Néhány napja még szinte tavaszi napsütésben sétáltunk. A levegő hűvösen üde és enyhe volt, a hőmérséklet valahol tíz fok körül. Csak a naptár hibádzott. Február elején mindez még – akármennyire jól esik így tél vége felé – túlzás. Most a szibériai hidegbetörésről szól az időjárás-jelentés, mínusz 10-20 fokokról is akár. És ez a hullámzás nemcsak a frontérzékeny emberi szervezetet terhelheti meg, de nem tesz jót a növényeknek sem. Főleg, ha egy-két hónapig még rendszeres vendég a szép tavaszi napok után az alattomos fagy.
Megyeri Szabolcs kertészt kérdeztük, hogyan védekezhetnek a kertbarátok a felboruló időjárási viszonyok ellen, hogyan óvhatjuk meg kertünk ékeit, és milyen kertészeti munkákat érdemes már most, februárban elkezdeni – akár a gangon is.

Gyakori vendég lesz a tavaszi fagy

Évről évre tapasztaljuk, hogy nem olyanok a telek, mint voltak. A hideg hónapok enyhék, néha-néha fordul igazán csikorgóra az idő, a gyerekkorunk nagy téli havazásainak pedig búcsút mondhatunk. Akinek kertje van, számára a probléma pedig nem merül ki annyiban, hogy nem pusztulnak el télen a kártevők. „Sokan azzal próbálják elviccelni a klímaváltozással érkező új helyzetet, hogy semmi gond, hiszen olyan idő lesz nálunk is, mint a Mediterráneumban. Ám ott sokkal kiegyenlítettebb a klíma, mint nálunk, és ez a kiegyenlítettség a lényeg. Magyarország kontinentális éghajlatú, ahol időről időre eddig is tapasztaltunk szélsőséges időjárást: kemény teleket, forró, aszályos nyarakat. Csakhogy ezek a szélsőséges hatások fokozódnak a klímaváltozás miatt” – mondja Megyeri. Ami azt jelenti, hogy a növényeink számára igazán veszélyes időszak csak most kezdődik: már nem határolódnak el úgy az évszakok, és a fagy is egyre többször visszamar tavasszal.
Nézzük meg egy barackfa példáján!

Megyeri Szabolcs kertész

„Október végén, november elején, ahogy hűl az idő, szépen lehull az összes levele. Lelassul benne a nedvkeringés, a fa téli álomba merül, ami eltart egészen januárig. Aztán elkezd éledezni. Ugyanaz a barackfa Olaszországban hamarabb fog kihajtani, mint Lengyelországban, vagy itthon korábban a Mecsek déli lejtőjén, mint a Mátra északi oldalán. Ahogy melegszik az idő, újraindul a nedvkeringés és megpattannak a rügyek, ilyenkor pedig vannak nagyon érzékeny napok: amikor a rügyből a hajtás kihajt, amikor a fa éppen virágzik. Ha ekkor érkezik a fagy, akkor elég mínusz egy fok is, már nagy kárt okoz. A veszély május elejéig nem múlik el, tavaly áprilisban 17-szer támadtak a talajmenti fagyok. Így arra érdemes felkészülni, hogy a következő években arról szólnak majd a hírek, hogy mi, mikor és hogyan fagy el.”

A megelőzés a legjobb védekezés

A legtöbben, amikor a kertünkbe új növényt választunk, amellett, hogy mi tetszett meg, esetleg megnézzük, hogy milyen talajt kedvel, bírja-e a félárnyékot, vagy mennyire vízigényes. Megyeri szerint a klímaváltozás meg fog tanítani minket arra, hogy ennél is tudatosabbak legyünk. „Datolyaszilva, gránátalma, füge… Olyan növényeket ültetünk a kertbe, amiket nem kéne Magyarországon erőltetni” – mondja a szakember. Nem azért, mintha ezek a növények nem maradnának meg nálunk, hiszen számos kertben látunk például dúsan virágzó gránátalmafát vagy bokrot, csakhogy a kertész szerint akkor sem szabad meglepődnünk, ha kifagy. A fagykárok megelőzésére ő a következőket tanácsolja:

• Fontos a fajtaválasztás: „Ha két kajszifajta közül az egyik április elején virágzik, a másik április végén, akkor érdemes az utóbbi mellett dönteni.”
• Ismerjük meg a kertünk hideg és meleg pontjait: „A fagynál fél-egy fokok is számítanak, mert ha mi nem is, a növényeink érzékelik a hőmérséklet-különbséget. Amikor van egy kis hó, nagyon jól meg lehet figyelni a kertben, hol olvad el először. Érdemes oda tenni a fagyérzékeny növényt. Továbbá, ne az északi, hanem a déli oldalra ültessük.”
• Vegyük figyelembe a mikroklímát…: „Folyópart közelében vagy az erdő ölelésében más a mikroklíma, mint az Alföld közepén vagy egy dombtetőn, ahol átfúj a jeges szél.”
• … és a talaj minőségét is: „Mély, tápanyagdús, humuszos a talaj, ahova jól le tud ereszkedni a gyökér? Vagy csak fél méteres mélységig tud lehatolni, mint a Balaton-felvidéken vagy a Budai-hegységben, mert köves, morzsalékos, agyagos a talaj?”

