A tavaszi fáradtság már-már közhely ez idő tájt, okkal vagy ok nélkül. Vele magyarázzuk a kimerültséget, elesettséget, betegségekre való fogékonyságot. Vajon tényleges problémáról van szó, vagy csak tünetek furcsa együttállásáról? És mit tehetünk, hogy elkerüljük, csökkentsük a panaszokat? Szabó Emese járt utána szakértők segítségével.
A tavaszi fáradtság alapját az adja, hogy azokon a területeken, ahol négy évszak váltakozik, tél végére mindenkinek kiürülnek a raktárai. „Ilyenkor mindenhol egyoldalúbb a táplálkozás, kevesebb a friss zöldség és gyümölcs, és főleg a napfény. Alacsonyabb a napsugarak beesési szöge is” – mondja dr. Szili Balázs endokrinológus, a Semmelweis Egyetem tanársegédje. Nagyjából a 25-30. szélességi kör (Kairó található a 30-as körön) az, amelytől északabbra tél végére gyakorlatilag mindenki D-vitamin-hiányos lesz. Délebbre ez már nem jellemző.
Mindennek jót tesz
A D-vitaminról elsőre a csontok jutnak eszünkbe: nagyon régen, még az angolkór kapcsán írták le, hogy hiányánál a gyerekek csontja gyengébb lett, elgörbült, gyakran el is tört. Emellett a D-vitamin elégtelen szintje izomgyengeséget is okozhat, ami fáradtságban, izomfájdalmakban mutatkozhat meg, abban, hogy reggelente nehezebben kelünk fel. „A hiány koncentrációs zavart is kiválthat, fokozza néhány idegrendszeri betegség rizikóját. Szükség van rá az agy működéséhez is” – mondja az endokrinológus. Ha a szervezet nem jut elég D-vitaminhoz, nagyobb a fertőzések veszélye is. A téli influenzajárványtól tartva sokan szednek multivitamin-készítményeket, de azokban viszonylag kevés D-vitamin van. Emiatt fontos, hogy pótlásáról külön is gondoskodjunk. Az ajánlott mennyiséget 2012-ben emelték 1500–2000 nemzetközi egységre, korábban, amikor még nem voltak ismertek a vitamin csontokon túli hatásai, ez az érték csak 600 NE volt. Ha már kialakult a D-vitamin-hiány, a napi 2000 nemzetközi egység sem elég, a kezeléshez nagyobb adagokra van szükség. A skandináv országokban, ahol a D-vitamin-hiány a rövid téli nappalok miatt nagyon komoly probléma, népegészségügyi szinten is figyelnek a pótlására, élelmiszerekbe is beleteszik.
Amikor a vas illan el
Fáradékonyságot, gyengeséget a vashiány is okozhat, aminek kialakulása főként nőknél gyakori, akik a menstruáció miatt is vesztenek vasat. A táplálékok közül a vörös húsok és bizonyos zöldségek tartalmaznak sokat ebből az anyagból, de akinek a vasfelszívódása nem jó, az ezekből sem tudja telíteni raktárait. A hiány miatt fellépő problémákat szintén sokan betudhatják a tavaszi fáradtságnak, és hiába várják, hogy az magától elmúljon. Ha a szervezetben komolyabban csökken a vas szintje, vashiányos vérszegénységhez hasonló tünetek is jelentkeznek, a két problémát elsőre nem is lehet egymástól megkülönböztetni. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy egyszerű vashiánynál elég, ha a szervezet újra kellő mennyiségben jut vashoz, annak hatására hamar javul a koncentrálóképesség, csökken a fáradékonyság – viszont vashiányos vérszegénységnél ez már nincs így. Emiatt ha a helyzet a vaskészletek töltődése után sem lesz jobb, érdemes megnézni, nem alakult-e ki vérszegénység. Ez vérvétellel deríthető ki, ha ezt kezelik, az állapot pár hét után már javulni kezd.
Bezavar a pajzsmirigy
A pajzsmirigy is közrejátszhat abban, hogy tavasszal fáradtabbnak, kimerültebbnek érezzük magunkat. Ennek hátterében az áll, hogy e szervünk leggyakoribb betegsége az autoimmun eredetű gyulladás, a Hashimoto-thyreoiditis, ami sűrűbben fordul elő D-vitamin-hiánynál – az ugyanis fokozhatja az autoimmun folyamatokat. A probléma azért is jelentkezik gyakrabban tél végén, mert egyes elméletek szerint az autoimmun betegségeket fertőzések is provokálhatják, azok pedig télen gyakoribbak. De hogy jön mindez a tavaszi fáradtsághoz? „Kevés adat van arról, milyen tüneteket okoz, ha valakinél csak pajzsmiriggyulladás áll fenn, de amúgy rendben vannak a pajzsmirigyhormonszintjei. Van, aki ilyenkor panaszmentes, viszont sok az olyan beteg, aki fáradékonyságra, rossz közérzetre panaszkodik. Ennek hátterében az állhat, hogy a pajzsmirigy gyulladásos folyamatai miatt a szervezetben olyan anyagok keletkeznek, amelyek egyéb fertőzésnél, például influenzánál” – mondja Szili Balázs. Részben ez magyarázhatja a fáradékonyságot, a levertséget, a rossz közérzetet, akár az izomfájdalmat is, tehát azokat a tüneteket, amelyeket tavaszi fáradtságnak gondolunk. Ha már nemcsak gyulladásról, hanem valódi pajzsmirigy-alulműködésről van szó, az egyértelműen okozhat ilyen panaszokat.
