Bár a 2020 tavaszán beköszöntő bizonytalanságot nyáron egy kis fellélegzés követte, a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonló a tavalyihoz azokon a hazai munkahelyeken, ahol a járványhelyzet miatt különleges intézkedések – távolságtartás, távmunka – bevezetésére került sor. Munkáltatók és munkavállalók egyaránt kezdenek besokallni, sokan érzik úgy, elég az elszigetelődésből, a home office-ból. A WHO egyébként már október elején arra figyelmeztetett, hogy Európán eluralkodott a pandémiás fáradtság. A fogalom arra utal, hogy az emberek többsége belefáradt az egészbe, elegük lett az óvintézkedések betartásából, pedig továbbra is tekintettel kell lennünk ezekre.
„Amióta a vírus megjelent Európában, az állampolgárok óriási áldozatokat hoztak a járvány megfékezéséért. Rendkívül nagy árat fizettünk érte, mindannyian kimerültünk, függetlenül arról, hol élünk vagy mivel foglalkozunk. Ilyen körülmények között természetes, hogy apátia, demotiváltság jellemzi a hangulatunkat. Bár a pandémiás fáradtságot különböző módokon lehet mérni és az országonként változó, becsléseink szerint az emberek 60 százalékánál már tapasztalható – mondta akkor Hans Henri Kluge, a WHO regionális irodájának az igazgatója.

A munkahelyekre is lecsap

Vannak emberek, akiket jobban megvisel a bezártság, a korlátozott utazási lehetőségek, és a korábban megszokott élete rendje, mint másokat. Ők azok, akik nehezebben adaptálódnak az új körülményekhez, nem kedvelik a változásokat, így nagyobb mértékben sújthatja őket a pandémiás fáradtság is, amelyet már egy egész tünetegyüttesre is használnak. De hogyan csapódik le a pandémiás fáradtság a munkahelyünkön? Dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértő és szociálpszichológus így vélekedik erről: „Legyen szó munkavállalókról, vezetőkről vagy teljes szervezetekről, elmondható, hogy más mentális és lelki állapotban talált minket ez a helyzet, mint az első felvonás. A tartalékok sokaknál kimerültek, és nagyon változó, ki mennyire tudja jól kezelni az aktuális eseményeket. Eluralkodhat a demotiváltság, a dekoncentráltság, megszaporodhatnak a hangosabb szóváltások, az indokolatlanul indulatos megnyilvánulások is a munkatársak között. Szintén a kimerültségről árulkodik, ha a munkavállalók ignorálják a feladataikat, átadják magukat a tehetetlen passzivitásnak” – vázolja a helyzetet a szekember.

A bizonytalanságot önmagában is rosszul kezeli az agy, de a negatív hírek, az információdömping tovább fokozza az egyéni fáradtságot.

Ahogyan a munkatársak érzik magukat, az akár online, akár offline gyorsan tovább terjedhet és megsokszorozódhat: ez pedig szervezeti szinten jelentkező frusztrációhoz vezethet. Amennyiben a vezető is kimerült, az szintén intenzíven visszahathat a csapatra, különösen akkor, ha a korábban megszokott módokon nincs lehetőség a közösségi töltekezésre.

Beszéljünk róla!

A probléma felismerése még kevés. „Ahogy minden nehéz helyzetben segít, ha a vezető, a csapat beszél a problémáról, úgy igaz ez most is. A hangsúlyt a közös kihívásokra, a közös erőfeszítésekre ajánlott helyezni. Emellett érdemes a fókuszt a nehézségek ellenére elért eredményeken tartani, ezzel is aláhúzva a csapat együttműködésében rejlő erőt.