A fagykár elleni bevett védekezés az érzékeny növények részleges vagy teljes betakarása ősszel, amit aztán tavasszal el kell távolítani. Jó lenne, ha a takarás maradhatna a fagyveszélyes időszak végéig, ezt viszont sajnos nem lehet megtenni, hiszen kell a fény, a levegő. Megyeri azt javasolja, hogy az olyan fagyérzékeny növények töve, mint a gránátalma vagy a rozmaring, maradjon akár március közepéig-végéig is betakarva. És persze vegyük figyelembe azt is, mikor ültettük a növényt. Ha friss, előző évi ültetés, akkor maradhat a takaró április elejéig.
Az ületetés minősége is számít – azaz tartsuk be az előírt ültetési mélységet. „A konténeres csemete például azt jelenti, hogy 1×1 méteres, azaz egy köbméteres gödröt kell neki ásni. Akadhat olyan kertbarát, akinek ez túl nagynak tűnik. Csakhogy különösen nagyon kötött talajon az ültetéskor segíthetünk először és utoljára, hogy a csemete a gyökérzetével könnyen bele tudjon kapaszkodni a földbe. Ha valaki inkább csak a felszín közelében ás egy kis gödröt, akkor beindulhat a cseréphatás, azaz könnyen kifagyhat például az a gyümölcsfa, amit tavaly ősszel ültettünk, hiszen még nem szőtte át a gyökérzetével a talajt” – mondja a szakember.

Kertészkedni februárban? Persze

Bár még egy kicsit várni kell a tavaszra, februárban már bőven akad tennivaló az előrelátó kertbarátok számára. A legfontosabb februári feladat a metszés, amire Megyeri tanácsa, hogy

Inkább metsszünk rosszul, mint egyáltalán ne.

A metszés ugyanis nem (csupán) esztétikai célokat szolgál, hanem így segítjük a növényt több és szebb virágot vagy termést hozni, erősebbé tesszük, hogy ellenálljon a nyári viharoknak, ráadásul a ritkítás a betegségek és kártevők elleni védekezés fontos lépése is. Ha pedig valamit elrontottunk, a természet és az idő a legtöbbször kijavítja a hibát.
Megyeri hangsúlyozza, hogy a gyümölcsfák metszését a vegetációs időszak kezdete előtt érdemes elvégezni egy lemosó permetezéssel együtt. Fontos, hogy a levágott gallyakat daráljuk le és mulcsként próbáljuk meg hasznosítani a kertben. „Magyarországon az utóbbi években kezdik egyre többen megtanulni, hogy ilyenkor az ágakat nem elégetjük vagy elvitetjük, hanem ledaráljuk vagy felaprítjuk, és mehet mulcsként talajtakarónak, akár a koronacsurgóba is. A tavasszal nyíló díszcserjék esetében, mint az aranyvessző vagy az orgona, várjuk meg, míg elvirágoznak és utána fiatalítsuk őket.”
Ha a tél folyamán nem kerítettünk rá sort, ilyenkor érdemes számba venni, rendbe tenni a kerti eszközeinket is. Száraz napokon lefesthetjük azt a kerítésszakaszt, amire már ráfér a frissítés, de hamarosan befonják a levelek. És persze terveket készíthetünk, ütemezhetünk, hogy ebben az évben mi mindent szeretnénk elvégezni, átalakítani, ültetni a kertünkbe.

Vagy akár a gangon is!

Az elmúlt években egyre nagyobb divat a városokban a gangon, erkélyeken is apró kerteket nevelni. És ez jól is van így, legyen csak minél több zöld a városokban – és egyébként is, a magunk nevelte paradicsom érték és élmény.
Megyeri szerint a gangok fagymentes helyek, mivel körbekeríti őket az épület, ezért ott akár már februárban el lehet kezdeni vetni, például borsót. Edényben, konténerben, dézsákban szinte mindent lehet a városban is ültetni, a szakember szerint ilyenkor a cseréphatásra kell odafigyelni.
A belvárosokban nyár közepén-végén figyelhető meg, hogy az éttermek, kávézók mellett konténerekbe ültetett babérmeggyek, tuják elsárgulnak. Ezek egyik oka persze az lehet, hogy nem öntözik rendesen. „Ha öntözik, akkor is gyakori, hogy a 35 fokos hőségben a Nap a cserepet oldalról éri, és annyira felmelegíti, hogy megégnek a növények hajszálgyökerei.” Ez a veszély a gangon, erkélyen nevelt növényeket is fenyegeti, ezért a kertész tanácsa, hogy erre is gondoljunk előzetesen, és takarjuk valamivel.