A szolárium nem segít
Sokan gondolják, hogy a szoláriumhasználat segít fölkészíteni a bőrt a tavaszi napsütésre, de ez nincs így. Olyankor csak gyors, azonnali eredményt adó pigmentátalakulás történik, de az amiatti barnaság a sejtmagot – ellentétben a napozás hatására képződő melaninnal – nem védi. Ráadásul az érintettek hajlamosak azt hinni, hogy a szolárium miatt védettek, és így még bátrabban napoznak.
Ingadoznak a hormonok
A tavaszi fáradtságnak betudott tünetek kialakulásához az is hozzájárulhat, hogy minden hormonnak napszakonkénti és évszakonkénti ingadozása van. „Ősszel csökken például a leptin szintje, aminek hatására anyagcserénk lelassul, raktározni kezdünk, felkészülünk a télre. Ez is oka annak, hogy ilyenkor könnyebben hízunk” – mondja Szili Balázs. Ennek a tavaszi fáradtsághoz azért lehet köze, mert már pár kilónyi túlsúly cipelése is jobban kimeríti az embert, egy kicsit attól is nehezebbnek érezhetünk mindent.
Fontos hormon a melatonin is, ami sötétben termelődik, álmosságot, fáradékonyságot okoz. Tél végére a szintje már hosszabb ideje folyamatosan magas, és nem csökken az első tavaszi napsugarakra. Ezt mesterséges megvilágítással, kék fénnyel lehet segíteni, a napsütéshez leginkább ez hasonlít. A skandináv országokban olyan helyiségek is vannak, amelyekben direkt ilyen fényt használnak. Itthon a helyzet nem annyira súlyos, hogy ilyenre legyen szükség, de arra azért érdemes figyelni, hogy a lehető legtöbbet legyünk szabadban, vagy legalábbis ablakos helyiségekben. Szerencsés olyan világítótesteket is használni a környezetünkben, amelyek nem sárgás-pirosasak, hanem fehérebbek (a fehérséget a kék fény adja). Ezek az árnyalatok jobban ébren tartanak.
A bőrünkre megy a játék
A tél a bőrt is megviseli, jelentős szenvedésnek teszi ki, és tavasszal ebből is föl kell épülnünk. „A bőr szervezetünk első frontvonala, ez találkozik először a külvilággal, a száraz levegővel, a hideg idővel. Tavasz közeledtével a helyzet változik, párásabbá válik a levegő, melegszik az idő, így sok betegség spontán javul. Például egy atópiás dermatitisz vagy egy súlyos ekcéma ugyanolyan kezelés mellett eleve jobbá válhat” – mondja prof. dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, klinikai onkológus. Pozitív hatás az is, hogy csökken a berepedésre, kiszáradásra való hajlam. Jól reagál a napfényre a pikkelysömör is, de sokan ezt a kedvező hatást azért nem használják ki, mert tüneteik miatt félnek nekivetkőzni. Számukra megoldás lehet az, ha legalább a kertben vagy az erkélyen napoznak picit. Javul napfény hatására az akne is, arra viszont ügyelni kell, hogy a problémára használt gyógyszerek fényérzékenységet okozhatnak, így akit ilyennel kezelnek, annak csak óvatosan szabad napra mennie.
Nem kedvez a tavaszi napsütés a klasszikus, gyulladásos panaszokkal járó rosaceának, azt ugyanis az UV-sugarak kifejezetten provokálják. Ez kék szemű, világos bőrű embereknél gyakoribb, emiatt nekik jobban kell figyelniük a napfényre. Ha már ismert a probléma, érdemes még a tavaszi napsugarak előtt kezeléssel nyugvópontra hozni magát a betegséget.
Érdemes még oltatni?
A tél végi vitaminhiány és főképp az alacsony D-vitamin-szint miatt a fertőzésekkel szemben is esendőbbek vagyunk, így kérdés, mit tehetünk, hogy ezeket elkerüljük, túl azon, hogy figyelünk a táplálkozásra. „A prevenciót főképp az segíti, ha járványos időszakban kerüljük a nagyobb társaságokat, ügyelünk a higiéniára. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, lehetőség szerint kézfertőtlenítők alkalmazása, a használati tárgyak tisztítása” – mondja dr. Kádár János infektológus, immunológus főorvos. Ha beteg van a környezetünkben, hasznosak lehetnek azok a vírusellenes szerek is, amelyek a fertőzésveszélyt csökkentik. Ezeket a feltételezett fertőzés első vagy második napján érdemes használni, ilyenkor 40-50 százalékkal csökkenhet annak esélye, hogy a betegséget elkapjuk. Ha ez mégsem kerülhető el, a lefolyása vírusellenes szerekkel pár nappal mindenképp rövidíthető. Amennyiben korábban nem adattuk be, influenza elleni oltáson ilyenkor már nem éri meg gondolkodni. Ennek oka, hogy az influenza vírusa nagyon változékony, így a szezon elején fejlesztett oltóanyag tél végén már nem igazán hatékony.
