Ahogy mi változunk az évek során, úgy formálódik velünk az immunrendszerünk is. Sok mindent megtesz értünk, általa küzdjük le a fertőzéseket, betegségeket, észrevétlenül dolgozik a háttérben. De hogyan érhetjük el, hogy jól működjön? 

Folyamatosan keressük, kutatjuk a praktikákat, mit tehetünk a védelmi rendszerünk egészségéért. Kipróbáljuk a legújabb vitaminkomplexeket, -italokat, vagy olyan élelmiszereket választunk, amelyek csomagolásán csábítóan hangzanak a megannyi hozzáadott nyomelemek és vitaminok. Ettől pedig meg is nyugszunk, hiszen minden tőlünk telhetőt megtettünk a saját és szeretteink egészségéért. A szakemberek pedig folyamatosan bővítik ismereteiket és kutatják láthatatlan pajzsunk működését.

„Az immunrendszer ott van a határfelületeken és a kiemelt helyeken, a csontvelőben, a lépben, a nyirokcsomóban, a csecsemőmirigyben, ahol az immunsejtek összetömörülnek, és innen kiindulva járják át a szervezetünket, és mennek oda, ahol épp szükség van rájuk. Az immunrendszer egyrészt felismeri a sejtjeinket, a fehérjéket, azokat a mikrobákat, baktériumokat pedig, amelyek velünk együtt élnek, sajátjaként kezeli. A bőrünk felszínén, valamint a gyomor- és bélrendszerünkben lakik sokfajta baktérium, számuk nagyságrendileg körülbelül tízszer több, mint amennyi sejtből mi magunk felépülünk. Ezekkel a baktériumokkal szemben az immunrendszernek nem szabad semmifajta immunreakciót adnia. Tulajdonképpen ezt hívjuk toleranciának, mely egy protektív, védő válasz, és az elpusztult, elhalt sejtek kitisztításában is közreműködik. Ebben az esetben, illetve ha a szervezetet kívülről megtámadja például egy fertőzés, kémiai anyag vagy molekula, akkor az immunrendszer védelmet nyújt. Ugyanakkor a belső ellenséget is kordában tartja, meggátolja a daganatképződést és a daganatos sejteket elpusztítja” – magyarázza dr. Sütő Gábor, a Pécsi Tudományegyetem II. számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum orvosszakmai vezetője.

Az első hónapok jelentősége

Az immunrendszerünk életkoronként más-más kihívásokkal áll szemben. Másra van szüksége egy rendszeresen sportoló kamasz fiú szervezetének, mint egy középkorú, ülőmunkát végző hölgynek vagy egy csecsemőnek. De azt talán kevesen tudjuk, hogy az immunitásunkat az édesanyáinknak is köszönhetjük.
„Már az anyaméhen belül elindul az immunrendszer fejlődése, hiszen amit az anya megeszik, megiszik, az az anya vérébe bekerül, majd a magzathoz. A magzatvízen keresztül környezeti antigének jutnak be a magzat bélrendszerébe, ami már befolyásolja immunrendszerének fejlődését. A kismama táplálkozása ezért döntő fontosságú. A túlzott kalóriamegemelést és a koplalást kerülve mindig kiegyensúlyozott táplálkozást javaslok a kismamáknak, megfelelő fehérjebevitellel, sok zöldséggel és gyümölccsel. Bizonyos gyógyszerek szedése problémát okozhat a magzat fejlődésé-ben, ezért érdemes orvosunkkal konzultálni – teszi hozzá dr. Sütő Gábor. – A hüvelyi úton szülés is nagyban támogatja a csecsemő immunrendszerét, mivel a kitolás szakaszában a baba bőrén a hüvelyflórából származó tejsavbaktériumok és más baktériumok jelennek meg, amelyek később a baba gyomor- és bélrendszerébe költöznek be. Az anyatej szintén létfontosságú az immunrendszer fejlődése szempontjából, mivel a benne található anyai védekezőfehérjék adják a védelmet a csecsemő számára.”

