Egy japán társulat különleges megoldással állt elő annak érdekében, hogy megtarthassák az előadásaikat.

Kinek ne hiányozna az érzés, amikor a nézőtér fényei finoman kialszanak, a közönség duruzsolása egyre halkabbá válik (míg aztán a az izgalomtól vibráló csendben a lélegzetvétel is túl hangosnak tűnik), és egyszer csak felkapcsolódnak a fények, a színpad megtelik élettel és megkezdődik az a varázslat, amelynek igen fontos eleme volt mindig is, hogy közösségben történik.

Egy japán tánctársulat, a Moonlight Mobile Theater úgy döntött, hogy nem enged a közös élményből és nem online próbál szerencsét, hanem inkább egy különleges megoldással áll elő annak érdekében, hogy úgy lehessen látogatni az előadásaikat, hogy a nézők és a művészek is biztonságban legyenek. A közönség tagjai a színpadot körülvevő fülkékben ülnek – a fülkék ajtaján egy kis retesszel nyitható rés van, amin keresztül az előadást figyelhetik. Az egésznek van egyfajta furcsa kukkolda jellege, de ez szándékos, az építmény neve is Peeping Garden, vagyis Kukkolókert. (Így néz ki felülről ez az egész.) De miért ez lett a megoldás, amikor annyi modern anyag és megoldás is rendelkezésre állhatott volna?

„Szándékosan hoztunk létre olyan kis réseket, amelyek hasonlítanak a postaládához” – mondta Asai Nobujosi, a színház művészeti vezetője és koreográfusa, és elmagyarázta, hogy mivel a látótér limitált, ez megakadályozza a nézőt abban, hogy teljesen belemerüljön az előadásba.

A szándék teljesen átjött, a nézők nagyon szeretik ezt a furcsa elidegenítő hatást. Az egyik japán lapnak például többen is úgy nyilatkoztak, hogy újszerű, sőt üdítő volt kukucskálva nézni az előadást, mert így a nézés aktusa koncentrált figyelmet igényelt, remekül passzol az egész pandémiás élményhez. Az kukkolda ajtajai, amelyeken a rések vannak, kb. 2 méter magasak és 90 centiméter szélesek, könnyű fából készültek a mozgathatóság érdekében, hiszen a terv az, hogy az előadás országos turnéra indul.

Mert fellépni muszáj

A társulat decemberben avatta fel a kukkoldát (amelyben egyszerre 30 néző tartózkodhat), miután 2020-ban gyakorlatilag az összes előadásuk elmaradt. Hogy mennyire szomjazik a közönség a valós élményekre, azt az is bizonyítja, hogy a meghirdetett 12 kukkoldás előadásra gyakorlatilag azonnal elfogytak a jegyek. A társulat ezzel nem tudja fedezni működésének költségét, hiszen a 30 néző nagyon kevés, illetve egy sor további költségük is van, mint például a fertőtlenítés és egyéb előírások betartása, és az állam Japánban sem sokat segít a szektoron, Asaiék egyelőre kitartanak. „Ha ennyit sem teszünk, akkor a művészek elveszítik a fellépés lehetőségét – mondta. – Mi ezt a modellt alkottuk meg annak érdekében, hogy a közönség visszatérhessen az előadóterekbe.”

Kiemelt kép: Getty Images