Idén első alkalommal jelent meg a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT (a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő legnagyobb nemzetközi szervezet, melynek a Hintalovon Alapítvány számos korábbi együttműködést követően 2020 tavaszán lett a tagja) és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése. A jelentés kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is. A jelentés kizárólag publikált statisztikákat és információkat, közérdekű adatigénylés útján szerzett információkat tartalmaz, saját kutatási adatot nem. Az országokra lebontott ECPAT-jelentések nemcsak az aktuális helyzetről adnak áttekintést, de a változásokat is nyomon követik, és ezzel hozzájárulnak a kormányok azon törekvéséhez, hogy 2030-ra megszüntessék a gyerekek elleni erőszak minden formáját a világban.

Kevés az átfogó kutatás, egyre több az áldozat

Kevés az átfogó kutatás, amely a témával foglalkozik, az elérhető adatokból viszont látszik az, hogy a mélyszegénység és az ebből fakadó körülmények tartoznak az áldozattá válás fő tényezői közé. Az áldozattá vált gyerekek legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is. A jelentés egyértelműen rámutat:

Minden évben jelentősen növekszik a gyermekek sérelmére elkövetett, szexuális kizsákmányolás valamely formája miatt folyó büntetőeljárásoknak a száma.

Gyerekek szexuális kizsákmányolását megvalósító bűncselekmény lehet az emberkereskedelem, a kerítés, a kitartottság, a „gyermekpornográfia”, „a gyermekprostitúció kihasználása”. 2019-ben ezek a bűncselekmények 225 áldozatot számoltak. Ez a szám a jelentett és bíróság elé került ügyek számát jelöli, az ilyen bűncselekmények azonban rendszerint nem kerülnek jelentésre, az áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb.

A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai

A szexuális célú emberkereskedelem területén elsősorban EU-s és nemzetközi anyagokból kapunk képet a magyarországi adatokról. Aggasztó, hogy az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok több mint fele, 64%-a gyermek, a gyermek áldozatok 7,4%-a 11 éven aluli.

Az összes regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül pedig magyar nemzetiségű a legtöbb, 1310-ből 647.

 Az Amerikai Külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése, a TIP-riport szerint számos kulcsfontosságú területen Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak – mindez különösen igaz az gyermekotthonban és állami gondoskodásban élő gyermekekre és a legális tartózkodás nélküli külföldi áldozatokra. 

Hazánkban csakúgy, mint számos más országban, az állami gondozásban élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából – a magyar gyerekek kb. 8 %-a él gyermekvédelmi szakellátásban.

A vizsgálat során 11 évesen áldozattá vált gyerekeket is azonosítottak. A gyermekek prostitúciós célú kizsákmányolásának területén a magyarországi adatok nemzetközi adatokkal történő összehasonlítása különösen aggasztó.

Egy 2018-ban publikált EU-s jelentés szerint az kutatásban vizsgált időszakban az EU területén azonosított prostitúciós célú kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek több mint fele volt magyar származású. 

(Grafika: Hintalovon Alapítvány)

Az online tér veszélyei

Az elmúlt években nagy figyelem irányult az online térben zajló szexuális kizsákmányolásra is, amelyre Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” kategóriában kezeli ezt a fajta kizsákmányolást. A Kaleta-ügy kapcsán derült fény arra, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39%-ától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során. Magyarországon egyre nagyobb szükség van a gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalom nemzetközi dokumentumokkal összhangban történő meghatározására is, mivel

az NMHH adatai szerint 2020 első felében az Internet-hotline-on jelentett illegális tartalmak 41,6%-a minősült „pedofil tartalomnak”. 2011-ben ez az arány még csak 7,7% volt.

 A 2020-ban jelentett „pedofil tartalom” 23,7%-át minősítette az NMHH feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak. 

Törvényesen lehet 16 évesen házasodni 

Magyarországon 16 év felett gyámhatósági engedéllyel hivatalosan is köthetnek házasságot a magyar gyerekek. Számos nemzetközi fórumon kiemelték, hogy szükség van a házasságkötési korhatár 18 évre emelésére annak érdekében, hogy a gyerekek védve legyenek a szexuális kizsákmányolásnak a házasság köntösébe bújtatott formájától. 

(Grafika: Hintalovon Alapítvány)

A turizmus és a szexuális kizsákmányolás

A Covid19 járvány időszakát megelőzően a magyar turizmus évről évre nőtt. 2019-ben a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma elérte a 31 milliót. Ennek ellenére a jelentés elkészítése során nem tudtak azonosítani olyan intézkedéseket, amelyek figyelembe vennék a növekvő turizmus kockázatait, a potenciális veszélyeket, hogy milyen mértékben és módon érintettek a magyar gyerekek a turizmus területén zajló szexuális kizsákmányolásban. Fontos kiemelni azt is, hogy egyetlen helyi cég sincs a The Code, azaz a gyermekek turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolással szembeni védelméről szóló magatartási kódex aláírói közt, csak Magyarországon is működő nemzetközi cégek. A jelentés kiemeli, hogy turizmus Covid19-időszakot követő újraindítása kiváló lehetőség lenne Magyarország számára a turizmus új alapokra helyezésére, fokozott figyelmet fordítva a gyermekek védelmére.

Pozitív változások a gyerekek védelmében

A jelentés kiemeli, hogy a gyerekek védelme érdekében számos nagyon fontos és pozitív változás is végbement az elmúlt években. Hazai civil szervezetek, a TIP-riport, az Emberkereskedelem Elleni Szakértői Csoport jelentései és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának zárójelentése is számos kritikát fogalmazott meg, aminek eredményeképpen Magyarország kormánya jelentős erőfeszítéseket tett a gyerekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, az áldozatok védelme és azonosítása érdekében. 2020 elején lépett hatályba egy törvénymódosítás csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. Automatikusan ennek minősül minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek. Számukra általános védelmi intézkedést kell biztosítani és a kijelölt gyermekotthonokba kell őket szállítani.

Korábban ezek a kiskorúak akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetőek voltak.

További előremutató intézkedés, hogy 2019-ben 22 képzett emberkereskedelmi szakvonalvezetőt neveztek ki a megyei rendőrkapitányságokon, akiknek feladata az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozások és rendőri intézkedések koordinálása és felügyelete.

A teljes, magyar nyelvű jelentés itt olvasható.

(Forrás: Hintalovon Alapítvány)