A gyerek és az immunrendszer is tanul

„6-7 éves korig az immunrendszer komoly tanulási folyamaton megy keresztül, melyhez elengedhetetlenek a fertőzésekkel való találkozások – folytatja a szakember. – A túlzottan steril, baktériumoktól mentes körülmények nem tesznek jót a kisgyermekeknek, mivel gyulladásos bélbetegség kialakulására vagy autoimmun és allergiás jelenségekre hajlamosítanak. A gyerekkori allergia (pl. mogyoró, tejfehérje, kazein) sem ritka, ezt az immunrendszer érésével a serdülőkor környékére kinőhetik a gyerekek, esetleg évekkel később újra előbukkanhat. Jó, ha tudjuk, hogy a felnőttkorban hirtelen megjelenő allergiák valójában gyermekkorban alakulnak ki, azok csupán perzisztáltak, vagyis megmaradtak, és újra tüneteket okoznak.”
Dr. Sütő Gábor óvatosságra int az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatban mind gyermek-, mind felnőttkorban. Véleménye szerint ugyan az immunrendszert nem befolyásolják az antibiotikumok, de a bélflórát, a mikrobiomot kiirthatják és megváltoztathatják, melynek pótlása nem egyszerű. A probiotikumok eddig még kevés pozitív eredménnyel tudtak segíteni, ezért a szakember inkább a természetes forrásokat ajánlja, például a natúr kefirt, joghurtot.
„Gyerekkorban gyakoriak lehetnek a magas lázzal és elesettséggel járó betegségek is, de ezek általában 72 óra múlva lecsengenek, és nem is jelentenek különösebben problémát. Ha viszont egész évben gyakoriak elsősorban a légúti fertőzések és/vagy a hasmenés, fejlődési elmaradás jelentkezik, akkor immunhiányra is gondolni kell. Az immunrendszer fejlődése 13-14 éves kor körül záródik le igazán, majd a lányok a menstruációs ciklusuk beindulásától a menopauzáig a fogamzóképes nők betegségeivel számolhatnak. A fogamzásgátlók egyébként biztonsággal alkalmazhatók, mivel az ösztrogéntartalmuk alacsony” – magyarázza a professzor.

Mire van szüksége a szervezetünknek?

Táplálékkiegészítők százai közül válogathatunk drogériákban és gyógyszertárakban. Sokszor jelenthet dilemmát, vajon melyik a leghatásosabb a téli időszakban vagy egy vírusos hasmenés után nekünk, felnőtteknek.
„Vitaminpótlásra a vitaminhiányos állapotokban van szükség, de tudnunk kell, hogy a vitamin önmagában nem gyógyít, és az immunrendszert stimulálni nem nagyon lehet egyik életkorban sem. Az időszakos vitaminpótlásnak vagyok a híve, és nem a folyamatos táplálékkiegészítő-szedésnek, bár a fölösleges vitaminok gyorsan kiürülnek a vizelettel. Inkább ajánlom a környezetünkben elérhető zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, a változatos táplálkozást és a kiegyensúlyozott étrendet. A fejlett országokban ritkán fenyegetnek bennünket olyan vitaminhiányos betegségek, mint például a skorbut (C-vitamin-hiány) vagy a beriberi (B1-vitamin-hiány), hacsak nem súlyos táplálkozási rendellenesség áll fönn, ahogyan például az alkoholfüggőknél ismert – mondja dr. Sütő Gábor. – A D-vitamin pótlását javasolhatjuk ősztől tavaszig, amikor a napfényes órák száma alacsony, tavasszal pedig érdemes a nyomelemraktárunkat feltölteni, mivel a legutóbbi kutatások kimutatták, a növények vitaminhiányosakká váltak a talaj mezőgazdasági kizsigerelése miatt, így kevesebb rezet, krómot, kobaltot, mangánt, cinket tartalmaznak. A cinket külön megemlítem, mert a felső légúti fertőzéseknél rövidíti a hurutos időszakot, külsőleg pedig a krónikus sebek, fekélyek gyógyításában, immunhiányos állapotokban is segít.”

Ellenségünk a stressz

Bizonyára megfigyeltük, hogy egy megterhelő időszakban, amikor egymás után érnek bennünket a rossz hírek, a munkahelyünkön, párkapcsolatunkban tornyosulnak a problémáink, akkor könnyebben megbetegszünk és ágynak esünk. „A tartós emocionális stressz és a lelki megterhelés, mint pl. hozzátartozónk elvesztése vagy a túlzásba vitt munka, a kevés pihenőidő és a kimerültség gátolja az immunrendszerünk működését. A mesterséges fényben, különösen a monitorokból áradó kék fényben töltött hosszú órák is átprogramozzák az alvás-ébrenléti ciklust, ami a stresszrendszert tudja aktiválni. Megfelelő mennyiségű és pihentető alvással, kevesebb számítógép előtt eltöltött idővel és rendszeres mozgással sokat tehetünk az immunrendszerünkért. Mindez önmagában nem stimulálja az immunrendszert, viszont visszaáll életünkben a normál ritmus, amire szüksége van a szervezetünknek, hogy felvegye a harcot a fertőzésekkel szemben – ismerteti a professzor. – Az egészséges felnőttek immunrendszerre irányuló szűrővizsgálata nem indokolt, ellenben konkrét betegség esetén vérvételi és rutin laborvizsgálati eredményekből kiindulva fel lehet térképezni az okokat.”

Erősítsd a védőrendszered! 

9 alapszabály
Répási Eszter dietetikus szerint ha betartunk pár alapszabályt, akkor sokat segíthetünk szervezetünk védőrendszerének.

