A női szuperhősök sokáig nem kaptak komoly teret a képregényekben. Mellékszereplőként be kellett érniük az áldozat vagy a legyőzhető gonosz szerepével. Mára azonban, amikor egymást érik az izgalmas képregények, filmek, sorozatok, változott a helyzet. Végre a nők is megkapták azt az erőt, amit a 21. századra kiharcoltak maguknak. Fodor Marcsi mutatja be a leghíresebbeket közülük.
Wonder Woman
A „csodanő” először 1941-ben jelent meg a képregénypiacon, ám 76 évet kellett várni rá, hogy saját filmet kapjon.
Kapcsolódó
Szükségünk van női szuperhősökre!
Ez alatt az idő alatt Batman 12, Superman pedig 8 teljes estés film főszereplője volt. Pedig Wonder Woman soha nem ment ki a divatból. Mindig is képregények, tévésorozatok, videójátékok és persze jelmezbálok népszerű hőse volt – ám erős jelleme miatt a filmkészítők sokáig nem mertek hozzányúlni. A háborús években világszerte egyre több nő bizonyította be a munkaerőpiacon, hogy ér annyit, mint férfi társai. Erre a változásra reagált William Moulton Marston pszichológiaprofesszor, amikor egy olyan szuperhőst álmodott meg, akiben a hagyományos női jellegzetességek – mint a gyengédség és a kedvesség – nem gyengeségként, hanem erőként jelentek meg, amelyek legalább olyan fontosak, mint a szuperképességek. Persze utóbbiból is jócskán kijutott Dianának, azaz Wonder Womannek, hiszen az apja Zeusz, ezért hát ő maga halhatatlan félisten, akinek emberfeletti ereje van, a harcművészetre pedig az amazon törzs tanította meg, ahol felnőtt. Emellett olyan fegyverek vannak a birtokában, mint az elpusztíthatatlan karkötő, amiről lepattannak a golyók, a tiarája, amely valójában egy borotvaéles bumeráng, és az igazság lasszója, amivel ha befog valakit, az az irányítása alá kerül.
Bár az amazonok szigetére férfi nem teheti be a lábát, amikor egy amerikai pilóta, Steve Trevor lezuhan a szigeten, Wonder Woman elkíséri a modern világba, Amerikába, és ekkor kezdődnek igazi képregényes (és filmes) kalandjai.
Az első kritikusok tiltakoztak az újfajta hősnő ellen, aki nem a „hagyományos nemi szerepeket” követi, tehát nem alapít családot, nem nevel gyerekeket, és a lasszó általi kötözést is sokan szexuális fétisként értelmezték. Felháborította őket, hogy Wonder Woman egy női közösségben nőtt fel, és női barátai vannak, mert úgy vélték, ezzel a leszbikus életmódot reklámozza.
Marston professzor 1947-es halála után ezért a kiadó úgy döntött, hogy kicsit finomít a karakteren. Wonder Woman feladta az erejét, hogy Amerikában maradhasson, és butikot nyitott, majd titkárnőként és modellként dolgozott, hogy megéljen. A világ megmentése helyett pedig inkább a házasság és a gyerekvállalás foglalkoztatta. Nem csoda, hogy a népszerűsége igencsak megcsappant, egészen 1975-ig, amikor egy új író(nő) vette át a sorozatot, aki visszaadta a Csodanő minden korábbi tulajdonságát.
Marston Professzor és a Csodanők (2017)
A film a Wonder Woman megalkotójának hagyományostól igencsak eltérő magánéletével foglalkozik. Marston professzor ugyanis poliamor kapcsolatban élt két nővel, és mindhárman nagyon elégedettek voltak ezzel a felállással. A felesége Elizabeth Holloway jogász és pszichológus volt, aki hozzájárult az első hazugságvizsgáló gép kifejlesztéséhez. De velük élt Olive Byrne is, aki a legendák szerint különleges szépségével és kedvességével járult hozzá Wonder Woman karakterének kialakításához.
Marvel Kapitány
Hogy kicsoda Marvel Kapitány, arra nem is olyan könnyű válaszolni, mert eddig hat különböző figura kapta meg ezt a titulust. Carol Danvers, a film hősnője a hetedik ebben a szerepben, és az egyetlen biztos dolog, amit tudni lehet róla, hogy ő a világ legerősebb szuperhőse. Képes ugyanis az univerzum összes energiáját magába szívni, és ezt sugározza vissza, amikor támad. Így aztán nincs olyan erős ellenség, aki legyőzhetné.
Ám az 1968-as eredeti képregényben Carol Danvers még csak mellékszereplő volt, Marvel Kapitány szerelme. A férfi a Kree földönkívüli-civilizáció hadseregében dolgozott, akit azért küldtek a Földre, hogy megfigyelje az embereket, és információkat adjon át egy esetleges invázió esetén. Marvel Kapitány azonban megkedvelte a földieket, így saját népe merényletet hajtott végre ellene, és ebben a robbanásban Carol is megsebesült. A figura ekkor eltűnt pár évre a képregények világából, és ezalatt más alakok vették fel Marvel Kapitány egyenruháját és szerepét.
