a kockázatokról dr. Varga-Fekete Tímea-Zita belgyógyászt kérdeztük. „A jeges fürdők sokként érintik a szervezetet és a sokkhatás eredményeképpen a bőr és izomerek szűkülnek – magyarázza a doktornő – A szívnek nehezebbé válik az összeszűkült végtagereken keresztül vért pumpálni, ezért szaporábban kezd verni, a vérnyomás emelkedik, hogy biztosítsa a létfontosságú szervek működését. A fokozott, emelkedett szívfrekvencia pedig bizonyos esetekben szívritmuszavarba mehet át. Az egyik olyan eset, amikor ez a veszélyessé válhat, a hosszú QT szindróma fennállása. Ez egy olyan genetikai rendellenesség, amely az ingerület átvezetését befolyásolja a szívizomban – normál állapotban nem okoz problémát, nem is tud róla az egyén, viszont a szív szaporább összehúzódásai esetében lerövidül az ingerátvezetés időtartama és malignus szívritmuszavarba válthat át, ami szívmegálláshoz, hirtelen szívhalálhoz vezethet.
Ugyanakkor a koszorúerek szűkülését is kiválthatja a jeges vízben való fürdőzés. Tehát semmiképpen nem javallt azoknak, akik koszorúér-betegségben szenvednek, akik nemrég estek át egy szívinfarktuson, vagy éppen agyi vérkeringési zavarral küzdenek. Ezen túl vannak olyan esetek is, ahol ismert, meglevő koszorúér-betegségről nem tudunk, mégis szívinfarktushoz, vagy akár hirtelen szívhalálhoz vezethet edzetlen személyek hirtelen jeges vízbe mártózása, pontosan a hideg által indukált koszorúér-szűkület, vagyis érgörcs fellépte miatt.
Lényeges tehát a fokozatosság, az előzetes edzés, érdemes és ajánlott a szervezetet lépésekben felkészíteni a hideg által kiváltott sokkreakcióra.
A légzésszám is növekszik, szaporábbá és felületesebbé válik a hideg hatására, ez ismét komplikációkkal, veszélyekkel járhat krónikus tüdőbetegeknél, asztmásoknál, hiszen légzési elégtelenséget, asztmás rohamot indukálhat.
Nem utolsósorban – ismét főként az edzetlenség hiánya miatt – a túl hosszú ideig hidegnek kitett szervezet kihűl. Az erek összeszűkülése következtében a különböző szövetek nem jutnak megfelelő mennyiségű vérhez, így oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Ez leghamarabb a bőr alsóbb rétegeit érinti, majd a szövetek mélyen az izomban is elhalnak. Ilyenkor már nem érzi az ember a végtagjait a vízben. Ha tovább marad a hidegnek kitéve a szervezet, az emésztőrendszer is sérül, majd az agyi keringés lassul, végül pedig a szív is feladja a harcot. Emiatt első néhány alkalommal csak megmártózni ajánlott a jeges vízben, majd néhány másodperccel fokozatosan, bizonyos mértékig növelhető a fagyos vízben töltött idő.”
(Kiemelt kép: Getty Images)