Akár a zsenialitásának eredetét keressük, akár a nőkkel való kapcsolatára vagyunk kíváncsiak, Albert Einstein horoszkópját érdemes áttekinteni. Közelebb hoz, hogy megértsük a huszadik század egyik legnagyobb tudósának mindkét oldalát. Akármilyen jelentős tudósnak is számít Einstein, mégiscsak ember volt. Nagy szellem, érző lélek, és szerencséjére a szerelem gondjai és boldogságai sem kerülték el. Mai szemmel nézve biztosan botrányok öveznék, ha lehetne, tán még a Nobel-díjat is visszavonnák tőle, mert a szerelemről, házasságról vallott nézetei, illetve a viselkedése megütközést váltana ki. Nem kerülhetné el a szexuális zaklatás vádját. Ám a népszerű férfiak ő idejében is ki voltak téve a nők „zaklatásának”, ostromának.

Diszkréten kezelt ügyek

Einstein a jelek szerint a szabad szerelmet részesítette előnyben a házassággal szemben. Nemcsak gondolta, hanem ki is mondta, hogy a monogámia az élet keserű gyümölcse: „Én ebbe kétszer is belebuktam.” Sajátos elméletet vallott a férfi- nő kapcsolatokról. Valószínűleg jelentéktelen eseményként tekintett a hűtlenségeire, amelyek nincsenek hatással a felesége iránti érzéseire. Egy helyen például azt írta: „Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb férfi (és jó néhány nő) belső természetétől távol áll a monogámia”. Ő ugyan nem volt nagyon diszkrét a saját hűtlenségeivel kapcsolatban. Véleménye szerint mégiscsak a tisztességes viselkedés körébe tartozik a társ szerelmi ügyeinek diszkrét kezelése. Úgy gondolta, „az ember mindent megtehet, amit élvez, és nem okoz kárt másoknak”. Első ismert szerelméről 16 éves korából tudunk, amikor egy családnál étkezett, és beleszeretett a 17 éves lányukba. Azért beszélhetünk csak ismert esetről, mert a fiatal hölgynek, Marie-nak azt írta: „immár semmiféle vonzerőt nem gyakorolnak rám azok a lányok, akik korábban annyira elbűvöltek. Te többet jelentesz nekem, mióta megismertelek.”

Mileva és Elsa – a két ellentét

Első feleségével, Mileva Marićcsal a zürichi egyetemen ismerkedett meg. Nemcsak erős érzelmek kötötték össze a párt, hanem kölcsönösen tisztelték is egymás tudását, szakmai képességeit. 1903-ban kötöttek házasságot. Einsteinnek meghökkentő elvárásai voltak. Természetesnek tartotta, hogy felesége mossa és vasalja ruháit, takarítson, és a szobájába vigye az ételt naponta háromszor. Ne kérje a közös programokat, üljön otthon. Ne kezdeményezzen intim tevékenységet, ne szidja össze semmiért, sőt, hozzá se szóljon. Ha a férje arra kéri, akkor a szobát is hagyja el. A tudós csodabogár nem tagadta meg önmagát. Első gyermekük szerelemgyerek volt, vagyis házasságon kívül született. Sorsáról szinte semmit sem tudunk. Talán örökbe adták? (Einsteinnek minden valószínűség és a pletykák szerint akadt még néhány törvénytelen gyermeke.) Még két gyermekük született. Házasságuk 1911-ben megromlott. A fiatal férj egyre több időt töltött Elsával, másod-unokatestvérével. Einstein német állampolgárságú zsidó volt, felesége pedig a zaklatott időkben – amikor előfordult, hogy külön is éltek – fiaikat megkereszteltette. Ez a házasság igen figyelemreméltó. Gyanították, hogy valójában Milevának köszönhető a relativitás elméletének a kidolgozása. Igaz, ami igaz, Einstein a Nobel-díja összegét ennek a feleségének adta, illetve ő a kamatokat élvezhette. Az összeg a közös gyermekeikre szállt. A nagy tudós is úgy jellemezte kettejük kapcsolatát, hogy mi ketten vagyunk „egy kő” (ein stein). 1919-ben vált el első feleségétől, és még ebben az évben frigyre lépett Elsa Löventhallal, akinek az első házasságából már két gyermeke volt. Közös gyermekük ellenben nem. A két évvel idősebb asszonynak ezután Elsa Einstein lett a neve. Ő megértőbbnek, türelmesebbnek bizonyult Milevánál. A két nő szinte tökéletes ellentéte volt egymásnak. Az első, de legyőzhető probléma közöttük a Nobel-díj összegének elajándékozása lett. A későbbiekben már békésebbé vált az együttélésük, talán azért, mert ha nem is ismerték a mondást, mégis ahhoz tartották magukat: „az asszonynak nagy köténye van, azért, hogy mindent eltakarjon”.

