Wendy Holden: Túlélőnek születtünk – Auschwitz gyermekei (Maxim)
A kötet három anya csodával határos, ám egymástól független történetét meséli el. Azt, hogy Auschwitzba érve hogyan sikerült elrejteniük dr. Josef Mengele, a halál angyala elől várandósságukat; a koncentrációs táborban éhezve, szomjazva és keményen dolgozva hogyan voltak képesek egy kis életet a szívük alatt hordani; és hogyan élték túl a 17 napos vonatutat, amelynek végén a mauthauseni haláltáborban találták magukat. Priska, Rachel és Anka iszonyú körülmények között adtak életet gyerekeiknek.
Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza (21. Század)
„Vidám ember lett belőlem, tudod, mindannak ellenére, ami velünk történt” – így kezdi 126 oldalas levelét Marceline Loridan-Ives, amelyet képzeletben a haláltáborban meggyilkolt édesapjának címzett. A francia kamaszlányt és apját 1944 tavaszán deportálták Auschwitzba és Birkenauba. Szétválasztásuk után a férfinak sikerült egy üzenetet eljuttatni Marceline-hez, amely erőt adott neki a borzalmak elviseléséhez, és élve jött ki a hullákkal teli vagonból. Felnőttként írta meg szívszaggató válaszát apja levelére.
Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás – Egy túlélő naplója a haláltáborból (Athenaeum)
Az egyetlen memoár, amely teljes egészében Auschwitzban íródott és a legelső Auschwitz-beszámolók egyike. Írója Eddy de Wind, a holland orvos, akit feleségével, Friedellel együtt vagoníroztak Auschwitzba. A férfi az orvosi barakkokban végzett alantas munkát, majd amikor a nácik elkezdték kiüríteni a tábort, elrejtőzött, keresett egy jegyzetfüzetet, és az ott maradt betegek ápolása közepette elkezdte leírni mindazt, amiről beszélni is nehéz.
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló (Animus)
A szerelem mindent elsöprő erejét bizonyítja ez a regény, amely a szlovák Ludwig (Lale) Sokolov történetén alapszik. A fiatal zsidó férfit 1942 árpilisában deportálták Auschwitz-Birkenauba, ahol miután kiderült, hogy több nyelven is beszél, ő lett a Tätowierer (a tetováló német megfelelője), feladata pedig a tömegével érkező új rabok megjelölése volt. Lale annak a lánynak, akinek a bőrébe a 34902-es számot véste, megfogadta, hogy túléli a kocentrációs tábort, és ha szabadok lesznek, feleségül veszi.
Viola Stern Fisher – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány (Animus)
Viola Stern Fischer, aki Stern Rózsa Ibolya néven született, Veronika H. Tóth újságírónak mesélte el auschwitzi emlékeit, amelyek évtizedekkel a második világháború után is elevenen éltek benne. A szlovákiai magyar lány kiválasztott volt, ám ez a haláltáborban nemhogy előnyt, sokkal inkább hátrányt jelentett: dr. Josef Mengele kísérleteit kellett elszenvednie és túlélnie. A lágerkórházban látott és tapasztalt borzalmak ellenére soha nem veszítette el a reményt, és elég bátor volt megkísérelni a szökést is.
Zsolt Ágnes: Éva lányom (21. Század)
Heyman Évát a magyar Anne Franknak is szokták nevezni, hiszen sok párhuzamot lehet vonni a két kislány között. Mindketten zsidó családba születtek, és kamaszok voltak, amikor kitört a háború. Mindketten naplót vezettek, ám egyikük sem önszántából hagyta abba az írást. A 13 éves Évát 1944-ben hurcolták előbb a nagyváradi gettóba, majd Auschwitzba, ahol azonnal gázkamrába küldték. Titkos naplóját anyja találta meg, aki miután könyv formában kiadta azt, mély depresszióba zuhant, és öngyilkos lett.
Edith Eva Eger: A döntés (Libri)
Itthon sikerkönyv, Amerikában New York Times bestseller lett nem sokkal a megjelenése után. A döntés egyszerre holokauszt könyv és önsegítő kiadvány, a magyar származású Edith Eva Eger ugyanis nemcsak arról ír, miket élt át a nácik haláltáborában, hanem azt is, hogyan szabadult meg félelmeitől és dühétől, hogyan sikerült megküzdenie a gyásszal (szüleit Mengele küldte gázkamrába), és hogy jutott végül arra a döntésre, hogy megbocsát fogva tartóinak. Edith ma klinikai pszichológusként praktizál Kaliforniában, és azt próbálja bebizonyítani, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy boldogok és szabadok leszünk.
