Már a járvány első hulláma alatt bekerült az angolszász szókincsbe a „maskne”, a maszk és az akné összevonásából, és sajnos ma már nekünk sem hangzik idegenül. De ha a kifejezéssel nem is találkoztunk még, azt minden bizonnyal egyre többen tapasztaljuk, hogy arcbőrünk nem örül a hosszas maszkviselésnek. A téli időszak amúgy is gyakran jár együtt a bőr kiszáradásával és a bőr barrier funkciójának gyengülésével, amelyet a maszk – készüljön bármilyen anyagból – csak súlyosbítani fog.
Mi történik a maszk alatt?
Maszkviselés közben a bőr folyamatos stresszhelyzetben van, hiszen állandó fizikai súrlódásnak van kitéve. Könnyebben eltömődnek a pórusok, megragadnak a szennyeződések, a bőr nem szellőzik megfelelően. Ehhez adódik a járványhelyzet miatt sokunknál jelentkező érzelmi, lelki stressz, ezek együttesen gyorsan felborítják a bőr kényes egyensúlyát, különböző kellemetlen tüneteket produkálva. (A stressz bőrünkre gyakorolt hatásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.) A maszk alatt állandóan párás a levegő, emellett szétterülnek a bőrön a légzőrendszerünkben található baktériumok és mikroorganizmusok. A melegebb levegő és a pára pedig kiváló táptalaja a baktériumoknak, amelyek így felborítják a mikrobiom egyensúlyát.
A maszkviselés következtében jellemzően azok a tüneteink fognak felerősödni, amelyekre a leginkább hajlamosak vagyunk. A száraz foltok, mitesszerek vagy pattanások mellett azonban olyan betegségek is fellángolhatnak, mint a seborrheás dermatitisz, a súlyosabb ekcéma, rozácea vagy a pikkelysömör. Ez utóbbiak esetében mindenképp forduljunk bőrgyógyászhoz, ne próbáljuk házilag orvosolni őket, mert könnyen előfordulhat, hogy csak súlyosbítunk a helyzeten.
Hogyan védekezzünk az enyhébb tünetek ellen?
Ha rendszeresen és viszonylag hosszú ideig viseljük a védőmaszkot, három fontos szempontot kell figyelembe vennünk: a megfelelő tisztítást, a megfelelő hidratálást és a regenerálást – ezek nélkülözhetetlenek a bőr barrier funkciójának megóvásához.
Tisztítás
Ha hazaértünk és levetettük végre a maszkot, mossunk arcot gyengéd, szappanmentes arctisztítóval. Ha bírja a bőrünk, arcmosás után heti két-három alkalommal felvihetünk rá egy enyhébb AHA hámlasztót. Ha ettől „ideges” lesz a bőrünk, távolítsuk el inkább mechanikailag az elhalt hámsejteket: a Foreo arctisztító keféi vagy a természetes konjac szivacs remekül megfelelnek erre a célra.
Hidratálás és regenerálás
Ha nagyon érzékeny a bőrünk, válasszunk egy könnyű, olajmentes hidratálót, amely nem komedogén (nem tömíti el a pórusokat) és lehetőleg hipoallergén is (nincsenek benne allergizáló összetevők). Emellett nekem a kiszáradás ellen bevált az is, hogy a hidratáló fölé vékony rétegben felviszek egy regeneráló, vízmegkötő krémet, amely glicerint vagy panthenolt tartalmaz. A felbukkanó pattanásokat helyileg kezelem, kén vagy szalicilsav tartalmú célzott ápolókkal.
Gondoskodjunk a maszkunkról is!
Többször belefuthattunk abba a mémbe a közösségi oldalakon, miszerint sokan hónapokig elvannak ugyanazzal az egyszer használatos maszkkal. Az eldobható maszkokat pedig az előírásoknak megfelelő időközönként cserélni kell. A textilmaszkokat rendszeresen mossuk – lehetőleg hipoallergén mosószerrel, öblítő nélkül. Sokat tehetünk a bőrünkért (is), ha jól választunk maszkot: nem jó, ha túlzottan belenyomódik az arcunkba, ahogyan az sem, ha nagyon laza, könnyen elmozdul és így állandóan súrolja az arcot, orrnyerget. A jó maszk megfelelően illeszkedik, viselése kényelmes, le- és felvétele könnyű. Az ajánlások szerint legalább négy óránként 15 perces „maszkszünetet” kell tartani, ha ezt sűrűbben is megtehetjük, csináljuk!
(Kiemelt illusztráció: Getty Images)
Szeretnéd megtudni, milyen edzésforma illik hozzád? Töltsd ki tesztünket és nyerj!