Otthonról dolgozva is érdemes egy-egy kávészünetet tartani, ami közben a kollégákkal beszélgethetünk, akárcsak a valóságban. (Fotó: Getty Images)

A rendszeres elismerés, a visszajelzés minden körülmények között nélkülözhetetlen, azonban vezetőként ne csak négyszemközt gyakoroljuk ezt, hanem csapatszinten is, kiemelve azokat a kapcsolódásokat, amelyek előrelendítik a közös munkát, és megtestesítik az összetartozás érzését – a fizikai távolságokat is áthidalva” – teszi hozzá dr. Szvetelszky Zsuzsa. Fontos volna továbbá, hogy a munkáltató platformot biztosítson arra, hogy a munkavállalók megvitassák, hogyan is érzik magukat, és milyen megoldásokat mozgósítanak a testi-szellemi-mentális raktáraik feltöltésére. Simon-Göröcs Lili, a Professio.hu HR igazgatója ezt tanácsolja a vezetőknek: „Kommunikáljunk rendszeresen a kollégákkal, és biztosítsunk olyan ventillációs csatornákat számukra, ahol egymással és velünk is megoszthatják problémáikat! A home office-ban dolgozó kollégáknak hagyjunk minden nap rövid kötetlen beszélgetésekre is időt az online megbeszélések során, és sokat segít a szorongó kollégáknak az is, ha a vezetőség időről-időre megosztja, éppen mi történik, és nem hagyja bizonytalanságban őrlődni a munkavállalókat”.

A törődés mindig megtérül

Hogy melyik szervezetben pontosan mi válik be, az függ a munkavállalók, a vezető és a közösség hogylététől is. Az viszont fontos, hogy a vezetők ne próbáljanak pszichológusként viselkedni, rájuk más szempontból van szükség. „Kis- és középvállalatokra jellemző, hogy a HR-esek, vagy a vezetőség tagjai vállalják magukra a pszichológus szerepét. Egy olyan válsághelyzetben mint a mostani, a vezetőknek vezetőkként kell jelen lenniük, és racionális döntéseket hozniuk. A két szerep nem összeegyeztethető, bízzuk szakképzett pszichológusra ezt a feladatot” – figyelmeztet Simon-Göröcs Lili. A vezetői figyelmesség és a törődés viszont mindig megtérül, még akkor is, ha nem minden próbálkozás lesz telitalálat, a jó szándékkal tett gesztusokért általában mindenki hálás. „Nem is kell nagy dolgokra gondolni, olykor annyi is elég, ha a vezető egy negyedórára magára hagyja a csapatot egy megbeszélés közben, megteremtve azt a spontán folyosói hangulatot, ami jelenleg sokaknak hiányzik. Egyre több cég szervez rendszeresen pszichológiai témájú előadásokat is a munkavállalóknak, külső szakember bevonásával, például a kitartásról, az erőforrásokról vagy a boldogság témájáról, amelyek okkal népszerűek is a munkatársak körében” – mondja dr. Szvetelszky Zsuzsa. A belső kommunikáció nagymértékben felértékelődött az utóbbi hónapokban a szakemberek szerint, ahogy a bizalom is nagyon fontos szervezeti értékké vált. „Ha a munkavállalók bízhatnak a vezetőben, az jelentősen képes csökkenteni a külső körülmények okozta frusztrációt, félelmet és kimerültséget, ez tehát mindennek a szükségszerű alapja” – összegez dr. Szvetelszky Zsuzsa.

A pandémiás fáradtság a szakértők szerint nagyjából lefedi az ún. irányított disztímia fogalmát. Ez a depressziónak egy olyan fajtája, amelyet nem szükséges gyógyszerrel kezelni, de ha nem próbálunk meg tenni ellene, akkor sajnos klinikai depresszióvá súlyosbodhat. Fontos tehát, hogyha már hosszabb ideje szorongsz és nyomott a hangulatod, semmiképpen se hagyd, hogy ezek az érzések eluralkodjanak rajtad. Beszélni róla és segítségért folyamodni épp annyira természetes, mint amikor az ember lázasan orvoshoz megy.

(Kiemelt kép: Getty Images, Forrás: Profession.hu)