Ugyanazon a bolygón élünk, mégis több fajta újév létezik, nincs egyetlen „szent” időpontja az ünnepnek. A Gergely-naptárat használó országokban január 1-jére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik, ezt ünnepeljük mi is, illetve az egész nyugati keresztény kultúrkör. De a miénken kívül más számítási módszerek is léteznek, kultúránként különböző lehet, hogy milyen magyarázatokat, milyen természeti jelenségeket tartanak fordulópontnak. Egy azonban közös ezekben: csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötik az év kezdetét, csak éppen más jelenségekhez.
Évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak, amikor a Gergely-naptár és a mi időszámításunk még sehol sem volt. Volt civilizáció, amelyben a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak. A zsidó újév, a rós hásáná szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, az iszlám újév idén augusztusra esik. A kínai pedig minden évben február környékére, 2021-ben február 12-re.
Így számítják ki az ünnep kezdetét
A kínai naptár (természetesen nemcsak Kínában, hanem számos más ázsiai országban is használják, a nyugati kultúrában pusztán azért nevezzük kínai naptárnak, mert először a kínaiak fejlesztették ki i. e. 500 körül) luniszoláris naptár, amely a holdnaptárra és a szoláris naptárra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezt az időmérési rendszert először még a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül. A legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapok során ma már a Gergely-naptárat használják, de a hagyományos ünnepeik pontos idejének meghatározásához, így a holdújévhez is, még ma is a kínai naptárat veszik alapul. A holdújév időpontja tehát évről évre változik, kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de
általánosságban az mondható el, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van,
vagyis a mi értelmezésünkben mindig január 21. és február 21. közé esik.
Holdújév dekorációktól roskadozó piac Hong Kong nyüzsgő üzleti negyedében, Wang Chaiban február 11-én. (Fotó: Anthony Kwan/Getty Images)
Kínai vagy Holdújév?
Kínai újévnek is szokás hívni, pedig ez nem helytálló, hiszen a holdújévet, vagyis a tavaszünnepet nemcsak Kínában, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik. És hogy miért olyan nagy szám? Azért, mert a világ népességének egynegyede számára ez az év legnagyobb ünnepe. A tavaszünnep nemcsak a tavasz, de az új év kezdete, így két célt szolgál: a családok összegyűlnek és megajándékozzák egymást, és persze elbúcsúztatják az óévet, és megpróbálják bebiztosítani szerencséjüket az új évre. Méghozzá hasonló babonákkal, mint amik nálunk is előfordulnak:
a hiedelem szerint a szemetet például csakis befelé, a szoba közepe felé kell söpörni, és onnan óvatosan kivinni, nehogy véletlenül a szerencsét is kisöpörjék vele.
Ezen felül nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált és kísérteteket emlegetni. Sőt a „négyes” szám kimondása is tilos, mert majdnem ugyanaz a szó hangalakja, mint „halálnak” (mindkettőt nagyjából szi-nek ejtik). Sírni sem ajánlatos, hiszen ha valaki az újév első napján sír, akkor egész évben sírni fog.
A kis piros tasakok (kínaiul hong bao), amelyben hagyományosan az idősebbek ajándékoznak pénzt a gyerekeknek és a nőtlen férfiaknak. (Fotó: Getty Images)
Az ünnepségsorozat 15 napon át tart. Ilyenkor megáll a gazdasági élet az egész országban, a nagyvárosokból százmilliók utaznak haza, hogy családjukkal együtt ünnepelhessenek. Az utcákon hatalmas és díszes felvonulást tartanak, az emberek lóversenyre mennek, kártyáznak, madzsongot (kínai dominó, négyszemélyes) játszanak.
Miért piros és narancs?
A piros a jólét, a gazdagság és a szerencse színe, ami a gonosz szellemeket is távol tartja, ezért piros az alapszíne minden újévi dekorációnak, illetve emiatt piros az a rengeteg, a holdújév alkalmából boltokba kerülő termék is.