Carol Danvers 1977-ben tért vissza, méghozzá szuperhősként, mert a robbanásban DNS-e összekeveredett szerelme genetikájával. Ekkor Ms. Marvelnek hívták, ami arra is utalt, hogy az Ms Magazin szerkesztőjeként dolgozott. Szuperképességeinek még nem volt a tudatában, ha harcra került sor, elájult, és amikor felébredt, nem tudta, mi történt körülötte. A történet akkor vett igazán komor fordulatot, amikor egy Marcus nevű férfi agymosást hajtott végre rajta, és öntudatlan állapotban megerőszakolta. Amikor kiderült, hogy gyereket vár, Ms. Marvel először kétségbeesett, ám szuperhős barátai biztatására (???) adott még egy esélyt gyermeke apjának. A trauma azonban megviselte, elveszítette szupererejét, és alkoholista lett. A sztori radikális folytatására 2012-ig kellett várni, amikor egy írónő kapta meg a történetet. Ő kihúzta Ms. Marvelt a depresszióból, és átnevezte Marvel Kapitánynak, egy olyan hősnőnek, aki a sok nehézség után is képes újrateremteni önmagát.
Mindezt a sötét képregényes vonulatot kihagyták a filmből – az egyetlen, ami megmaradt: Marvel Kapitány amnéziája. Fogalma sincs, kicsoda ő, honnan jött, és így minden bizonytalanná válik körülötte. Nem tudja, ki a barátja, ki az ellensége. Ahhoz, hogy szupererejét tökéletesen birtokolni tudja, és megvédhesse a Földet a támadóktól, nemcsak kivételes képességeire van szükség, de arra is, hogy szembenézzen a legmélyebb félelmeivel és traumáival – ahogy az ókori görögök is javasolták –, és megismerje önmagát. Ez pedig mindig is az emberek legnehezebb feladatának bizonyult.
Az, hogy épp a képregényalkotó cég nevét viselő karakter kapja ezt a kihívást, kicsit utal arra is, hogy maga a cég is komoly átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben. Be kellett ismernie, hogy hibát követett el, amiért majd egy évszázadon át csak a férfiak történetét mesélte el, és kihagyta a női szempontot, a női erőt a világából. Már csak azért is, mert ezzel kizárta az emberiség felét a potenciális vásárlók köréből. Logikus tehát, hogy amikor A Bosszúállók: A végtelen háború című filmben Thanos kiirtja az emberiség felét, és a szuperhősök fele is meghal, nincs más megoldás, mint hívni a legerősebb szuperhőst, a nőt, Marvel Kapitányt.
A film egyébként külön dicséretet kapott a kritikusoktól, mert a szuperhősnő végre normális, praktikus ruhában jelenik meg a vásznon, és nem miniszoknyában, push-up melltartóban menti meg a világot. Ráadásul nem egy szerelmi szál köré épül a történet, hanem a hős saját jellemfejlődése van a középpontban, amire korábban női hősök esetében igen ritkán volt példa.
DC vs. Marvel
A szuperhőspiacon két nagy képregénykiadó küzd a közönség kegyeiért: a Marvel és a DC Comics. Mindkettőnek saját hősei és saját világa van, melyek – mivel rivális cégekről van szó – nem keverednek egymással. Ha nagy vonalakban akarjuk jellemezni a két világot, a Marvel hősei általában egyszerű emberek, akik valamilyen tragikus baleset során szupererőt kaptak. Ennek azonban sok hátránya van – az emberek szörnynek látják őket, és sokszor fájdalmas múltjuk is kísérti őket. Ide tartozik például Pókember, Hulk, Vasember, az összes X-man és Amerika Kapitány. (Kivétel Thor, aki valódi isten.) A DC-univerzum alakjai általában vagy istennek (félistennek), vagy eleve szuperhősnek születtek, így az identitásukkal és az erejük eredetével nincs különösebb problémájuk. Ilyen Wonder Woman (Zeusz lánya), Aquaman (a tenger istene) és Superman. (Kivétel itt is van, mint Flash vagy Batman.)
Nők a hűtőszekrényben
Az 1999-ben létrehozott Women in Refrigerators nevű weboldal összegyűjtötte mindazon képregényhősnők listáját, akiket megerőszakoltak, megvertek, megöltek, vagy elvették a szupererejüket mindössze azért, hogy a férfi hős bosszút állhasson értük. A weboldal nevét egy 1994-es képregény ihlette, amelyben a Zöld Lámpás nevű szuperhős hazatérve barátnője meggyilkolt testét a hűtőszekrényben találja meg. Természetesen időnként férfi hősök is meghalnak, de szinte soha nem egy nő keze által, és még ritkább, hogy a nő áll bosszút a halálukért. A férfiak távozása ráadásul mindig hősiesebb és kevésbé brutális, mint a nőké, és nemritkán megerősödve térnek vissza a halálból.