A józan ész hatalma

Albert Einstein 1879. március 14-én született Ulmban, 11 óra 50 perckor. Érdekesség, hogy úgy vélte: „A horoszkóp egy olyan jóslat, melyet a sorsunk kisebb-nagyobb eltérésekkel bevált egyszer”. A képlete segít megértenünk azt, hogy milyen ember volt, hogyan érzett, gondolkodott, és minek köszönheti a sikereit. Születésekor a Nap a Halak jegyében, az aszcendens pedig a Rákban volt. A két lényeges meghatározó pont a víz elemet képviselte. Az ilyen embert az érzések, a megérzések vezetik elsősorban. A tudományos és minden más problémát nemcsak hogy megértette, de meg is érezte, ennek köszönhetően volt képes átlátni, több oldalról megérteni a dolgokat, ha kellett, szinte látni is. Lelki szemei is nyitottak voltak nemcsak a tudományra, de a világban mindenre. Úgy magyarázta például, ő volt az a vak bogár, aki egy görbe ágon mászott, nem láthatta, hogy az ág görbe, mégis tudta, hogy az. Ezt egyébként a szerencséjének is nevezte. Volt, hogy ateistának vallotta magát. Máskor pedig ilyeneket mondott például: „A lét kimondhatatlanul unalmassá válna, ha nem próbálnánk megfejteni azokat a titkokat, amelyeket Isten elrejtett előttünk”. Vagy ezt: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”. Születési uralkodója, a Hold a Nyilas jegyében, a képlet hatodik szakaszában, a munkát is kifejező területen található. A jegy jelképe a Kentaur, aki nyilát a Napba lövi, és el is hiszi, hogy az odaér. Einstein óriási fantáziával és lelkesedéssel végezte a teendőit. A már említett Nappal és aszcendessel együtt a Jupiter úgy módosítja szemléletét, hogy „a képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot”. A nőkkel kapcsolatos nézeteit és a sorsában játszó szerepüket a két női planéta, a Hold és a Vénusz jelzi. Ezek egymással a legkedvezőbb, trigon- fényszögkapcsolatban vannak. A Vénusz a vágyakat, reményeket képviselő 11. szakaszban van, szerelmet is képviselő 5. ház uraként. A nőket tehát szerette, sőt, nagyon szerette, mi több, ezt ugyancsak viszonozták is. A házasságait pedig a hetedik ház ura határozza meg. Erről sokat mond a ház urának, a Szaturnusznak a helyzete. Ezt a bolygót akár a kötelesség planétájának is nevezhetjük. Szorosan együtt áll a Merkúrral, fényszögkapcsolatok nélkül. Einstein számára minden szövetség és ezek legfontosabb része, a házasság tehát nem érzelmekre épül, hanem inkább a meggondolások, a józan ész hatalma alá kerül. Szintén e két bolygó együttállása magyarázza azt, hogy nehezen és későn, négyéves kora körül tanult meg beszélni. Ebből adódik a bölcsessége, az elmélyült gondolkodása és a maradandó világsiker is. Persze kemény, szókimondó természete, nem egyszer majdnem goromba nyersessége is ide vezethető vissza.

Hírnév a halál után is

A tizedik ház a karrier, az egzisztencia és a siker helye is. Az előbbi két bolygó mellett itt a szinte mindent eldöntő Nap is, a nyolcadik ház csúcsa közelében lévő Mars jó fényszögkapcsolatában. Jelzi, hogy felemelkedés és hírnév várható a halál után is. Eintsein nagyon találóan fogalmazott, amikor azt írta: „ne sikeres próbálj lenni, hanem értékes”. Tudósként nem hazudtolja meg magát, amikor erről fogalmazza meg véleményét: „ha az életben elérhető sikert A-nak nevezzük, akkor A=X+Y+Z. X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogd a szád”. Fütyült a saját szabályaira és a Z jelzésére. Nem rejtette véka alá a véleményét, hogy „a világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos”. A horoszkóp összképe alapján tényleg talán csak száz évenként egyszer fordul elő ilyen kivételesen bölcs és jó ember születése. Ezen a képen az esendősége és a hibái is csak javítanak. Ezt is alátámasztja a következő mondása: „olyan determinista vagyok, aki kénytelen úgy tenni, mintha létezne szabad akarat, mert ha civilizált társadalomban akarok élni, akkor felelősségteljesen kell viselkednem”. Tekinthetjük úgy, hogy az utókornak pedig azt üzente: „ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) – no, akkor vigyen el benneteket az ördög”. Békésen, magányosan hunyt el egy kórházban 1955. április 18-án New Jersey-ben.

A cikk eredetileg a Nők Lapja Ezotéria 2020/2. lapszámában jelent meg.

Szöveg: Dr. Janák Lajos
Fotó: Wikipédia, SMAG/Csibi Szilvia, Story-Best Archívum