A 120 éves magyar filmet ünneplő programsorozat nyitányaként a Nemzeti Filmintézet idén is megrendezi a Magyar Film Napját – április 30-án, a jeles nap 120. évfordulóján, amikor bemutatták Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotását, A tánczot. Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar mozgóképből egyébként csak fotók maradtak fenn.
A jubileumi év fókuszában a magyar filmtörténet
A magyar filmtörténet 120 éve alatt készült filmek több mint harmada – köztük az első filmalkotásunk, A táncz – ma is elveszettnek számít, vagy kallódik. Éppen ezért 2021-ben a Nemzeti Filmintézet Nemzetközi Mozgóképes Hungarica Kutatási Programot indít a magyar és magyar vonatkozású filmtörténeti örökség felkutatására, hozzáférhetővé tételére és lehetőség szerinti hazahozatalára.
„Az utolsó órákban járunk, hogy a filmtörténet első 120 éve alatt készült, és a világban még kallódó magyar alkotásokat és mozgóképes értékeinket felfedezzük, megmentsük és elérhetővé tegyük a ma és az utókor számára.
A gyűjteményi digitalizáció, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum aktív szerepvállalása a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségében és az online tér olyan feltételeket biztosít a filmek felkutatására és azonosítására, amelyekről évtizedekkel ezelőtt nem is álmodhattunk” – mondta Ráduly György, az NFI Filmarchívum igazgatója.
Júliusban a Ludwig Múzeumban Nagylátószög címmel az NFI együttműködésével nagyszabású filmtörténeti kiállítás nyílik, amely élményszerűen tárja fel a magyar film hihetetlenül gazdag és fordulatos történetét a kezdetektől napjainkig. Bemutatja a film születésének izgalmas időszakát, a gyártás- és mozitörténet korszakait, egyedülálló tárgyi emlékeit. Megemlékezik a nagy nemzetközi sikerekről, a külföldön alkotó világhírű művészekről és hatásukról a világ filmművészetére. A tárlatot gazdag kísérőprogram egészíti ki. A mozgóképkultúra átfogó népszerűsítése jegyében lesznek vetítések a Ludwig Múzeumban, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, a kapolcsi Művészetek Völgyében, filmklubokban és szabadtéren országszerte. A Nemzeti Filmintézet a jubileumi év alkalmából 12 részes ismeretterjesztő filmsorozatot is készít A magyar film kalandos története címmel. Az év során a Filmarchívum könyvtárának 120 különlegességét is megismerheti a közönség a Facebookon, majd ezekről bővebb cikkek készülnek a 120 éves a magyar film honlapjára.
A táncz, ami elégett, majd elveszett
De miről is szólt ez a műalkotás, és hogyan semmisült meg kétszer is? A film nem önálló műként jött létre, hanem az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációja volt 1901-ben – olvasható a Nemzeti Filmarchívum oldalán. Az 1899-ben alakult Uránia előadásait ugyanis kezdetben vetített diaképekkel, majd külföldről vásárolt mozgóképekkel szemléltették. 1901-ben határozta el Pekár Gyula író, hogy a tánc történetét az ókortól a 20. századig bemutató előadását saját felvételekkel illusztrálja, ezért mozgóképeket rendelt az Uránia fényképészétől és technikusától, Zsitkovszky Bélától.
A TÁNCZ c. film plakátja © NFI Filmarchívum
Zsitkovszky egy vetítőgépet kamerává alakított át, azzal készítette az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. Szereplői a kor kiemelkedő színészei, többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Hegedűs Gyula és az Operaház balerinái voltak. Huszonnégy darab 1-2 perces ún. „kinematogramot” készített, a szalagok laborálása közben azonban egy villanykörte szétrobbant, lángba borította az Uránia laboratóriumát és megsemmisített minden addig elkészült munkát, méghozzá a bemutató előtt alig egy hónappal. Az Uránia vezetősége ekkor felhívást intézett közönségéhez, hogy ne hagyják veszendőbe az első magyar film ügyét. A közadakozásnak és a közreműködők áldozatkészségének köszönhetően sikerült újra elkészíteni a felvételeket, és az előadást a tervezett időpontban, 1901. április 30-án mégis megtarthatták. A táncokat Cesare Smeraldi, az operaház balettmestere tanította be a színészeknek és táncosoknak. Az előadás zenéjét Kern Aurél állította össze, a színház zenekarát Neszmélyi Izsó karnagy vezényelte. A Pekár személyes felolvasásával együtt körülbelül kétórás előadás az Urániában 136 alkalommal került színre, majd vidékre és külföldre is eljutott. Az első magyar mozgóképek azonban, úgy tűnik, mégis örökre elvesztek, csak a film állófotói, néhány plakát és Pekár Gyula könyv alakban is megjelent előadása maradt fenn.
(Kiemelt kép: A TÁNCZ c. filmből © NFI Filmarchívum)