A magányos hősnő
Még a mai szuperhősfilmekre is jellemző, hogy míg a férfiak csapatban vannak, a nő, ha csatlakozhat is hozzájuk, egyedül van, és egész neme nevében kell bizonyítania, hogy képes felnőni a feladathoz. Mint például Leia hercegnőnek a Csillagok háborújában, Gamorrának A galaxis őrzőiben vagy Wonder Womannek az Igazság Ligájában. Üdítő kivétel a 2015-ös Mad Max: A harag útja, ahol három generációnyi nő küzd közösen a túlélésért a sivatagban.
Jessica Jones
2001-ben jelent meg a Marvel-univerzum legsötétebb hősnője, aki olyan komoly és nagyon is mai kérdéseket vet fel, mint a szexuális abúzus és a poszttraumás sokk. Jessica Jones és családja egy autóbaleset során összeütközött egy titkos, sugárzó anyagokat szállító katonai kocsival. A családja meghalt, ő azonban életben maradt, és szupererőssé vált. Bár repülni nem tud, meglepő magasságokba képes fel- és leugrani.
Ennek ellenére nem akar hős lenni, így titkolja képességeit. Amikor azonban egy este utcai rablást lát, közbelép, és fél kézzel elintézi a támadókat. Sajnos rosszkor tesz jót – mert hősies tettét észreveszi egy Kilgrave nevű gonosz szuperhős, aki képes irányítani az embereket, és egyetlen mondat elég hozzá, hogy Jessica Jonest is a hatalmába kerítse. Nyolc hónapon át tartja fogságban, arra kényszerítve a lányt, hogy mosolyogva mondjon igent mindenre – természetesen a szexuális együttlétre is.
Szabadulása után Jessica Jones magándetektívként kezd dolgozni. Rémes emlékeit alkohollal és egyéjszakás kalandokkal próbálja elűzni, miközben eltaszít magától mindenkit, mert attól fél, hogy az agyát irányító férfi egy nap visszatér, és barátait használja fel, hogy a közelébe férkőzzön.
Jessica olyan nő, akivel minden sötétsége ellenére könnyű azonosulni, mert a legmélyebb félelmeinket testesíti meg, és elgondolkodtat, hogyan lehet túljutni a múlt traumáin. Bár a film nem ad erre egyszerű receptet, benne van a remény, hogy mindig van kiút.
Trinity-szindróma
Valószínűleg mindenki emlékszik a Mátrix bőrruhás szupernőjére, aki a film első jelenetében briliáns módon harcol. Bár látszólag erős, önálló női karakter, semmiféle fontos szerep nem jut számára. Mindössze annyit tesz, hogy támogatja Neót a küldetése során, így ugyanannyi haszna van a történetben, mint a korai képregények és filmek bajba jutott hősnőinek, akik sikoltoznak, amikor jön a gonosz.
Supergirl
Lusta észjárásra valló hagyomány, hogy a képregényrajzolók előszeretettel alkotják meg létező férfi szuperhősök női verzióját. Így született Batwoman, Spider-Woman, Aquagirl, Thor-Girl, Lady Deadpool, She Hulk és persze Supergirl. Ezek a hősnők, bár időnként szórakoztatóak, valójában soha nem képesek kitörni férfi megfelelőjük árnyékából. Nem véletlen, hogy Supergirl sem önálló mozifilm, hanem egy délutáni, könnyed sorozat főszereplője lett, mert az alkotók minden erőfeszítésük ellenére sem tudták komoly, egyéni karakterré formálni.
A történet szerint a Krypton bolygó pusztulásakor nemcsak a kis Supermant küldték el a Földre, hanem 13 éves unokanővérét is, aki erősebb volt unokaöccsénél, hiszen a kryptoniak szupererejét az ottani napsugár adja, amiből ő többet kapott. Ám hajóját útközben elnyelte a Fantom-zóna, ahol 14 évig raboskodott. Miután kiszabadult, és a Földre érkezett, Superman már felnőtt, és nem„volt szüksége a segítségére. Úgy tűnt, hogy egy szuperhős épp elég ennek a világnak. Mivel azonban mindig jönnek új katasztrófák és új gonoszok, végül Supergirl sem maradt munka nélkül.
Bár nyilvánvalóan különleges erővel rendelkezik, küzdelmei hétköznapiak, és semmiben nem különböznek a szappanoperák hősnőinek gondjaitól. Gonosz főnök, rossz munka, és persze az elmaradhatatlan szerelmi háromszög, mert képtelen két vonzó férfi közül választani. Emellett pedig folyamatosan megkapja, hogy mivel nő, nyilván nem képes ugyanarra, mint híres rokona, és ebben ő is elég gyakran kételkedik. Így hiába emel vonatokat és likvidál földönkívülieket, valójában nem válik belőle példakép. Ráadásul az igazi rejtélyre soha nem kapunk magyarázatot: hogy változtatja meg egy miniszoknya és egy új frizura a külsejét annyira, hogy nem jön rá senki, a címlapokon pózoló Supergirl valójában az újság titkárnője?
Fotó: Getty Images Hungary, DC Comics, Fórum Hungary, Intercom, Marvel Comics, Netflix