1. Elsősorban figyeljünk oda a rendszeres étkezésre, vásároljunk be, főzzünk otthon! Már egész pici kortól elengedhetetlen a szülői minta és példamutatás a táplálkozási szokások területén, mert összességében ez is meghatározza, hogy a gyermek milyen immunrendszerrel veszi majd az akadályokat. Jusson eszünkbe, hogy később nehezebb pótolni a hiányokat.
2. A kismamák étrendje különösen fontos. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy már a babavállalás megfogalmazódásától kezdve formálódik egy gyermek immunállapota, ugyanis a kismama táplálkozása nagyban befolyásolja a csecsemő immunrendszerét.
3. Minden életkorban kulcsfontosságú a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök mellett a jó minőségű tejtermékek fogyasztása, hogy az immunrendszer megfelelően tudjon fejlődni.
4. Ügyeljünk D-vitamin-raktárunkra, mert a kevesebb napfényen és szabadban eltöltött idő miatt mennyisége csökkenhet.
5. Étrend-kiegészítő alkalmazása akkor célszerű, ha kiegyensúlyozott, optimális, vegyes étrendet követünk, és azt szeretnénk kiegészíteni vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Például egy iskolát kezdő gyermek esetében, amikor felborul a napi ritmus, és rövid időn belül kell alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, indokolt lehet az alkalmazásuk. Mindenképpen olyat válasszunk, amely az adott korcsoportnak készült. 
6. Serdülő lányok körében a divatdiéták, az extrém mértékű sport vagy az anorexia és bulimia különböző megjelenései megnövelhetik vagy hátráltathatják az anyagok felszívódását és bevitelét. Ilyen esetekben például vashiány és menstruációs zavar is felléphet. 
7. Kerüljük az öndiagnózis felállítását, mert a helytelenül követett étrend immunhiányos és fehérjehiányos állapotot okozhat. Érdemes szakemberrel beszélni, mielőtt tudatosan változtatnánk az étkezési szokásainkon.
8. Felnőttkorban gyakoribbakká válhatnak a bélrendszeri betegségek a fokozott stressz megjelenése miatt, mely hatással van a bélflóra állapotán keresztül az immunrendszerre. Mindez felszívódási problémákat okozhat, ilyenkor a táplálékkiegészítők és a vitaminok sem tudnak megfelelően hasznosulni. Fontos az orvosi kivizsgálás visszatérő panaszok esetén.
9. Az optimális étrend bevezetése után hagyjunk időt a szervezetünknek az alkalmazkodáshoz. 

Az aktív életmód pozitív hatásai

60 év fölött gyakoribbakká válhatnak az anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség, a vérnyomásproblémák, az érelmeszesedés, a fertőzések, és sajnos a demencia, a daganatos megbetegedések is.
„80 év körül már 20-27%-kal nagyobb az esélye a daganatok kialakulásának, mivel a szervezet immunválasza teljesen megváltozik – mondja dr. Sütő Gábor. – Ebben az életkorban különösen fontosak az emberi kapcsolataink, a családdal és a barátokkal eltöltött idő. A szellemi aktivitás, mint például az olvasás, a hobbik egészségvédő hatása pedig az immunrendszer jobb működését is támogatja. Gyulladásos betegeket vizsgáltak, és azt találták, hogy a rendszeres kardiosportolás 30-40%-kal csökkenti a gyógyuláshoz szükséges szteroidigényt. Ugyanígy kimutatták, hogy edzés mellett nemcsak az idősek fizikai teljesítőképessége és koordinációja fejlődik, még a kognitív teszteken is jobb eredményt érnek el, és a memóriájuk, problémamegoldó képességük, mentális idegrendszeri működésük is javul. Összességében a fertőzésekre való fogékonyságuk is csökken. Emellett számolnunk kell az élet természetes velejáróival is, mint például a menopauza, mely nagy törést jelenthet a nők életében, és immunrendszerükben is. Ilyenkor a csontvesztés felgyorsul, vagy egy esetleges Sjögren-szindróma (ez egy autoimmun betegség) részeként pedig gyakori lehet a nyálkahártya-szárazság, a szem-, száj-, hüvelyszárazság. A nők megközelítik a férfiakat szív- és érrendszeri betegségekben (szívinfarktus, stroke) is. Ilyenkor a természetes és/vagy mesterséges hormonpótlás mellett a mozgás megtartását tartom fontosnak. A rendszeres fizikai aktivitással (heti három alkalommal egy-másfél órás kardiojellegű mozgással), az alvás-ébrenlét helyreállításával és a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes táplálkozással rengeteget lehet tenni immunrendszerünkért.”

Hasznos weboldalak

• A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége honlapján a kiegyensúlyozott táplálkozásról és nátha esetén az immunrendszert támogató táplálkozásról is szerezhetünk ajánlásokat. mdosz.hu
• Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján tájékozódhatunk az étrend-kiegészítők alkalmazásával kapcsolatban. ogyei.gov.hu

Fotó: Getty Images