A páros számú mandarin is gyakori ajándék. (Fotó: Getty Images)
Piros zászlók, falragaszok, képek, lampionok díszítik a lakásokat és az utcákat, és az is bevett szokás, hogy piros tasakot ajándékoznak egymásnak az emberek, vagy díszes piros borítékba pénzt tesznek, és ezt adják át a nőtlen férfiaknak, valamint a gyerekeknek. Az fontos, hogy az összeg ne páratlan számú legyen, mert az az ajándékozás mindkét résztvevőjének rosszat hoz az új évben. Akik pedig a 12 kínai állatövi jegy közül az éppen soron következőnek évében születtek (2021-ben ez tehát a bivaly), azoknak piros alsóneműt kell hordaniuk, hogy minden szerencsétlenségtől megóvhassák magukat. Az sem ritka, hogy az emberek, a saját jegyük évében mindig viselnek valami pirosat – ezzel is védik magukat az ártó szellemektől, illetve felerősítik a pozitív hatásokat. A piros mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs (vagy a mandarin). Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „mandarin, az „arany” és az „édes” szavak ugyanúgy hangzanak. A hasonló hangzás miatt a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. A hiedelem szerint ezekből a gyümölcsökből is páros számú darabot illik ajándékozni. Földimogyoró is gyakran kerül az asztalra, mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, emellett fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek is szerencsehozó falatok: a rizslisztből készült sütemény, a kao például ugyanúgy hangzik, mint a kínai „magas” szó kiejtve, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem lehet, mivel annak színe fehér, ami a gyász színe.
Mit hoz a bivaly éve?
A nyugati zodiákusban a helyzetét havonta változtató nap mozgása az alap, a kínai viszont a holdciklusok éves változásán alapszik. Egy teljes ciklus 60 évig tart, ezen belül különböztetünk meg kisebb ciklusokat öt elemmel vegyítve. Ezek az elemek a fém, a tűz, a föld, a víz és a fa. Ahogy a nyugati zodiákusban az aszcendens, a kínai horoszkópban az öt elem ad sajátos jelleget egy-egy ember horoszkópjának. Tizenkét évig tart egy kínai ciklus, minden év a 12 állatövi jegy egyikéről van elnevezve. A kínai horoszkóp szerint ez a 2021. február 12-én kezdődő, 2022. január 31-ig tartó kínai holdújév a bivaly éve lesz, és bizony a kemény munka fogja jellemezni, de elvileg nem hiába. A bivaly a koncentrált energia jelképe, ezért a problémák megoldásához fegyelmezettségre lesz szükségünk. Az asztrológusok szerint a bivaly éve nem a flörtökről szól, hanem sokkal inkább az elköteleződésről. Ha érdekel, hogy számodra mit tartogat, a Nők Lapja Ezotéria januári lapszámában visszakeresheted!
Limitált kiadású termékek
Mivel a föld lakosságának negyedét érinti, üzletileg eléggé megéri, ha a cégek minden évben különböző kapszulakollekciókkal vagy egyedi termékekkel rukkolnak elő holdújév alkalmából. Idén sem volt ez másként: az Apple például legyártott 25 400 darabot a bivaly emojival ellátott AirPodokból, amelyet kizárólag Hong Kongban, Kínában, Szingapúrban, Takvanon és Malajziában dobtak piacra, darabját 1999 dollárért! A Monopoly társasjátéknak is van holdújéves verziója, ahogyan egy sor alkoholos italnak, illatgyertyának, parfümnek, de Lego szett, sőt márkás alsónemű is jött ki ez alkalomból. Gyakorlatilag mindenből létezik holdújéves verzió, össze is szedtünk néhányat, ami itthon is elérhető, de mutatunk olyanokat is, amik nem.
(Kiemelt kép: Getty Images, forrás: Wikipedia, CNN, chinesenewyear.net, wiki.konfuciuszintezet.hu)
