„A pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt!” Ki ne ismerné az És megint dühbe jövünk című film ikonikus fagyis jelenetét! Amikor a film újdonság volt, itthon még nem igazán jutottunk hozzá a zöld csonthéjashoz, pedig nem egy újkeletű divatról van szó, régóta az emberiség kedvelt csemegéje. Február 26-a a pisztácia nemzetközi napja, ennek apropójából gyűjtüttünk össze néhány érdekes tényt az egészséges nassolnivalóról.

Rómával az élen

Az időszámítás szerinti 1. században Vitellius császár ismertette meg a pisztáciát Rómával. Az európai konyhaművészet egyik legkorábbi szakácskönyve, Marcus Gavius Apicius 5. századi receptgyűjteménye már említi a hozzávalók között a pisztáciát. Az azonban nem ismert, hogy Itáliában mikor jöttek rá arra, hogy a finom csonthéjasból isteni gelatót is tudnak készíteni.

Hogyan nevezzelek?

Amit mi pisztáciának nevezünk, azt Iránban „mosolygó magnak”, Kínában pedig „boldog magnak” is hívják, hiszen maga a pisztáciaszem a héjjal együtt úgy néz ki, mintha mosolyogna. Továbbá „zöld mandula” néven is ismert.

Ősi nassolnivaló

A pisztácia ősi kultúrnövény, a nagy, bozótos, lombhullató pisztáciafa magjait pedig az emberiség már legalább 9000 éve fogyasztja. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a Bibliában, a Teremtések könyvének 43. fejezetében is találkozhatunk vele.

Miért zöld?

A pisztácia élénk zöld – és helyenként lilás – árnyalatát a benne található antioxidánsoknak köszönheti.

A pisztácia elv

Ez az egyetlen olyan csonthéjas, amelynek héját kézzel is könnyedén el lehet távolítani. Kutatások pedig azt is bebizonyították, hogy mivel a héjas pisztáciából porciózzuk ki magunknak azt az adagot, amit el szeretnénk rágcsálni, így jelentősen kevesebb kalóriát viszünk be vele a szervezetünkbe, mintha mondjuk egy ugyanakkora tálka diót vagy mogyorót vettünk volna magunkhoz. Egy tanulmány szerint a héjas nassolnivalóval 41 százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztunk, mint a csonthéjától már megszabadított magvak esetében. Ezt a jelenséget pisztácia-elvnek hívják.

Tele minden jóval

A pisztáciában rengeteg fehérje, rost, magnézium, tiamin (B1-vitamin) és foszfor van. Továbbá remek B6-vitamin-, réz- és mangánforrás.

Fotó: Getty Images

Meglepő családfa

A pisztáciafa szömörceféle, akárcsak a mangófa és az édes tahiti-szilva. De távoli rokonságban áll a kesudióval is.

A királynő kedvence

Minden bizonnyal Sába királynője volt a történelem legnagyobb pisztáciarajongója. A legenda szerint annyira odavolt a kis zöld magvakért, hogy a régió teljes pisztáciatermését be kellett szolgáltatni neki.

Jó szívvel ajánljuk

Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy napi 40 gramm csonthéjas gyümölcs – beleértve a pisztáciát – elfogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

(Kiemelt kép: Getty Images)