Már tavasszal égethet
Azzal mindenképp számolni kell, hogy a tavaszi napsugarak a télen kifehéredett bőrt teljesen felkészületlenül érik. Emiatt fontos, hogy melegebb napokon se legyünk a szabadban túlzottan kivágott ruhában, fényvédelem nélkül. Erre a D-vitamin előállítása miatt sincs szükség, ahhoz elég napi 15-20 percet fedetlen karral kinn tölteni. Ennél többet napon tartózkodni már veszélyes lehet. „Az első tavaszi napsugarak miatt sokan megégnek, bőrgyulladások jelentkeznek. Ha valaki nem egészséges, a tavaszi napfény extrém erős immunválaszt is kiválthat. Emiatt jelenik meg ilyenkor sok olyan immunmediált betegség – például a szoláris urtikária és a polimorf fényexanthéma –, amit a napozás rontani képes. Ezeket a csalánkiütéssel és egyéb tünettel, például viszketéssel járó állapotokat szokta a köznyelv napallergiaként emlegetni” – mondja a bőrgyógyász. Ilyen esetekben a fényvédelem kiemelten fontos, tavasszal is szükség van 50-es faktorszámú naptejre.
Ha a bőrtünetek látványosak, vagy nem múlnak el, mindenképpen orvoshoz kell menni, mert a tavaszi napfény hatására olyan autoimmun problémák is kialakulhatnak, illetve fellángolhatnak, amelyek több szervet is érintenek. Ilyen poliszisztémás autoimmun kórkép például a lupus erythematosus, vagy a főként szem- és szájszárazsággal, reumatológiai tünetekkel járó Sjögren-szindróma.
Mit együnk, hogy fittebbek legyünk?
Télen jóval kevesebb zöldséghez és gyümölcshöz jut a szervezetünk, vitaminkészleteink főképp emiatt merülnek ki. Nem ez azonban az egyetlen étrendi oka annak, hogy tavaszra gyengébbek leszünk. „Ilyenkor túl vagyunk a karácsonyi lakomákon, a farsangi időszakon, sokan a húsvéti böjtre is rákészülnek. Keveset vagyunk a szabad levegőn, alig sportolunk. Emiatt kicsit meg is hízunk, ami eleve fáradékonyabbá tesz” – mondja Schmidt Judit dietetikus. Nőknél, gyerekeknél vagy vegetáriánus életmód mellett bárkinél jelentkezhet vashiány is, ami apátiát, kedvtelenséget egyaránt okozhat, csökkenhet miatta a szexuális vágy is. Ha vérszegénységről még nincs szó, csak vashiányról, táplálkozással is rendezhető a helyzet. A húsfélék és a máj mellett a többi nyersanyaghoz képest sok vasat tartalmaznak a hüvelyes zöldségek és a teljes őrlésű lisztek, vagy a szezámmag és a pisztácia is (bár utóbbiakból viszonylag sokat kellene enni a napi szükséglet fedezéséhez). Azt azonban fontos tudni, hogy a növényi eredetű vas kevésbé jól hasznosul a szervezetben, emiatt vegyes étrendre törekedjünk, természetesen figyelve arra, hogy azért nem kell húst hússal és májat májjal sem enni. Bizonyos ételek és vitaminok segítik a vas felszívódását is, ilyen például a C-vitamin és a folsav. Fontos a többi vitamin felvétele is, amit elsősorban szezonális növények fogyasztásával biztosíthatunk. „Jók erre a célra a savanyúságok, például a savanyú káposzta, a csalamádé és a savanyú uborka, de hasznosak a házilag eltett gyümölcsbefőttek, lefagyasztott apró magvas gyümölcsök is. Persze a befőzéssel, fagyasztással vesztünk némi vitamint, de valamennyi így is marad” – emeli ki a dietetikus. Értékes zöldség a cékla és a répa is, ezek is bátran használhatók, mellettük pedig érdemes lehet különböző magvakat is csíráztatni, vagy azokat készen megvásárolni (megbízható forrásból). Nagyon jó hatásúak a főzelékek, a saláták és a préselt levek is, de a legfontosabb, hogy változatosan étkezzünk. Ajánlott hetente egy-két teljesen húsmentes napot is tartani, a nehezen emészthető, zsíros ételeket pedig célszerű kerülni. Azok feldolgozása ugyanis sok energiát von el, ami miatt könnyen elpilledhetünk, tetézve ezzel a tavaszi fáradtságot.
Fotó: Getty Images
